Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-294

24 Az országgyűlés képviselőházának 294. ülése 1942 október 15-én, csütörtökön. alkalmunk lesz nem tiilságosan hosszú idő alatt önkormányzati közigazgatásunk személyi részét olyan magas nívóra eimelni, amelynél azután ez a nagyfontosságú közigazgatási apparatus teljesebb mértékben meg fog felelni a legsúlyosabb háborús feladatoknak is. Ennek az elvnek, a lehető legjobban mű ködő közigazgatás elvének kíván eleget tenni a javaslat azzal az önkormányzati életben ezideig teljesen ismeretlen^ intézkedéssel is, amely lehetővé teszi az alispánnak és a törvényhatósági joggal felruházott város polgármesterének kivételével az összes többi önkor mányzati tisztviselőknek és alkalmazottaknak akár a szolgálat érdekében, akár pedig saját kérelemre való áthelyezését. A legmagasabb nemzeti érdek védelméről van szó, jóvátehetetlen károktól kell megvédenünk a nemzetet és egyidejűleg a legszilárdabb alapokat leraknunk a jövő biztosítása érdekében. Ezért az átmeneti időre minden akadályt el kell hárítanunk az útból. Ebben a gondolatban kell elbírálnunk az áthelyezésre vonatkozó rendelkezéseket is, amelyek egyébként az érdekelt tisztviselők szerzett jogait a legmesszebbme; nőén' biztosítják és megvédik minden anyagi és esetlegesen felmerülő más természetű károsodástól is. T. Ház! A törvényjavaslat az előbbiekben bővebben kifejtett alapelvek figyelembevételével a kérdést részleteiben a következőképpen kívánja megoldani. Kimondja mindenekelőtt, hogy a törvény hatálybalépésétől további rendelkezésig, legkésőbb azonban 1947 december 31. napjáig mindazokat a vármegyei, városi és községi tisztviselői állásokat, továbbá a kezelői fizetéssel egybekötött községi irodai állásokat, amelyek ezideig választás útján töltettek be, kivéve az önkormányzatok által fenntartott üzemek alkalmazottait, kinevezés útján kell betölteni. Megállapítja, hogy a ikinevezés joga a vármegyei, városi és községi tisztviselőket il letően, kivéve a városi kezelőket, a községi segédjegyzőket és kezelőket és az irodai alkalmazottakat, a belügyminisztert illeti meg. A városi kezelőket a polgármester, a segédjegyzőket és községi alkalmazóttakiat, kezelőket pedig az alispán nevezi ki. A javaslat felhatalmazza a belügyminisztert, hogy a községi és körjegyzői állások betöltését rendelettel à« alispán hatáskörébe utalja. Ez az intézkedés megfelel annak az előbb említett elvnek, hogy a kinevező hatóság illetékességének jttinél r.agyobb területre való kiterjesztése biztosítja a legjobban a megfelelő egyének kiválasztását. A kisebb jelentőségű állások betöltését technikai okokból kellett az alispán, illetőleg a polgármester hatáskörébe átutalni. Amennyiben az önkormányzatok személyi elemeinek átszervezési munkája nagyrészt befejezést nyer, a belügyminiszternek módot ad a törvény a kinevezési jognak a kárpátaljai kormányzói biztosra, illetőleg az alispánra való átruházására is. Egyébként a kinevezés, amelynek elfogadása a szolgálatban álló tisztviselőig karra, illetőleg tisztviselőre nézve kötelező, csak hasonló minőségű, vagy pedig magasabb állásba történhetik. A továbbiakban a törvény megállapítja, hogy a kinevezés útján alkalmazott tisztviselők jogállása ugyanaz, mint a választottaké, velük úgy a szolgálati viszonyok tekintetében, mint fegyelmi tekintetben teljesen egy elbírálás alá esnek. A javaslat e rendelkezése tisztázza azt az esetlegeken felmer ülhető aggályt is, hogy a jelenleg választás útján véglegesen betöltött állásokat nem kell a javaslat törvényerőre emelkedése után kinevezés útján újból betölteni. T. Ház! A javaslat által kívánt célt azonban teljes mértékben csak' úgy lehet elérni, ha az önkormányzati tisztviselők részére a lehetőség, a legfelsőbb felelősséget viselő részére pedig a jog megadatik arra, hogy szükség esetén. áthelyezés útján új munkahelyre utalja a tisztviselőt. Az előbb már részletesebben megvilágítottam ennek elkerülhetetlen szükségességét és összefüggését azzal, hogy-az önkormányzati közigazgatás általános nívója emelésének útjából mindenféle akadályt el kell hárítanunk és ez elsőrendű nemzeti és hazafias kötelesség. (Úgy van! jobb felől.) Az önkormányzat vezetőjére, tehát az alispánra és a törvényhatósági joggal felruházott város polgármesterére, akik állásuknál és exponáltabb helyzetüknél fogva vezetői munkásságukban közérdekből semmiféleképpen nem gátolhatok és nem akadályozhatok, ezek a rendelkezések természetesen nem vonatkoznak. Az áthelyezés joga az alkalmazókat illeti meg. Az áthelyezett tisztviselő részére a törvényjavaslat minden szükséges biztosítékot megad úgy a szolgálati idő, mint az előlépés éí személyi pótlék, valaniiint a nyugdíj és áthelyezési költségek szempontjából s még figyelembe veszi a városi pótilletmények közötti különbséget is. Tehát áthelyezés révén sem anyagilag, sem pedig előmenetel szempontjából egyetlen tisztviselő sem kerülhet hátrányosabb helyzetbe, mint amilyenben eddig volt. Az egyöntetűséget, most már a végleges egyöntetűséget biztosítja az. önkormányzati tisztviselői karban a javaslat, amikor kimondja, hogy az áthelyezési jog vonatkozik a már állásban lévő választott tisztviselőkre is. Idetartozik az a rendelkezése is a javaslatnak. ; amely a törvényhatóságnak a főszolgábírák áthelyezésére vonatkozó jogát átmenetileg felfüggeszti. Ez természetes is, mert hiszen nem lehetséges, hogy az áthelyezést két tényező külöai-külön .gyakorolja. Szabályozza a törvényjavaslat az állások betöltésével kapcsolatban a pályázat kérdését és az új helyzetnek megfelelően nagyon helyesen líjból szabályozza a hivatali eskü letételét is. Annál is inkább szükség volt erre, mert e téren a leg-teljesebb zavar és különböző gyakorlat mutatkozott a különböző törvényhatóságokban. Végül kimondja a javaslat, hogy a törvény rendelkezései szempontjából vármegyei tisztviselői állások alatt kell érteni a visszacsatolt kárpátaljai területen rendszeresített azokat az állásokat, amelyek a fennálló _ jogszabályok szerint a vármegyei tisztviselői állásokkal egy tekintet alá esnek. Megállapítja, hogy a visszatért területek önkormányzati tisztviselőire mindaddig a jelenleg érvényben lévő jogszabályok vonatkoznak, amíg jelen törvény alapján végleges kinevezést nem nyernek. T. Ház! Ezekben voltam bátor a tárgyalás alatt álló javaslattal^ általánosságban és részleteiben is foglalkozni. Megállapításaim, szerény gondolataim és következtetéseim semmiképpen sem tartanak igényt az, ex katedra jellegre, de egyre feltétlenül igényt tartok, s ez a következő: én, aki az önkormányzat nevelésében, szeretetében, szolgálatában töltöttem el eddigi életemet,