Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-305

Az országgyűlés képviselőházának 305. ülése 1942 november 12-én, csütörtökön. 333 lennek meg arról, hogy a mezőgazdaságot többíermelésre serkentsék, sőt úgy is kifejezhetném magáimat, hogy sok esetben kényszerítsék. Pedig minden előkészítésnél és mindenféle rendelkezésnél —* azt hiszem — sokkal he. lyeseblb lenne egy megfelelő árpolitika. Ezért nagyon kérem a földmívelésügyi miniszter urat, hogy a termelési árak megállapításánál nagyobb figyelemmel legyen a mezőgazdasági társadalomra s necsak az árkormánybiztosnak. ä pénzügyminiszternek és a közélelmezési miniszternek, hanem a földmívelésügyi kormányzatnak is legyen beleszólása az árak megszabásába. Szerintünk helytelen dolog ugyanis az, hogy az árak megállapításánál sokszor éppen azokat a tényezőket nem veszik figyelembe, amelyek a termelést szolgálják. Kereskedelmi vonatkozásban egy-egy iparcikk árát úgy állapítják meg, hogy figyelőmbe veszik az előállítási költséget, hozzászámítják a kis- és nagykereskedelmi hasznot és ezeket a cikkeket úgy hozzák forgalomba. Mennyivel más volna a mezőgazdasági termények ára, különösen a mai magas és nagy napszámbérek mellett, a gazdasági beruházások és egyéb igénybevételek mellett, ha ezeknek az árát is így állapítanák meg. Azt hiszem, akkor nem volnának panaszok és "a mezőgazdasági termékek is sokkal nagyobb mennyiségben kerülnének forgalomba s ez — úgy gondolom — a nemzetgazdaság célját is inkább szolgálná. A földmívelésügyi miniszter úrnak az erdélyi kirendeltség beállítására vonatkozó intézkedéseit erdélyi vonatkozásban bírálva, ennek a kirendeltségnek ..felállítását helyesnek és kívánatosnak tartom. Ennek a kirendeltségnek a működése teszi lehetővé, hogy nagyon sok erdélyi vonatkozású birtokkérdést, amelyet a román megszállás idején a magyarság kárára oldottak meg. nagyon sok esetiben gyorsan és méltányosan elintéztek. Fel kívánom hívni azonban a miniszter úr figyelmét arra, hogy az én megyémben, az én vidékemen a román telepeseknek kiosztott" ezídőszerint gazdátlan földekre naevobb e-ondot fordítson. Ezeket a földeket ideia:lemies bérletként.szinte évről-évre mindig másoknak adják ki, így tehát ezeket jóformán senki sem gondozza. Ezek a földek nagyon is elhanvae-olt állapotban vannak és gyenge a terméseredményük is. Fel kívánom hívni a miniszter úr figyelmét még arra is, hogy a román meg szállás alatt állott erdélyi területeken a megszállás ideje alatt az Albina nevű román bank és más román pénzintézetek segítségével román kézbe került birtokok visszaszerzését lehetőleg tegye lehetővé. (Helyeslés.) Nagyon helyesnek tartanám, ha ezeknek az Albináknak és más oláh bankoknak a működését átvennék a falusi hitelszövetkezetek, mert ezek tudnák a leghelyesebben megoldani ennek a birtokrendszernek a feladatát, mivel ezek telítve vannak altruista szellemmel és ismerik a falu népét, erkölcsi és anyagi szempontból egyaránt. T. Ház! A vizek lecsapolásia nemcsak erdélyi, hanem orszáeros. sőt azt mondhatjuk, nemzetgazdasági érdek is. Nagyon helyesnek tartjuk azt, hogy a vizek lecsapolása ma már nem. érdekeltség útján, hanem központosított állami szervek útján történik. Hiszen nasryon helytelen állapot volt ezen a téren. Azok a vizek, amelyek éppeini a dombos, hegyes vidékekről kerültek le az Alföld mélyén fekvő területeire, kárt okoztak ezeken a területeken, és ezeknek a földeknek birtokosai nem voltak képesek a víztől megszabadulni, mert a földeknek az árvíz következtében nem volt semmi hozamuk. Éppen ezért magyon helyes, hogy az ország minden adófizetője viselje a víztelenítés költségeit. Ezúttal köszönetemet fejezem ki a földmívelésügyi miniszter úrnak azért, hos:y a mi vidékünknek, az Érmelléknek a víztelenítése kapcsán ^körülbelül 100.000 holdnyi területet kíván elsősorban a helyi birtokosok rendelte* zésére bocsátani és ezen keresztül a nemzetgazdaság szolgálatába állítani. Mint érmelléki borvidéki ember a szőlészet és borászat címénél az érmelléki szőlővidékek elhanyagolt állapotát kívánom a miniszter úr figyelmébe ajánlani. Az érmellék vidéke, amely közvetlenül a trianoni határ mellett volt, a román megszállás idején úgyszólván teljesen elpusztult. Direkttermő szőlőkkel keverték szőlőállományát, sőt mondhatjuk, hogy semmivel sem pótolták, egyes vidékeken a szőlőket. Ezeknek a területeknek a

( szőlővel való újrabeültetése tényleg életkérdés és ezért arra kérem a miniszter urat, hogy ha mi az elmúlt 22 év alatt kénytelenek voltunk önhibánkon kívül a magyar borpiacból kikapcsolódni, legalább az új borpiacba való bekaocsolódást teffye számunkra lehetővé. Ugyancsak tesrye lehetővé hosszúlejáratú kölcsönök vagy kedvezményes oltások juttatásával szőlőtelepítésünket is. (Horváth Géza: Már régen meg kellett volna csinálni!) örömmel látom, hogy a bihardiószegi vincellériskolára fel van véve a költségvetésbe egy elég jelentős összeg. A bihardiószegi vincellériskolának az legyen a célja, hogy ezt a vidéket újból olyan ~hí

res szőlő- és bortermő vidékké tegye, amilyen a világháború.. előtti időkben volt. A román (megszállás idején la mi vidékeinken az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület egységbe tömörítette a gazdatársiadalraat. Felhívom tehát a miniszter úr szíves figyelmét arra, hogy ezeket a gazdaköröket is kellő támogatásban részesítse, Bogy ez la gazdasági összefogás* ez a gazdaköri szervezettség ne lanyhuljon el» haneim" minél inkább fejlődjék és így életképes gazdatársadalom szolgálhassa a nemzetgazdaság erdekeit. Nagyon helyesnek tartjuk ía gazdasági szakoktatás keretén." belül a nagyon ^'ol bevált téli gazdasági tanfolyamok működését. Ez ugyan kezdet, de kezdetnek nagyon jó bevált. A téli időszakban, amikor a mezőgazdasági társadalomnak nincs munkája, • hátromnégyhetes tanfolyamok utján elsajátíthatja azokat az ismereteket, ^amelyek elsősorban szükségesek a gazdálkodás^'terén. Mi azt tapasztaltuk, hogy nemcsak fiatal, hanem -meglett 40—50 éves emberek is szívesen'mentek a téli gazdasági, iskolába és igyekeztek elsajátítani a szükséges ïudastA gazdasági felügyelőségek munkaköre a jövőben, azt hiszem, még szélesebb kprre terjed majd ki. A gazdasági felügyelőségek munkáját nagyon helyesnek és jónak tartjuk, de abból a célból, hogy ezeknek a munkája "tökéletes 'legyen, nagyon üdvösnek tartanánk, ha a gazdasági felügyelőségek részére egy-egy autót boesátanának rendelkezésre hogy a vidéki gazdaköröket minden nehézség nélkül meglátogathassál? és a gazdákat kellő felvilágosítássál láthassák el. Az öregségi biztosítást nagyon, de nagyon kívánatosnak taríjuk. Nagyon visszamaradt a mezőgazdasági népesség azért, mert amikor iminden társadalmi osztály öregségi biztosíiá-