Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-305

326 Áz országgyűlés képviselőházának 305. 1 zetem szerint már esak hazafias kötelességből is befektetéseket kell eszközölni. Ehhez; pedig a kormányzat megfelelő pénzügyi politikájára van szükség. Ezzel özemben azt látjuk, hogy rossz, termés esetén isi kötelesek a gazdák résztöiriesztést eszközölni. Az árak emelkedésével kapcsolatban csak egy példát ragadok ki a &ok közül. Itt van például a nyersolaj ára, amely 20 pengős búzaár idején 18 pengő 50 fillért tett ki, ma pedig a 3Qi pengős* búzaár idegén' a* 19 pengő 70 filléres feláxfral együttl 38 pengő 20 fillérre szökött fel. Károsnak tartom azt, ha a termelést, a munkát adóztatjuk meg, mert ezáltal a portéka ára emelkedik. Sokkal helyesebb volna a termelést olcsóvá tenni és a fogyasztást, de főleg a jövedelmet megadóztatni. így szolgálnánk helyesen azt az elvet, hogy háború esetén senki más bőrén ne gazdagodjék. Hagyjuk az em'bereíketi boldogulni, hagyjuk keresni őket, növeljük az 'alvófélben lévő vállalkozási kedvet és adóztassuk meg rohamosan progresszív módon a jövedelmet Ez a módszer a német birodalomban is bevált. Emlékeztetnem kell gróf SehwerinKrösigk német pénzügyminiszter úrnak, azt hiszem a múlt év tavaszán itt tett látogatása során tartott előadására, amelyben ezelket 'bővebbem kifejtette* Azt hiszem, mindnyájan hívei vagyunk — legalább a magunk részéről — a rögzített áraiknak és rögzített béreknek és vejem együt a legtöbb gazda így gondolkozik, mert a gazdla sípekulálni igazán nem akar, har nem termelni, jelenleg azonban nagyon téves az árszint és helytelen az arány az árak között. A kiindulópotnt teljesen rossz. Ahogyan megfelelő szakavatott helyen mondották, a mezőgazdaság rosszul startolt. Kérdem, t. Ház, miért ne lehetne ezt a irossz startot megjavítani és egy új startot elindítani, ahol azután a mezőgazdaság nem fog ilyen rósz hendikeppel indulni. Továbbá, mint említettem, igyekezni kellene arrai, hogy a termelést az időjárás kockázatától, amennyire csak valahogyan lehetséges, függetlenítsük. A mi éghajlatunk szélsőséges és ha hosszú hetek szárazsága után egyszerre eljön az esős időszak, a munkák letbeíertlenné válnak. Nagyon száraz időszakban pedig szintén nehéz a földeket művelni. Ezeknek a bajoknak elejét lehetne venni azáltal, ha nagyobb felszereléssel rendelkeznének a gazdasági üzemek. Tudniillik nem hiszem azt, amivel általában szoktak számítani, hogy száz szán. tas! napiunk vatiu Én kétlem ezt és azt hiszem, hogy nincs ennyi, majdnem sehol sem. Nekünk igyekeznünk kell nagyobb felszereléssel, a legkedvezőbb időjárásban és a legkedvezőbb időpontban a mezőgazdasági munkát elvégezni. Ehhez — mint említettem — többi felszerelés, főleg gépesítés kell. Az isimért traktorajkció, amelynek kártékony voltáról a Bethlen-korszakban annyi szó esett, nem jelenti azt, hogy mindig kártékony lesz a, traktorakció, mert akkor a mezőgazdaság csődje miatt lett kártékonnyá, azonkívül azért a módért, ahogyan az egész dolgot irányítoitták. Néhány évvel ezelőtt a, hazai gépipar örült volna, ha több mezőgazdasági gépet tudott volna eladni. Ma a helyzet éppen a megfordított. Ma a gazdák járnak és kopogtatnak a cégek irodájában és próbálnak gépeket, eszközöket beszerezni, de tisztára képtelenség gépet kapni. Van eset rá, hogy féléves, vagy annál hospzabb terminusra tudnak csak traktort lelése 1942 november 12-én

a csütörtökön. szállítani. Emlékszem arra az időszakra, hiszen tárgyaltam a mezőgazdasági kiállítás idején egy ott kiállító külföldi céggel traktorok irányában. Tudtak volna szállítani és az egész sizállítás pénzügyi szempontból is előnyös lett volna, mert az úgynevezett Kliringspitze rovására tudtak volna szállítani, de akkor nemcsak r a magas vámok tették lehetetlenné beszerzést* ha/nem még behozatali tilalom is sújtotta a traktorbehozatalt, másképp ma egészen más termelési állapot állna fenn. Azonkívül szociális és termelési szempontok is indokolttá teszik a gépesítést. Tegnapi interpellációmban bővebben kifejtettem ezt, most csak röviden akarok tehát rá kitérni. Természetes, hogy egy gépkezelőnek, traktorgépésznek a fizetése egy mezőgazdasági üzemben több, mint egy béresé, ő tehát kevesebb és nem olyan súlyos munkával — de több tudással — nagyobb összeget tud keresni, amivel családját el tudja tartani. A gépek hiánya — ezt is mondtam tegnapi interpellációmban — azért is nagyon káros, mert a cselédség a mai időszakban, mint a nem közvetlenül előttem, de azelőtt szólott képviselőtársam említette, otthagyja, a munkát és tódul be a városba. Ennek a Lamdifluchtnak is elejét kellene vemni és kérem a miniszter urat, hasson oda, hogy a mezőgazdasági munkások fejadagát emeljék, másodsorban a konvenciónak azt a részét is, amely a fejadagon felül van, terményben kaphassák meg és ne készpénzben. Mindenesetre a termelésnél a legfontosabb az, hogy a jövő évben a megfelelő munkásság rendelkezésére álljon a termelésnek, mert kiszámíthatatlanok volnának annak következményei, ha ez nem így volna, mert a mezőgazdasági üzemek felszereltsége még nagyoini »ok kívánnivalót hagy hátra, T. Ház! A miniszter úr a költségvetés indokolásában azt mondja, hogy az állattenyésztés teljesítőképességének fokozását is egyik legfontosabb feladatának tekinti. Itt hivatkozik utoljára arra, hogy a háborúból eredő rendkívüli körülmények állnak fenn. De kérdem, a tengeri- és burgonyarendeilet szintén fokozná az állattenyésztés teljesítőképességét^ Ezt máiszintén bővebben kifejtettem tegnap egy másik interpellációmban, erre nem térek rá, csak anynyit kérek, hogy ezek a rendeletek vonassanak vissza és keresztülvihető rendeletekkel pótoltassanak. Először is nincs abrak. Látjuk, az állatárak zuhannak mindenütt. A földművelésügyi miniszter kénytelen volt a malacok és az üszőborjúk vágási tilalmát pár hónapra feloldaniLesz tehát újévi malacunk» az biztos, (Mozgás és zaj a bal- és szélsőbaloldalon.) már fogyasztják is vidékenként, de (mindezek az állategyedek a jövő évben hiányozni fognak részben a tenyésztésből, részben a hizlalásból és ennek kárát fogjuk szenvedni a jövő évben. Ami azt illeti, hogy tényleg olyan rossz volt-e a tengeri termés, t. Ház, errenézve szükség lett volna arra, hogy a minisztériumnak ma megfelelő adatszolgáltatás álljon rendelkezésére. Elismerem!, hogy a statisztika nagyon rendes, de szülkségetei lett volna,, hogy az adatszolgáltatási rendszer megújíttasisék. A gazdasági tudósítók rendszere régente megfelelt, de ez ma olyan fontos alap, — hiszent erre kell az egész közellátást felépíteni — hogy az ilyesmit — bocsássanak meg nekem — műkedvelőkkel, dilettánsokkal, — a gazdasági tudósítókat értem - intézni nem lehet. Érthetetlen, hogy a föld-