Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-305

Àz országgyűlés képviselőházának 80S. ülése 1942 november 12-én, csütörtökön. 309 tanulnivágyó gazdaifjak tanfolyama, inert három nőnapig tart. Mi erdélyi viszonylatban szívesebben, vesszük a háromhetes tanfolyamot, mert ez az idősebb gazdák számára is alkalmas, mivel rövidebb időt vesz igénybe. De ugyanakkor a gazdasági vonatkozású tanórák száma megfelel a háromhónapos tanfolyam óraszámának, természetesen azzal a különbséggel, hogy ezeken a háromhetes tanfolyamokon nem tanítanak számtant és egyéb olyan tantárgyakat, amelyeket a háromhónapos tanfolyamokon tanítanak. Ha, már a tanfolyamoknál tartunk, legyen szabad felihívnom a földművelésügyi kormány figyelmét egy nagyon fontos kérdésre. Mi, akik faluhelyen élünk, nagyon jól tudjuk és látjuk, hogy a falusi ember boldogulásának legfontosabb tényezője az, hogy milyen a felesége, milyen az asszonya. Ha az asszony ügyes, takarékos és életrevaló, akkor az az ember boldogul (Ügy van! Ügy van!), ha pedig az asszony hanyag, lusta, akkor az az ember dolgozhatók, a családja mindig koldus marad, semniireise visizi, Éppen ezért felvetődött .bennem, de nemcsak bennem, hanem másokban is az a gondolat, vájjon nem volna-e helyes háromhetes háziasszonyképző-tanfolyamok tartása, vagy legalább is kísérletképpen néhány helyen való felállítása. (Helyeslés.) Ez a kenyérsütéstől a főzésig mindennel foglalkoznék, hogy ne csak a lebbencsleves és a krumplileves váltogassa egymást a falusi háztartások étrendjében, hanem a falusi asszonyok tanulják meg a mai modern konyhával, a vitaminokkal kapcsolatos ismereteket, amelyekre éppen úgy szüksége van a falusi gazdaembernek, mint a városinak. (Helyeslés.) Tanítsák meg ezen a tanfolyamon a falusi leányokat iá nyállal való fonás helyett, amely régimódi, a rokkás fonásra és tanítsák meg őket a legszükségesebb háziasszonyi teendőkre, hogy ha asszony lesz belőlük, akkor mindjárt rendesebben, bigiénikuísalbban tudják gyermekeiket nevelni és

1 háztartásukat vezetni. (Piukovieh József: A fonókat vissza kell állítani!) Szólnom kell a szaktanfolyamokról ési a kiállításokról is. Csodálattal kell megemlékeznem, a gyümölcskiállításról, amely most októberben volt. Ezt én is megnéztem. Eddig azt hittem, hogy az erdélyi

1 gyümölcsöt az alföldi gyömölcs sohasem fogja lefőzni, de sajnos, meg kellett állapítanom ezen a kiállításon, hogy bizony az erdélyi alma nagyon messze lemaradt az alföldi alma mögött mind külalakban, mind egészségben, mind pedig ízben. Ezt semmi másnak nem lehet köszönni, cs^ak a szakszerű kezelésnek. Megtekintettem a dánszentmiklósi gyümölcsöst, amelyről igazán csak csodálattal lehet beszélni. Ha nem láttam volna, nem hinném el, hogy mit lehet szakszerű kezeléssel és tudással produkálni. Ezekután legyen szabad rátérnem a román agrárreformra. (Halljuk! Halljuk!) Meg kell állapítanom, hogy az erdélyi birtokostársadalom csodálatos türelemmel várjia az agrárreform revízióját. (Ügy van>! Úgy van!) Egyetlen egy panasz sem hangzott el még e tekintetben, legfeljebb akkor tárgyalják ezt a kérdést az emberek, ha maguk között összejönnek. Pedig ma már valamennyien tudjuk, hogy ennek a reformnak az indítóoka nem a szociális gondoskodás volt, hanem az egyedül a magvarság ellen irányult. (Úgy van! Úgy van!) Nagyon jól tudjuk, hogy Erdélyben a nemzeti érzést a legtöbb helyen igen sokszor a magyar birtokos társadalom tartotta fenn. Ezt érezték maguk a románok is és ezért! legelsősorban a magyar birtokostársadalmat akarták tönkretenni ezzel az agrárreformmal, amelyet 1922ben hoztak. Méltóztassanak megengedni, hogy néhány szóval ismertessem a román agrárreformot. Leszállították a birtokok terjedelmét 500, 300, 200 holdra, sőt volt 30 holdas típus is, de volt oly am eset is, amikor elvették az egész birtokot. Azt hiszem, a két kezem ujjain meg tudnám számolni, hány 500 holdas birtokot hagytak meg Erdélyben. De ugyanakkor meg kell állapítani azt is, hogy a Eegátban, vagyis az ókirályságban az aigrárreformot egészen más szándékkal és egészen más céllal hoztak. Az árakat pedig az 1914-es forgalmi áraknak, koronaáraknak 2:1-hez leura való átszámítása után leu értékben állapították meg, ez telhát azt jelentette, hogy igen sok esetben 2—300 leüt adott a román földbirtokreform egy katasztrális holdért, ami a mai viszonyok között 7—10— 15 pengőnek felel meg. Ezt sem készpénzben adták, hanem agrár papirokban, amelyek 5% ot jövedelmeztek. Ezeket a papírokat a tőzsdén jegyezték névértékük 45-—50°/o-áért. (Mikó Imre: Vagyonelkobzás volt!) Ez kimondottan vagyonelkobzás volt, nem pedig agrárreform. Amint a statisztikai adatok megállapítják, az elvett földek közül igen kis százalék volt az, amit a magyar kisegzisztenciák, nincstelenek kaptak. Annál többet kaptak a közületek, azután a telepesek. Telepítési célokra igen nagy területeket használtak fel. Ma az a helyzet, hogy a birtokos társadalom, valamint az egyházak, amelyeknek nagy birtokait vették el, még az agrárpapirok jövedelmét sem élvezik. Éppen úgy kérmem kell a földimíveilésügyi kormányzatot, találja meg a módját annak, hogy a magyar kisegzisztenciákat az agrárreform igazságtalanságait megszüntetve, eTŐsítse meg a földmívelésügyi minisztérium, illetve a mr niszte'r úr földhözjutltatással és a birtokost kártalanítsa. Kérjük az egész agrárreform revízióját! Hálás szívvel kell köszönetet mondanom a földmívelésügyi kormánynak azokért a juttatásokért, amelyekkel az erdélyi gazdatársadalmat elesettségéből igyekezett minden módon kiemelni. így elsősorban köszöneltet_ kell mondanom a műtrágyaakcióért, az állat juttatásért, az előbb említett traktorjuttatasert, tenvészállatjuttatásoként és mindazért, amit a földmívelésügyi kormány jóvoltából kaptunk, hogy odaemeíkedjünk, ahol ia> trianoni ország gazdatársadalma van. Tisztában vagyunk iázzál és azit hiszem, a miniszter úr is, hogy ket esztendő alatt ezt a szegénységünket potolíti nem lehet, Kérjük azonban, hogy továbbra is vegve figvelembe szegénységünket. A iolomivelésügyi'tárca költségvetését mind a magam, mind pártom nevében elfogadom, (laps a jobboldalon és a középen. — A szónokot többen udElnök: A vezérszónokok közül .szólásra következik? „ _ „. , , T , , Árvay Árpád jegyző: B. Szabó István. Elnök: B. Szabó István képviselő urat illeti a szó. _:• '•- , .. if-ij B. Szabó István: T. Ház! Amikor a földmívelésügyi tárca költségvetéseihez, szolok hozzá mint a magyar föld muvelone, mint kisgazda, teljes itárgyila,gossagpl kívánom sorravenni az egyes kérdéseket. Ha valana volt szükség arra, hogy a magyar fold minél erősebb legyen, hogy a közeillatast minél {jobban tudja (biztosítani és a kozellatason kereszS0*