Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.
Ülésnapok - 1939-305
Az országgyűlés képviselőházának 305. ülése 1942 november 12-én, csütörtökön, 297 őszi szárazság miatt, úgyhogy ezek pótlásáról a, tavasz folyamán kellő időben felitétlenül gondoskodni kell. Ez az egy példa is beszédesen megvilágítja, hogy milyen nehéz a mezőgazdasági termelésben megfelelő eredményt még gondos előrelátás és állami áldozatkészség mellett is biztosítani, mert hiába kerül a legjobb vetőmag a földbe, megfelelő trágya és jó talajelő készítés mellett, ha az elemi csapások és az időjárás szélsőségei még átlagtermés elérését sem engedik meg. .„,,,, , ± -, » A termelésnek nélkülözhetetlen es talán sorrendben a legfontosabb előfeltétele a munkai egy elemi A kormány bölcsessége bizonyára meg í'ogj,a találni a módját annak, hogy ott, ahol a munkakészség 'bármily oknál fogva csökkent, minden rendelkezésre álló eszközzel és ha kell, drákói szigorral visszaállítsa a munkamorált és biztosítsa a termelés zavartalanságát és folytoinosságát, Kétségtelen, hogy mezőgazdasági munkásaink, különösen pedig gazdasági cselédeink helyzete a ruházati cikkekben előállott óriási áremelkedés folytán igen nehéz. Ennek következménye részben olyan magas bérkövetelés, amelyet a mezőgazdasági termeivények mai ára nem bír el, részben a munkahelyek elhagyása. Sürgősen gondoskodni kell iegelsősorban arról, hogy munkásaink a kilátásba helyezett ruházati cikkeket kedvezményes áron mielőbb megkapják. (Szöllősi Jenő: És ne rögzítsék a tavalyi béreket!) A szikes talajok javításának kérdéséit a háború tartama alatt megelőzi termőterületeinknek kisebb befektetést, igénylő és hamar jelentkező, nagyobb fokú hasznosításának az elősegitése. À közellátás biztosításához fűződő nagy érdekeknek tudatában a földmívelésügyi kormányzat szembe fog szállani minden, nehézséggel, hogy a mezőgazdasági termelés folytonosságának fenntartásában hátrányos viszonyok ellenére se legyenek zavarok. Nagy segítséget jelent a tárcának az, hogy a mezőgazdaságfeDlesztési törvény alapján fokozott anyagi eszközök állanak rendelkezésére. E támogatás mellett és ,a már két éven át vízkárokitól szenvedő területek túlnyomó részének kiszáradása és így a talaj vízszintjének lényeges süllyedése r folytán a jövő évi terméskilátásaink a múlt éviekkel szemben sokkal kedvezőbbeknek Ígérkeznek. Az előadottakból láthatjuk, hogy a kormány sokat, mondhatjuk, rengeteget áldoz a mezőgazdaság támogatására. A további teendő most már a gazdaközöinségen múlik. Csakis a kormány és a gazda áldozatkész együttes munkája hozhatja meg azt az eredményt, amelyet tőlük a nemzet elvár. Sorsdöntő nagy időket élünk. Tudjuk, hogy a gazda mindig megállta helyét fegyverrel kezében a külső fronton. Be hisszük, hogy meg fogja vitézül harcolni' a harcot a belső frointon is. kaszával a kezében, ugyanattól a hazafias szellemtől és becsülettől vezérelve, amely szellemi kíséri őt a fegyverforgatásban. Totális nemcsak a háború, hanem a belső front küzdelme is. Ez is egész embert, teljes odaadást követel. Éppen ezért a gazdát és a földmunkást vezesse minden munkájánál az a gondolat, hogy amiképpen a gyári munkás egy-egy kalap ácsütésé vei egy-egy puskagolyót, éppen úgy a mezőgazda és munkása minden kapavágásával egy-egy falat kenyeret biztosít vitézül harcoló honvédeink részére. (Ügy van! Üay van! — Börcs János: Bizony, nem szabotált soha a gazda!) Itt találkozik a fegyver a kapával, a harcos a gazdával. Csakis ez a szoros és céltudatos összefogás biztosíthatja a magyar nemzetnek a belső fronton is a győzelmet. T. Képviselőház! Zárószavaimban tisztelettel meghajtom az elismerés zászlaját a miniszter úr előtt azért, hogy sikerült a mezőgazdaság számára az előttünk lévő igen szép költségvetést biztosítania (Börcs János: Szépnek szép, csak jónak nem jó!) és egyben mély tisztelettel kérem, viselje szívén a mezőgazdaság sorsiát továbbra is azzal az odaadással, azzal a példaadó, páratlan szorgalommal és szeretettel, mint tette eddig is. Tisztelettel kérem a t, Házat, méltóztassanak a földmívelésügyi tárca 1943. évi költségvetését elfogadni. (Elénk éljenzés és taps jobbfelől és középem.) Elnök: Szólásra következik a vezérszónokok közül? Haala Róbert jegyző: Piukovich József. Elnök: Piukovich 1 József képviselő urat illeti a szó. Piukovich József: T. Ház! (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) A földmívelésügyi tárca 1943. évi költségvetése kétségtelenül a mezőgazdaságfejleszíésről szóló törvény jegyében készült el. Egészen természetes dolog, hogy nekünk idéznünk kell azokat az alapelveket és szempontokat, amelyek a_mezőgazdaságfejlesztésről szóló milliárdos tförvény kapcsán felvetődtek s amelyekre még igen élénken emlékszünk. Ennek a törvénynek tárgyalása során éppen a földmívelésügyi miniszter úr mutatott rá arra, hogy az ebben' a kerettörvényben szereplő feladatok két nagy csoportba osztandók. Az egyik csoportba tartoznak azok a feladatok, amelyek sürgősen megoldandók, a másik csoportba pedig ,azok a feladatok tartoznak, amelyek a békés időkre halasztandók. Esészen bizonyos, hogy ha a két csoportot mi elfogadjuk és helyesnek tartjuk, egyet nem szabad elfelejtemünk, nem szabad elfelejtenünk" azt. hogy a mezőgazdaságfejlesztési iörvény és ennek keretén belül az 1943. évi földmívelésügyi költségvetés is mindenképpen kell, hogy igazodjék a gyorsan felmerülő szükségletekhez és olyan irányt kell veninie ebben az országban az egész agrárpolitikának, hogy szorosan beilleszkedjék az ország jövő feladataiba. Éppen ezért legyen szabad rámutatnom arra. hogy a tömegtermelés problémái, almlelyek a közellátással, a közélelmezéssel oly szorosan összefüggnek, az én megítélésem szerinat az elkövetkezendő esztendőben is ieen döntő fordul ópontihtoz jutnak. Nem ismeretlen a t. Ház előtt az az óriási erőfeszítés, az a hatalmas, igazán hiáimiulatraméltó oraranizáoiós munka, amelyet a németek Ukrajnábain kifejtenek. Meg vagyok arról győződve hoary azdk! a kezdeti sikereik, amelyekről értesülhettünk ebbéin! aiz esztendőben az Ukrajnában termelt tömegcikkeik' jelentkezésével és tovább szállításával kapcsolatban. 1943-ban télies mértékben kibontakoznak. Ha ez igaz, akkor az 1943. évi költségvetésünkben fokozottabb súlyt kéli helyefenünk azokra a mezőgazdasági ágazatokra, amelyek nem a tömegtermelés felé vezetik a giaizdatáirsadalmat, hanem a minőségi termelés felé elsősorban az állattenyésztés és az ezt alátiáimasztó és nélkülözhetetlen zöldlmező-gazdálkodás, továbbá a kertgazdálkodás, a gyümölléstermelés és egyéb az eínberi lelemény ességnelk 1 , sziaktudálsnaik és egyéni szorgalomnak jutalmát jelentő termelési ágak felé. T. Ház! Hal ebből a szempontból vizsgálóra
