Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-304

278 Az országgyűlés képviselőházának 304, 'mennyiségű kukoricát bevonni, — egyenlő termést feltételezve -*- mint azon a kisebb területen, mert önként adódik, hogy a kisebb területen a gazda azt önmaga használja fel. Miután a rendeletben ez a sérelmes passzus foglaltatik,, ez legjobban a kisembert és az intenzív gazdálkodást sújtja. A burgonyánál hasonló a helyzet. Megyénként vetették ki a beszolgáltatásra kerülő mennyiséget, így Heves megyében 12 mázsa burgonyát kell .beszolgáltatni. Ezzel szemben Borsod megyében csak hat mázsát. Ha jól tudom, Szabolcs megye, a legnagyobb burgonyatermő vidéken, sem sokkal több a beszolgáltatandó mennyiség, mint Heves megyében. Eltekintve .attól, hogy a takarmányozásnál is milyen fontos a burgonya,, ezenfelül a lakosságnak is főelede'le. Igen sérelmes, hogy még ott is niaigy mennyiséget akarnak elvenni, ahol nem termett, A rossz termés okaira aiz idő rövidsége folytán nem akarok rátérni, de azote úgyis ismeretesek. A tengeriterület ugyanis főleg a vízkáirsujtottia vidékre esik és ebből a te'ngeriterületből kellett elvonni az olajmagtermeléshez szükséges területet és így a kisebb területen sokkal kisebb hozammal lehetett tengerit termeszteni- Mindenki belátta, hegy a termés ilyen rossz volt, de végtelenül sajnálatos, hogy minderről a földmívelésügyi miniszter úr nem tudott és érthetétlen, hogy erről nem volt alkalma tudomást szerezni. Az volna a kérésem a földmívelésügyi miniszter úrhoz, hogy az adatbeszolgáltatási rendszert, amely nagyrészben a gazdasági tudósítókon alapszik, változtassa meg és a mai kornak megfelelően szervezze át úgy. hogy az valóban a közellátás fontos támasza lehessen. (Rapcsányi László: Nagyon nehéz lesz ezt megcsinálni S) Kérem a földmívelésügyi mi niszter urat arra is, hogy e tekintetben az egyetlen érdekképviseletet, a mtezőgaizdasúgi kamarákat hallgassa meg, hiszen a kamarák tettek is erről me'gfelelő előterjesztést, a kamaráknak ikti van építve a maguk szervezete. — sajnos, nem eléggé működik egészen a falvakig — onnan be lehetne szerezni a pontos adatokat a termésbecslésekhez. Maga az a, tény. hogy a régi miniszter úr lemondván, interpellációmat fenntartottam, mutatja, hogy interpellációm nem személy ellen irányul, hanem egy igen fontos országos érdeket szolgáló téma. Ezért az új miniszter urat is kérem, vonja vissza a tengeri- és burgonyiabeszolgáltaitiáísi rendeleteket és adjon ki újakat úgy. hogy az állattenyésztés és hizlalás a gazdáiknál fenntartható legyen és az őstermelő önellátása is biztosíttassék. Másodszor kérem, hogy a mentességet, amely 800 négyszögölben volt megállapítva, 1600 négyszögölre emelje fel és így az egy kat. holdat mindenki részére mentesítse. Méltányos volna, ha 4 hold

< tengeriig az összes beszolgáltatandó mennyiség csialk 2 mázsában állapíttatnék meg. Kérem továbbá', hogy a részes tengerimunká

r ^sok egész területe mentesítve legyen, hiszen nagyrészben elvitték már a részüket,, mire Ä rendelet megjelenti, úgyhogy ezt nem is lehetne már megfogni

1

. Előttem szólott t. képviselőtársaim is •említették, én is kérem a tengeri árának! emelését. A múlt háború tanulsága is azt mutatja, hogy egy rendes ár a jövő termelés t biztosítása. A diszparitás, amely az ipari cikkek s <a mezőgazdasági bérek és c/.kkek között uralkodik, oly nagy, hogy ext át kellene hidalni. Különösen áll ez a tenülése 1942 november 11-én, szerdán. ger'ire, ahJol méltányos volna nagyobb árat adni, mert a kisember csak ebből tud pénzelni. A gazdaközönség tudja és belátja, hogy bizonyos mennyiségeket be kell szolgáltatni, de lehetetlent tőle se kívánjunk. Országos érdek kívánja meg azt, hogy a régi elavult rendszer, amely itt megnyilvánul a mezőgazdasági adatszolgáltatásnál, megváltoztattass ék, hogy olyan adatokat tudjunk beszerezni, amelyek a közellátásnak biztos alapjai lehetnek. Képviselőtársaim a vidéken meggyőződhettek arról, milyen riadalmat okozott a téves adatokon nyugvó tengeri beszolgáltatási rendelet. Ilyen rendelkezések t igen veszélyesek, különösen ezekben az időkben. A magiam részéről is azt óhajtom, hogy a termelésnek adjuk meg azt a nyugalmat, amelyre szüksége van, hogy békességben és nyugalomban termeljen annyit, amennyi a mai megfeszített követelményeknek megfelel. T. Ház! Mindenki látja, hogy minden színezéstől mentesen a rideg tényeket ismertettem ez alatt a rövid idő alatti és oly gyorsan, amennyire bírtam, iparkodtam ezzel az elég hatalmas témával végezni. Rámutattam az elkerülendő veszélyekre és kérem a miniszter uraiktat, vegyék az elmondottakat sürgősen fontolóra, még akkor is, ha ezek részemről, a mar gyár nemzeti szocialista padsorokból hangzottak is el és cselekedjenek sürgősen, mert ezt követeli a győzelem érdekében kifejtendő harc és munka, amely mellett minden egyébnek ©1 kell törpülnie. Ma csak a háború mielőbbi megnyerése a fontos, mert azzal áll, vagy bukik a nemzet, (Taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: A Ház az interpellációt'kiadja, az illetékes miniszter uraiknak. Következik Gesztonyi Sándor képviselő^ úr második interpellációja ugyancsak a földmívelésügyi és a közellátásügyi' miniszter urakhoz. Kérem a jegyző urart, szíveskedjék azt felolvasni. Haala Róbert jegyző (olvassa): »Interpelláció a m, kir. földmívelésügyi és a m. kir. közellátási miniszter urakhoz. Tisztelettel kérdem, van-e tudomásuk a miniszter uraknak arról, hogy a fejadagon felüli gabonamennyiség beszolgáltatásának kötelezettsége különösen most, a fixbérek és az iparcikkek tátongó diszparjtása idején és az állatárak zuhanásakor súlyosan veszélyezteti a mezőgazdasági cselédek létfenntartását és a mezőgazdasági termelés biztosítását. Hajlandók-e a miniszter urak a mezőgazdasági cselédeknél a terménybeszolgáltatástól eltekinteni és még a közelgő tél előtt-részükre el viselhető olcsó 'áiron lábbelit és téli ruhaneműt juttatni?« Elnök: Gosztonyi Sándor képviselő urat illeti a szó. Gosztonyi Sándor: T. Ház! Ebben az itüf- . terpellációmban is a mezőgazdasági termelés céljait kívánom szolgálni, hiszen ez a termelés egyik bázisa egész haditermelésünknek. Mint már az előbb is említettem, ez a két tárca teljesen egybevág s_ ebből is _ kiviláglik, hogy kénytelen vagyok mindkét miniszter úrhoz intézni interpellációmat. Az a mezőgazdaságot súlyosan érintő tátongó diszparitás, amely a mezőgazdasági terményeik és bérek közt egyrészt, másrészt az iparcikkek ára közt fennáll, elsősorban a mezőgazdasági cselédet, helyesebben mondva a mezőgazdasági fixfizetésü alkalmazottat sújtja. Ez a réteg mindenkor bő-