Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-304

Àz országgyűlés képviselőházának 304. ülése Ï942 november 11-én, szerdán 261 ezekben a nehéz, fokozottabb fegyelmezettséget és közösségi odaadást követelő időkben szemöeuelyezKeunek a nemzet érdekeivel. UgyanaüKor tenat a kormány nem vállalkoznánk arra, hogy a zúgíorgalomhoz tápanyagot adjon. Budapest. 1942. évi augusztus hó lU-ón. Jbíeményi-Schneller Lajos e. k. m. kir. pénzügyminiszter. « liilnók: Kérdem, méltóztatnak-e a pénzügyminiszter úr válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a földmívelésügyi miniszter úr válasza Szöllosi JenÖ képviselő úrnak az 1942. évben irányadó legkisebb és legnagyobb gazdasági munkabérekről szóló miniszteri rendelet tárgyában folyó évi április hó 29-én előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Árvajy Árpád jegyző (olvassa): »T. Képviselőház! iSzöllősi Jenő országgyűlési képviselő úr 1942. évi április hó 29-én interpellációt intézett a m. kir. miniszterelnök úrhoz az 1942. évben irányadó legkisebb és legnagyobb gazdasági munkabérek tárgyában intézendő 8610/1941. M. E. számú rendelet tárgyában. Tekintettel arra, hogy a szóbanforgó interpelláció a vezetésem alatt álló minisztérium ügykörét érinti, a miniszterelnök úr annak másolatát azzal a kéréssel küldötte meg hozzám, hogy arra a választ én adjam megAz interpellációban felvetett kérdésekre válaszom .a következő: Mint köztudomású, a kormány szociális és pénzügypolitikái szempontból az árakat még amnak idején kénytelen volt rögzíteni. Az árrögzítés fenntartásának feltótele azonban, hogy a munkabér, mint az egyik legfontosabb termelési költségtényező is rögzítve legyen. A mezőgazdasági, munkabérekkel kapcsolatban a kormány erre tekintettel adta ki még múlt évben az 1520/1941., illetőleg ennek módosítása tárgyában a 4520/1941, M. E. számú rendeletét. Ugyancsak hasonló indokokból történt a 8610/1942. M. E. számú rendelet kiadását, amely a múlt évben megállapított munkabérek hatályát kiterjesztette a folyó évre. A mezőgazdaságban a munkabéreknek mintegy 80%-a naturaliákból áll, következőképpen a fennmaradó 20-% ban (vagyis a készpénzbérekben) indokolt bírálni azt, hogy a 8610/1941. M. E. számú rendelet milyen mértékben idézte elő a munkabérek megmerevedését. A munkásokra nézve ma kedvezőnek mondható munkapiaci viszonyok között a készpénzbérek erősen emelkedtek. Az emelkedésnek nincs is akadálya azokban a munkabérekben, amelyek maximálva nem lettek. Ilyenek a legtöbb törvényhatóságban a szakmánybérek. A rögzített vagy maximált munkabérekre vonatkozóan a helyzetet az. alábbiakban van szerencsém ismertetni. Az 1520/1941. M- E. számú rendélet a napszám bér eket, valamint a summás munkások havibéreit még a múlt évben rögzítette; illetőleg maximálisnak mondotta ki, továbbá megengedte a munkaadónak a maximális munkabéren felül 10%-os jutalom fizetését annak a munkásának, aki átlagon felüli munkát teljesít. A juitaiiorm összege a 4520/1941. M. E. számú rendelet később 20%-ra emelte föl. A prémiumrendszer a munkakedv serkentését kívánta szolgálni, közvetve pedig azt a célt is szolgálja, hogy a munkások a maximális munkabéreknél a jutalom kiérdemlése mellet kárpótlást találhassanak a szükségleti cikkek áremelkedéséért. A rögzített munkabéreket, ' úgyszintén a rendelet után megállapított egyes maximális munkabéreket maguk a munkabérmegállapító bizottságok az elmúlt év iolyamán emelték. Figyelembevéve azonban azt, hogy a multévi munkabéreket a 8610/1941. M. E. számú rendelet irányadónak mondotta ki az 1942. évbenis, szükségesnek mutatkozott a maximális munkabérek módosítása ott, ahol azok túlalacsonyak voltak és a bizottságok az emelés jogával mégsem éltek. A hivatkozott rendeletben kapott felhatalmazás alapján az ilyen munkabérek felemelését a beérkezett előterjesztések alapján esetenkin t engedélyeztem. Ilymódon eddig összesen 38 törvényhatóság területén »történt munkabérmódosításv iüetőleg arányosítás. El kell ismernem, hogy a háborús helyzet következményei a társadalomnak minden rétegét érintik. A mezőgazdasági munkásság

1 helyzete — szemben más foglalkozási rétegekkeJ — annyival' elviselhetőbb, hogy a munkabéreik túlnyomó részben természetbeni szolgáltatá sokból állanak, amelyeknek értékét a megélhe tési költségek emelkedése kevésbbé csökken tette. Azt a hátrányt pedig, amit a ruházati cikkek nagymérvű áreine^se jelenthet, a m kir. közellátásügyi miniszter úr olcsó ruha- éa lábbeliellátásra irdnyuio országos akció megindításával ellensúlyozzál. Ez az akció legszé lesebb körben a mezőgazdasági munkásokat öleli fel. Honvédelmi érdek és különösen a dolgozó társadalom! szociális érdeke ma megköveteli, hogy a konjunkturális helyzetből a dolgozó társadalom egyéb rétegeinek rovására sem a munkádé, sem a munkavállalók a maguk részére indokolatlan előnyt ne szerezhessenek Ez a szempont pedig megköveteli a szociális* szempontok mérlegelésével megállapított mun kabérek betartását is. Éppen ezért a gazdasági felügyelőségek útján, de a közigazgatási hatóság szervein keresztül is ellenőriztetem a munkabérek betartását és 'megfelelően fellépek a kihágást! elkövetőkkel szemben. Hogy ennek ellenére a gyakorlatban a munkabérek terén a kihágások gyakoriak/ és a hatóság közbelépése nem egyszer mégis elmarad, ez csak azért fordul elő, mert a dolog természeténél fogva az ellenőrző közegek minden túllépésről wem szerezhetnek tudomást. A legnagyobb munkabérekre vonatkozó rendelkezések állítólag gyakori megszegéséből mindenesetre arra lelhetne következtetni, hogy fegyelmezettség és a háború érdekében hozandó szolidáris tehervállalás tekintetében még sok kívánnivaló van. Kérem a t. Házat, hogy írásbeli válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1942. évi július hó 15-én. Báró Bánffy Dániel s. k., m. kir. földmívelésügyi miniszter.« Elnök: Kérdem, méltóztatnak-e a földmívelésügyi miniszter úr válaszát tudomásulvenni? (Igen!) A Ház a választ tudomásulveszi. Következik a földmávelésügyi miniszter úr válasza Gaal Alajos képviselő úrnak a fakitermelés keresztény esi tése tárgyában folyó évi június^ 3-án előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Árvay Árpád jegyző (olvassál: »T. Ház! G-aál Alajos országgyűlési képvi-