Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-304

Az országgyűlés képviselőházának 304. ülése 1942 november ll-én, szerdán. 229 lést irányítsa, vezesse, ellnőrízze, istápolja és segítse. Ebben a nemzeti neveléslbjen szerepe vam a vallásnak is, meg a közoktatásnak is. Ezzel kapcsolatban meg kell említenem, hogy manapság rendkívül sok szó esik a nemzetnevelésiről. Illetékesek és nem illetékesek, ezek közt olyanok, akik saját maguk is igen súlyosan inászorulnak a nevelésre, foglalkoznak ezzel a kérdéssel. (Derültség.) Alapos tudású szakemberek, gyakorlati nevelők részéről igen sok értékes és jelentős gondolait lát napvilágot és ugyaniilyen sok, talán még több dilettáns ötlet is, természetesen nem szakemberek részéről. Én a magam részéről a nemzetnevelési kifejezésével nem vagyok teljesen kibékülve, mert ennek a kifejezésnek van egy melllékzöngéje, még pedig nem kellemes mellékzöngéje, mintha ez a nemzett még mindig kiskorú volna és nevelésre szorulnia- Pedig ezt a nemzetet az ezerévesi magyar történelem, ennek a történelenmek rengeteg szenvedése, megpróbáltatása, könnye!, vére és verítéke, azonkívül a keresztény gondolait és ez az áldott magyar föld igazán és becsületesen megnevelte. De igenis fontos, még pedig rendkívül fontos, hogy ennek a nemzetnek új meg új nemzedékei milyen nevelésben részesülnek, milyen műveltségre tesznek szeirt, mennyire felelnek meg a magyarságról alkotott ideálnak és mennyire képesek a saját kötelességeiket és a magyar nemzeti hivatás kötelességeit teljesíteni. Ez a nemzeti nevelés^ hogy elérje a maga, magas célját, mindenekelőtt nemzeti nevelés kell, hogy legyen. Ez annyit jelent, hogy ennek a nevelésnek az ezeréves, magyar történelem, a megszentelt ősi hagyományok és a szentistváni államgondolat jegyében és szellemében kell történnie. Csak ilyen szellemű és irányú nevelésinek lesz eredménye a min den koir minden igényének és minden szükségének és minden kor minden sajátos kötelességének megfelelni tudó magyar. Nem mély magyar és nem híg magyar, hanem így egyszerűen: magyar, aki teljesen tisztában van azzal, hogy mi,t jelent magyarnak lenni mi ennek a szónak, ennek a gazdag szónak értelme és tartalma, micsoda szent érzéseket és micsoda feltétlen kötelességeket fejez ki ez a szó. Itt meg kell említenem, hogy vannak ebben az országban oktató intézetek, afmelyekbeii nem merném egész határozottsággal állítani, hogy a magyar szentistváni államgondolat és államesze jegyébein és szellemében történik az okitíaitás; intézeteik, ahol disztingválnak néphűség és államhűség között, az utóbbi hátra nyara. Vannak intézetek, amelyeknek tankönyveit külföldről szerzik be. Ezekben a tankönyvekben egyetlen egy szó sincs Magyarországról és a. magyaír nemzetről. Ez olyan belenyúlás ennek az aljamnak szuverenitásába» amelyet semmiféle önérzetes nemzet nem tűrhet el. (Úgy vun! a jobboldalon,) Ennek a nemzeti nevelésnek és e nemzeti nevelés érdekében kifejtett, kul túr munkának a második feltétele, hogy keresztény legyen. A keresztény gondolat integráns része a magyar nemzeti gondolatnak. A keresztény gondolat az ezeréves magyar törtenelem legaktívabb ereje. Ez a történelem teljesen megérthetetlen és megmagyarázhatatlan a keresztény gondolat védő, oltalmazó, irányító és vezető ereje nélkül, de éppúgy elképzelhetetlen a magyar kultúra is a keresztény gondolat nélkül. A magyar kultúra keresztény magyar kultúra. Ez a kettő szervesen és elválaszthatatlanul összetartozik. Rendkívül fontosnak tartom, hogy emellett határozottan és fenntartás nélkül kitartsunk. Fontosnak tartom két okból: Ennek a magyar nemzetnek hármas történelmi hivatása van. Az egyik az, hogy a szabadság eszméjének őrzője, a másik az, hogy itt a Duna völgyében rendező és egyensúlyozó erő. ö van hivatva arra, hogy ezt az etnográfiailag olyan változatos területet egy birodalom egységében kapcsolja össze és biztosítsa ennek a területnek nyugalmát és békéjét és ezen keresztül Európa nyugalmát és békéjét. A magyar nemzet harmadik feladata az, hogy a keresztény gondolatot és a keresztény kultúrát megőrizze és védelmezze. Ezer éven keresztül ezt a kötelességét teljesítette és most is ezt a kötelességet teljesíti. A történelem számára csak azok a nemzetek jelentenek értéket és csak azok a nemzetek tényezők a történelem kezében, amely nemzetek kitartanak történelmi feladatuk és hivatásuk mellett és amely nemzetek történelmi kötelességeiket önfeláldozással is teljesítik. Amely nemzet letér a történelem által részére kijelölt útról, amely nemzet kiejti kezéből történelmi feladatát és hivatását, megszűnik érték lenni a történelem számára; a történelem elkotorja útjából és átrobog rajta. Tehát már e világi perspektívából, magyar exisztenciális érdekből kötelességünk kitartani a keresztény gondolat mellett. Fontos azonban egy másik szempont is. A világháború után az új rendezésnek, ha nem akarja az emberiséget új katasztrófa felé sodorni, egyesegyedül és kizárólag a keresztény gondolat elvei, a keresztény gondolat igazsága és törvényei szerint kell történnie. Más rendezőerő nincs. Ha ez így van, akkor a magyar nemzetre, ha megőrzi a keresztény gondolatot a maga teljeis tisztaságában és meghainisítatlanságában és ha kitart a keresztény gondolat hívséges szolgálatában természetszerűen és szükségszerűen principiális szerep jut majd ebben a rendezésben. Ennek a nevelésnek harmadik feladata a» egyetemes emberi értékek szolgálata, tisztelete és a lelkekbe való beleplántálása, hogy így is szolgálja a megtépázott és szétroncsolt emberi szolidaritás helyreállítását és megszilárdítását. Ennek a nagyszabású, a nemzet életében sorsdöntő jelentőségű kulturális és nevelési munkának háram tényező je van: az egyik a család, a másik az egyház és a harmadik az állam, mégpedig ebben a hierarchikus sorrendben. A család a természetjog alapján, az egy* ház az isteni jog alapján és az állam a dolog természetéből kifolyóan. Az államnak a joga irányítani és vezetni ezt a nevelést és ezt a kulturmunkát, ellenőrizni és összehangolni, istápolni, kiegészíteni és segíteni. Kötelessége és joga megkövetelni, hogy ez a kulturális és nevelő munka a nemzet egyetemes érdekének megfelelően történjék. Kötelessége és joga megkövetelni, hogy ezt a kulturális és nevelő munkát át- meg átjárja a nemzeti érzés és a nemzeti szellem és hogy ez a kulturális és nevelő munka szolgálja a nemzet jövőjét ós a nemzet örök leélj ait. Kötelessége viszont segítségére sietni a családnak és az egyháznak a maga semmi által nem pótolható és nem helyettesíthető kulturális és nevelő munkájában Nem vitathatja el a csialád jogát a neveléstől, mert akkor a természetjoggal kerülne szembe, nem vitathatja el az egyház jogát a neveléstőU