Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-303

182 Az országgyűlés képviselőházának 303. úr elvben osztozik is ezzel; talán nem olyan radikális^ mint én, nem pártállásom miatt, hanein azért, mert én gyakorló orvos vagyok, ő pedig -elméleti orvos és ezért talán ő finnyásabb és nagyobb igényű. Az a véleményem, hogy nyugodtan ketté lehet választani az orvosképzést ési sokkal rövidebb idő alatt — négy évre gondolok — képezni ki a gyakorló orvosokat, megadva a lehetőséget arra, hogy az, akinek tehetségei és kedve van, megszerezhesse a doktor grádust a további idő alatt. Ha ilyen megoldásit tudnánk hozni, akkor már most úgy, ahogyan az elmúlt világiháborúban történt — és nein vallottal ennek: kárát aí magy'air közegészségügy — a felsőbb évfolyamokat gyorsabb befejezésihez segítve párszáz új fiatal orvos állana rendelkezésre. Időm vége felé még egy kérdésre szeretnék közegészségügyi vonatkozásiban rámutatni és ez a magyar kóriházügy. Az előadó úrtól azt hallottam, hogy nincs elég anyag. Ilyet ne méltóztassék mondani, mert én igenis, az erőteljes lakáspolitikai mellett vagyok, de csak akkor, ha az kap anyagot, aki nem kizárólag profitszerzés céljaira építtet lakást. (Üfjy van! tlgy van! a baloldalon.) Ilyenirányú korlátat ezideig nem láttam, amiből azt következtetem, hogy az anyáig odamegy, ahol a tők© — nagyon sokszor a bujtatott zsidó tőke — magát! (Az elnöki széket vitéz Törs Tibor foglalja el.) át akarja menteni éis horribilis nyereségkulcsot biztosít magának. Ne méltóztassék azt mondani, hogy nlímcs, anyag, mert nem én, hanem Scholtz Kornél nyugalmazott államtitkár úr, aki Johan államtitkár úr előtt a magyar egészségügy legfőbb irányítója volt, mutat rá egy drámaian »A magyarországi kórházügy és más gyógyintézetek 1940-ben« című izgalmas olvasmányt nyújtó könyvében arra, hogy milyen volt a kórházi ágyak eloszlása a trianoni Magyarországon és milyen megdöbbentő helyzetben találtuk a viss'zaicsatolt területek egyrészét, különösen a Székelyföldet. Itt csak egy adatot mondóik. Budapest százezer lakosaira esik .1000, — csak durva számokat mondok — a volt trianoni terület százezer latkosára 340—380 és a Székelyföld 100.000 lakosára 160 betegágy. És most idéaeui azt, amit Scholtz Kornél mond: »Nyilván nem tűrhető «okáig, hogy a virágzó magyar egészségügyi kultúra árnyékában egész országrészek betegellátása balkáni színvonalon mozogjon«. Minthogy nem iátok ezekből a gondolatokból semmit a költségvetésben, azt nem fogadom el. (Élénk helyeslés és taps a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Haala Róbert jegyző: vitéz Lukács Endre. Elnök: vitéz Lukács Endre képviselő urat illeti a szó. vitéz Lukács Endre: T. Ház! A költségvetés tárgyalása mindenkor felszínre hozza mindazokat a fontos problémákat, életkérdéseket, amelyek az ország életében jelentkeznek. A kormányzat feladata az, hogy a költségvetés kereteinek kiépítésénél gondoskodjék a felmerült problémák, feladatok megoldásához szükséges anyagi lehetőségekről. A mai körülmények között kétszeresen nehéz feladat ez a kormányzat számára, mert az országvezetés nagy munkája ma egyet jelent egy új, erős, modern Magyarország megteremtésével. De nemcsak a kormányzatot terheli e nehéz feladat súlya, hanem nekünk, törvényhozóknak is éreznünk kell, hogy fokozottabb felelősségérzettel és mélyebb szakszerűséggel kell hozzányúlnunk mindazokhoz a kérdésekhez, amelyek ülése 1942 november 10-én, kedden. a most benyújtott költségvetés tárgyalása során felmerülnek. Én ezzel a mélységesen átérzett felelősségérzettel szeretnék foglalkozni a belügyi tárca költségvetésének néhány kérdésével most, amikor elsőízben van szerencsém a belügyi tárca költségvetéséhez az országgyűlés képviselőházában hozzászólani. Az a párt, amelyhez én legmélyebb meggyőződésemnél fogva tartozom, olyan időkben végzi a kormánypártra háruló nehéz feladatok megoldását, amikor a nemzet fegyverben áll és hősi' harcot vív és amikor a forrongó, vajúdó európai élet a mindannyiunk által ismert okoknál fogva nem tud elegendő nyugalmat és időt sem biztosítani sok belső problémánk megoldásaihoz. Ma sokkal nehezebb feladatot jelent a kormány rúdjánál ülni és szinte emberfeletti erő kell ahhoz, hogy mindenki a maga helyén eleget tudjon tenni a reá háruló kötelességeknek. Megnyugvással tölt el, hogy a kormány által benyújtott költségvetés a mai rohanó és forrongó időkben is a jelentkező kormányzati feladatoknak, a magyar élet minden területén jelentkező tennivalóknak bölcs és előrelátó rendszerbe foglalását tartalmazza. Az alkotómunka előfeltétele, hogy világosan lássuk a kiépítendő rendszert és bölcs mérlegeléssel döntsük el azt, hogy mit mikor és hogyan cselekedjünk. Az alkotó jobboldali politika igazi lényege az, hogy nemcsak felismeri, felfedezi és kutatja a megoldásra váró problémákat, hanem azokat világos rendszerbe foglalja s a jelentkező igényeket összhangba hozza a meglévő lehetőségekkel. Nem konstruktív politika az, amely a nemzet fájó problémáiból hangzatos jelszavakat formál, felkavarja esetleg a közvéleményt, de ugyanakkor nem tud gondoskodni arról, hogy a felmerült kérdéseik megoldására alkalmas, erkölcsileg és szellemileg értékes garnitúra álljon rendelkezésre. Az én megítélésem szerint egy politikai pártnak, tehát a kormánypártnak is nemcsak az a feladata, hogy felismerje a tennivalókat, hanem hogy ugyanakkor gondoskodjék arról is, hogy a megoldás nagy munkájába mindazokat szervezetten beállítsa, akik erre alkalmasak. A belügyi tárca költségvetésiét vizsgálva, öröimmel állapítom meg, hogy az igen tisztelt belügyminiszter úr (küváióan ismeri azokat a tennivalókat, amelyek tárcájának széles munkaterületén jelentkeznek, de ugyanakkor gondoskodik arról is, hogy új intézményei? felállításával s az új intézményekíhez és az új feladatok megoldásaihoz alkalmas munkaleirők bekapcsolásával meg is oldja a problémákat. A belügyminisztérium ma nemesiaik a közigazgatásnak, a közrendészetnek és a k'özbiz^ tonságnak legfőbb irányítója, hanem a népjóléti és- szociális tevékenységnek, valiatmint az ország közegészségügyi feladatainak is rendszerbe* foglalója és megvalósítója. A közigazgatási munka területén a mai idők követelményeinek 'megfelelőképpen' sok új feladat jelentkezik. A magyar közigazgatás minden fokozatán oly nagy mértékben van túlterhelve munkával, hogy azzal megbirkózni sokszor emberi erővel alig lehetséges. A közigazgatási munka területéről jöttem a törvényhozás házába, ezért Szörény véleményem, szerint joggal szóvátehetek* olyan kérdéseket is, amelye*