Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-290

Az országgyűlés képviselőházának 290. ülése 1942. évi október hó 7-én, szerdán, Tusnádi Nagy András elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Elnök kegyeletes megemlékezése Haulik György és Péchy László orsz. gyűl. képviselők, valamint gróf Teleki Tibor felsőházi tag, koronaőr elhunytáról. — Bemutatja a miniszterelnök átiratát vitéz Bartha Károly honvédelmi miniszter felmentéséről és vitéz Nagy Vilmosnak honvédelmi miniszterré történt kinevezéséről. — Bemutatja vitéz Madarassy Géza képviselő megbízólevelét. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: Lossonczy István és Szinyei Merse Jenő. (Az ülés kezdődik • déli 12 óra 6 vérekor,) f Az elnöki széket Tasnádi Nagy András fbgíalja el.) Elnök: A t- Ház ülését megnyitom, Aa ülés jegyzőkönyvének vezetésére Po rubszky Géza, az egyéb jegyzői teendők ellátására pedig Szeder János éh Arvay Árpád jegyző urakat kérem' felA t. Ház tudomására hozom, hogy a Kormányzó Űr Őfőméltósága a Főméltóságú Aszszony nevében is táviratilag köszönte meg a Házinak a Kormányzóhelyettes Ür hősi halála felett kifejezett részvétét. Levélben mondott köszönetet részvétünkért a boldogult Kormányzóhelyettes Űr hitvese Őfőméltósága is. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. T. Képviselőház! Fájdalmas bejelentéseim vannak. (A képviselők a megemlékezéseket állva hallgatják végig.) Legutóbbi ülésünk óta érzékeny veszteségek érték közéletünket. Folyó évi szeptember 20-án váratlanul elhunyt Haulik György képviselőtársunk, a visszacsatolt Felvidék meghívott országgyűlési képviselője. A megboldogult buzgó tagja volt a Háznak. Törvényhozói kötelességeit odaadóan teljesítette. Végigharcolta a világháborút, a háború szerencsétlen kimenetele után pedig a megszállt Felvidék magyarságának érdekében feg tett ki elismerésreméltó tevékenységet. Erős magyarságáért a 20 éves cseh elnyomatás alatt «ok üldöztetést szenvedett. Vonzó egyéniségövei sok őszinte barátot, nagy kötelességtiidása val, hazafias áldozatkészségével pedig igaz megbecsülést szerzett magának. Emlékét kegyelettel őrizzük. Kavatalára kegyeletünk jeléül elhelyeztettem a Ház koszorúját s javaslom, hogy emlékezetét mai ülésünk jegyzőkönyvében örökítsük megKßPVTSELÖHÄZr NAPLÓ XV. Ugyancsak a múlt hónapban, szentember 21 én r távozott el körünkből örökre Péchy László magyar királyi titkos tanácsos, Szatmâr vármegye egyik országgyűlési képviselője. Péchy László törvényhozói kötelességeit mindig példaadó lelkiismeretességgel teljes! tette. Hónapok óta súlyos betegség nehezedett reá s ő betegen is eljárt üléseinkre. Utolsó ülésünkön is itt volt közöttünk, sőt még halála előtt egy héttel is felkereste politikai barátait s mindvégig érdeklődéssel kísérte a közélet eseményeit. Fiatalabb éveit szűkebb hazájának, Szatmár vármegye közigazgatásának szentelte, ahol mint főszolgabíró, majd egy évtizednél hoszszabb időn át mint főispán igen értékes munkásságot fejtett ki. A személye iránt megnyilvánult osztatlan bizalom 1931-ben juttatta először mandátumhoz, s azóta haláláig megszakítás nélkül képviselte vármegyéje választóközönségét itt a képviselőházban. A Háznak úgy tudás, mint jellem tekintetében egyik legértékesebb tagja volt. Markáns egyéniség. Főleg közjogi, közigazgatási és szociálpolitikai kérdésekkel foglalkozott s elhangzott felszólalásai mindig nagy figyelmet keltettek. Az utóbbi években mint a Ház közjogi bizottságának elnölke is nagy odaadás «al tevékenykedett. Elmúlása nagy vesztesége közéletünknek, mert komoly, alapos tudású, kiváló judiciumú és melegszívű férfiií volt, aki önzetlenül szol gálta hazáját. Becsülte a tradíciókat, ragaszkodott azokhoz, mégis mindig elég fiatal maradt szellemében új, modern eszmék befogadására is. Véleményét mindig bátran meg mondta, de" nem azért, hogy ártson vele, hanem hogy szolgáljon. Szeretetre és tiszteletre méltó emléke itt marad közöttünk. Ravatalára kegyeletünk jeléül a Ház ko-