Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-303

146* Az országgyűlés képviselőházának SOS. igénybevételéről folyó évi június hó lö-én; az iparügyi miniszter úr válasza Kei bel Mihály képviselő úrnak a falu szappanellátása, valamint a tengeri csírátlanítása tárgyában folyó évi június hó 17-én, Szabó János képviselő úrnak a kolozsvári »írisz.« porcellángyár részleges üzemleállása, valamint a feketeerdői üveggyár teljes szünetelése tárgyában folyó évi június hó 3-án, Gaal Alajos képviselő urnáik a fakitermelés és értékesítés keresztényesítése tárgyában folyó évi június hó 3-án; a nemzetvédelmi-propaganda miniszter úr Ronkay Ferenc képviselő úrnak az úgynevezett ponyvairodalom terjedésének meggátlása tárgyában folyó évi június hó 24-én előterjesztett interpellációjára. Elnök: A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Napirend szerint következik az 1943. évi állami költségvetés egyes tárcáinak tárgyalása. Sorrend szerint -az első a belügyi tárca. Mielőtt az előadó úrnak a szót megadnám, a t. Ház tudomására hozom, hogy a tárcá,hoz az egyes pártok a következő vezérszónokokat jelentették be: A Magyar Elet Pártja és az Erdélyi Párt Kossuth Pál, Ferenczy Tibor, Donath György és Paáj Árpád képviselő urakat; a Magyar Megújulás Nemzetiszocialista Pártszövetség Baky László, képviselő urat, a Nyilaskeresztes Párt Maróthy Károly képviselő urat; az Egyesült Keresztény Párt Mátéffy Viktor képviselő urat; a kárpátaljai képviselők csoportja Spák Iván képviselő urat; a Magyarországi Szociáldemokrata Párt pedig Peyer Károly képviselő urat. Hunyadi-Buzás Endre előadó urat illeti á szó. Hunyadi-Buzás Endre előadó: T. Ház! A világháború negyedik évében az 1943. évre elkészített állami költségvetés, melynek a belügyi kormányzatra vonatkozó adatait a következőkben leszek szerenesés és bátor ismertetni, háborús költségvetés. Háborús azért, mert a költségvetésből tisztán kivehető az az erőfeszítés, amely a nemzeti élet nagy megpróbál; tatásait jellemzi, mindamellett mégsem hadi költségvetés, mert e Programm számadataiból visszatükröződik az eddigi értékek megőrzése és -biztosítása, sőt ezenfelül határozottam kibontakozik belőle az erős akarat és lehetőség a további célkitűzések reális megvalósítására is. ': Ha az állam eszmény iségét a valóságba vetítjük és állami berendezésünket, rendszerünket egy nagyszabású épülethez hasonlítjuk, akkor ennek a hatalmas épületnek az alapját a belügyi kormányzat képezi, az alap tartóoszlopait pedig a közigazgatási végrehajtó szervezet, a biológiai előfeltételeket megteremtő közegészségügy, a társadalmi kiegyenlítődést és sorsközösségbe való összeolvadást szolgáló szociálpolitika. Végül a berendezés gépezetének rendszeres működéséit biztosító rendészeti közigazgatás .és az ebbe beilleszkedő karhatalmi szervezet jelenti. , Ez alapvető tárca munkaprogramjának vizsgálata ennélfogva csak úgy lehet teljes, ha a kérdéseket e fontos ágazatok szerint egyenként vizsgálat tárgyává tesszük és úgy vonjuk le követlkíeztetéseinket. De ez a költségvetés á benne foglalt milliós számok világában e mellett csak úgy adhat világos és érthető képét, ha kiindulópontul, a parlamenti szokásoknak is megfelelve, mintegy számon kérjük a most folyó és immár végefelé járó év ülése 194È november lÓ-en, kedden. eredményeit is és e számonkérés vonalán mozogva elöljáróban megvizsgáljuk, hogy a tárca költségvetésének számoÉzlopai a most folyó évben, az élet robogó ütemében meg tudták-e valósítani a bennük rejlő gondolatokat, vagy pedig megmaradtak a száraz matematika rideg egységeinek. így visszatekintve az elmúlt év munkájára, már a felületes vizsgálatnál is olyan tények tárulnak elénk, amelyek alapján á feltett kérdlésre csak igennel felelhetünk. A végrehajtást szolgáló közigazgatási berendezés és felállításának nagy munkája és ezzel szorosan összefüggően a visszatért területek közigazgatásának rendezése kihatásaiban talán e pillanatban kellően fel sem mérhető foimtos lépéssel haladt előre az önkormányzati tisztviselőik' alkalmazásának és szolgálati viszonyainak szabályozásáról szóló törvényjavas*lat benyújtásával és elfogadásával. Közegészségügyi közigazgatásunk fejlődését a városi, községi és körorvosoik államosításáról és egyes egészségügyi kérdések szabályozásairól szóló 1942:XII. te. jelenti, mert ez részint teljessé tette a közegészségügyi végrehajtó berendezés egységesítését, részint pedig a kórházi szolgálat, a járványok r elleni védekezés terén rendelt el igen r fontos és nagyjelentőségű újításokat. A szociálpolitika és közjótékonyság terén belügyi kormányzatunk az Országos Nép- és CsaládVéd'elmi Alap szervezetét kiépítette, sőt azon túlmenően ezt a szervezetet beillesztette mái' meglévő közigazgatási 'berendezésünkbe és a közjóléti szövetkezetek működését pontos és körültekintő módon szabályozva megállapította azt a határvonalat, amelyen belül az alap a magángazdaságok ártalma, és veszélyez* tetésiö nélkül teljesítheti feladatát. Végül a rendészeti közigazgatásunkban oly fontos helyet elfoglaló kihágási bíráskodásunkat egyszerűsítette és a büntetőpiarancs kibocsátásának lehetőségét nagymértékben kiszélesítette. Ezenkívül pedig karhatalmi szervezeteink céltudatos bővítésével tökéletesen biztosította a rendet és biztonságot visszacsatolt területeinken is. A belügyi tárca négy fő ágazatából úgyszólván csak egy-egy kiemelkedő momentumra mutattam rá és ime, t. Ház, a kimagasló eredmények még a legszigorúbb kritika mellett is igazolják azt a megelőzőleg tett megállapításomat, hogy a belügyi kormányzat, teljes mértékben átérezte a nagy idők nagy követélmémyeit és beváltotta azt a várakozást, amellyel ezévi munkája elé néztünk. Abban a megnyugtató tudatiban térhetünk tehát át 1943. évi mun katervének vizsgálatára, hogy a belügyi kormányzat 1943. évi költsévetése is olyan pro* grammot jelent,, amelynek végrehajtása biztos és erős kezekben a nemzeti erők megnagyobbodásának és továbbfejlesztésének célját el isi fogja érni. Természetes azonban, hogy az 1943. évi belügyi költségvetés nem mutatja a fejlődésnek azt a tempóját, mint a megelőző évek költségvetése, mert a háborús erőkifejtések sok olyan kérdést helyeznek előtérbe, amelyek gazdasági tartalmuk következtében a pillanatnyi szükségletek kielégítése szempontjából nagyobb jelentőséget nyertek. Ha az 1942. évi belügyi költségvetés főösszegének az 1941. évi költségvetéssel szemben mutatkozó 102 millió pengős emelkedését az 1943. évi kereken 60 millió pengős emelkedéssel összehasonlítjuk, megállapíthatjuk a fejlődés tempójának mintegy 40 szá-