Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-300

Az országgyűlés képviselőházának 300. ütése ÎÙ4È október àO-àn, péntekeri. 135 A törvényhatóságokra,-' valamint Kárpátaljára vonatkozó eme rendelkezések folytán mintegy ötvennel fog emelkedni a felsőház tagjainak ezidőszerinti száma. Minthogy a javaslat tartalma szerint a felsőházi tagok választására jogosult főrendi családok által megválasztható tagok száma a törvényhatóságok kiküldötteinek számától függetlenítve csupán néggyel lesz magasabb, indokolt, hogy a választott felsőházi tagok mellett más kategóriák eredeti száma is növekedjék. Ugyanis az új választójogi törvény folytán, valamint az ismételt területvisszacsatolásokkal a képviselőház tagjainak száma mintegy 104-gyel meghaladta a felsőház létszámát, így a két Ház közötti kezdeti számbeli egyensúly jelentős mértékiben megváltozott. Ezek a szempontok magyarázzák a javaslatnak ama rendelkezését, hogy az államfő által élethossziglan kinevezhető felsőházi tagok száma huszonöttel gyarapszik. Így fokozott mértékben Valósítható meg az a közérdekű követelmény, hogy a közéleti érdemekben gazdag férfiak kinevezhetők legyenek a felsőház tagjaivá, ahol képességeiket és élettapasztalataikat a köz szolgálatának) szentelhetik. Érintetlenül hagyja a javaslat a méltóságok vagy hivatalok alapján felsőházi tagságra jogosultak kategóriáját. Amennyiben itt mégis jogos vagy méltányos igények jelentkeznének, azok minden bizonnyal az államfői jog gyakorlásának keretében mindenkor kellő kielégítést fognak nyerni. További rendelkezései a javaslatnak, így a választandó póttagok számának megállapítása, a különböző választások idejének szinkronizálása mind olyan szükséges módosításai az alaptörvénynek, amelyeket a végrehajtás során szerzett tapasztalat tett időBzerűvé. Az idegen megszállás ideje alatt ingatlanukat hatósági intézkedés következtében elvesztett főrendiházi tagságra jogosult családok tagjai részére biztosított kedvezmény pedig közérdeket szolgál és a méltányosság követelményeinek tesz eleget. Mindezekre tekintettel, minthogy a javas lat egyfelől a szükségszerűség parancsolatával jelentkezik, másfelől pedig a működéséhez fűzött reményt beváltó felsőháznak, mint a Szent Korona akaratelhatározása egyik alkotmányos főszervének struktúráját lényegileg nem érinti és így biztosítva van, hogy az továbbra is a különböző és jórészt független értelmiségek kiválóságait foglalja magában, mondom, mindezekre tekintettel a kormány és a belügyminszter úr személye iránti teljes bizalommal a javaslatot általánosságban elfogadom. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Szólásra következik? Szeder János jegyző: Gróf Festetics Domonkos. Elnök: Gróf Festetics Domonkos képviselő urat illeti a szó. Gróf Festetics Domonkos: T. Ház! Egy olyan törvényjavaslat fekszik előttünk, amely valójában már régóta élt bennünk, mert mindenki meg volt győződve arról, hogy a felsőház és a képviselőház között valami egyensúlyi állapotot kellene teremteni. Amidőn ezt a törvényjavaslatot kézbevettem s utána nézegettem a dolognak, az a vélemény alakult ki bennem, hogy valóban szükség volt itt úi helyzet teremtésére. A felsőházi tagságok ügyének új rendezése nemcsak helyi jelentőségű, mert lelki változást is fog előidézni országszerte és segítségével el fogunk jutni oda, hogy az ország is több bizalommal tekintsen a törvényhozásra, annak összességére, mint ahogyan* sajnos, eddig tekintett. Az ' előttem szólott Mikó képviselőtársam és barátom szavait jóleső érzéssel hallgattam, „mert olyan hangokat ütött meg, amilyeneket nem nagyon sokszor hallunk. Nagyon jólesett nekem, hogy egy pl y an magyar ember beszél így, aki 20 évig nehéz kisebbségi sorban élt, annak minden baját, nehézségét végigszenvedte és azokban a nehéz időkben önzetlenül állott a, harcok közepében, ö olyan hangot hozott ide, hogy a szociális, megértés« a szociális dolgoknak megoldása a nemzetnek sorsdöntő kérdése kell, hogy legyen. Kell, hogy ezek a dolgok középpontjában legyenek és ezek azok az alapok, amelyeken a törvényhozást is fejeszteni kell. Hallottuk itt a túloldalról, hogy az egès» lelsohaz struktúrájában, főleg a nagybirtok, a laagytdke van képviselve és alig vannak olyanok, akik a íöldmívesosztályból, a munkásosztályból kerültek ki. T. Ház! En azt hiszem, hogy " a szociális kérdés megoldásának szükségességét ma már minden magyarnak be kell látnia, legyen az nagybirtokos, kisbirtokos, pénzügyi ember, iparos, vagy kereskedő. Tisztában kell lenini azzal, hogy ma igenis a nagybirtoknak is a szociális kérdések jegyében kell a dolgokat néznie s a nagytökének is a szociális gondolat jegyében kell a kérdésekkel foglalkoznia. (Ügy van! jobbfelől.) Bizonyos vagyok abban, hogy az eljövendő időkben ez a, kérdés fog dominálni a magyar törvényhozás berkeiben is. Valóban eszembejutnak II. Vilmos császárnak 1914-ben, a háború kitörésekor mondott szavai: A mai naptól kezdve nem akarok pártokat látini, hanem csak németeket! Nálunk is eljött az az idő, amikoir nekünk félre kell tennünk minden világnézeti harcot, minden pártkérdést. A nemzet háborúban van és a törvényhozás két Háza, amelynek szükségszerűen kell bírnia a nemzet bizalmát, ne áll* jon még látszólag sem szemben egymással, hanem igenis szükség van arra és minden törvényhozónak kell, hogy ez szent meggyőződése legyen, hogy'a törvényhozásnak egy úton kell haladnia-, a szociális megértés útján, a szellemi szelekció útján, a tehetségesek felemelésének útján és nem szabad kitenni a törvényhozást annak, hogy a külvilág nevessen azon, hogy esetleg itt 'differenciák vannak a felsőház és az alsóház között. Itt egy nemzetet képviselünk mindnyájan ég nekünk szent kötelességünk, hogy ennek a nemzetnek a mai nehéz időben a szellemi és lelki politikai vezetést megadhassuk. T. Ház! Áttanulmányoztam, az egész világ Parlamenti rendszereit és majdnem azt mondhatnám, hogy az államok 90 százalékábatn a két« kamarás rendszer dominál. Majdnem minden államban két kamara van és itt bátor leszek egyes államokat felsorolni. Például Afganisztánban a felsőház 22 tagból áll, az alsóház ugyanakkor 116 tagból. Egyiptomban 147 a szenátusi tagok száma, ugyanakkor az alsóházban 264 tag foglal helyet. Argentínában például 30 a szenátusi tagok száma, 158 az alsóházi tagok létszáma. Bolíviában 24 a felsőházi tagok száma, az alsóházban 70-en foglalnak helyet. (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Azoknak egészen más a szerepük.) Tehát jóval kevesebb a felsőházi tag. Folytatom a felsorolást. Bulgáriában egykamarás rendszer