Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-299

Az országgyűlés képviselőházának 299. ti gadni és ezzel Nagy László képviselő úr ja­vaslatát elutasítanit (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik a mentelmi bizottság javaslatát elfogadják, szíveskedjenek felál­lani. (Megtörténik. — Felkiáltások a szélsőbal­oldalon: Kacsóh-párt! — Felkiáltások jobb felől: Bíróság! Félnek a bíróságtól! — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Kisebbség! Ellenpróbát ké­rünk! ) Elrendelem az ellenpróbát! Kérem azokat, akik a bizottság javaslatát nem fogtadják el, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szavazatokat összeszámolni. Szeder János jegyző (megszámlálja a sza­vazatokat. — Baky László: A nyiltlévéiért allit­sák bíróság elé! Ez tiszta munka! — Egy hang jobb felől: Ez kell — Baky László : De nem ezt csinálják! — vitéz Lipcsey Márton: Opti­kai csalódást akar az újságíró! — Baky Laszlo: Maréi bátyám, ne védd KacsóhtJ): 38! . Elnök: Szíveskedjenek helyeiket elfoglalni. Most kérem azokat, akik a bizottság javasla­tát fogadják el, méltóztassanak leláttam. (Megtörténik. — Zaj a szélsőbalodálon'.)_ Csen; det 'kérek, képviselő urak. Kérem a jegyző n rat, szíveskedjék a szavazatokat megszá­molni. Szeder János jegyző (megszámlálja a sza­cozatoHat — Mozgás a szélsőbaloldalon.— Egg hang jobbfelől: Kisebbségi terror!): 41! Elnök: A bizottság szavazatának elfoga­dása mellett, szavazott 41, ellene pedig 38 kép­viselő úr. A Ház tehát a bizottság javaslatát fogadja el és ezzel Rajniss Ferenc és Oláh György képviselő urak mentelmi jogát ez ügy­ben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság... (Zaj, mozgás a szélsőbaloldalon.) Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek az elnöki kijelentéseik alatt csendben maradni! Következik tehát a mentelmi bizottság 728. számú jelentésének tárgyalása Rajniss Ferenc és Kóródy Tibor országgyűlési kép viel ő urak mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. vitéz Váczy György előadó: T. Képviselő­ház! A budapesti kir. főügyészség Eajniss Fe­renc és Kóródy Tibor képviselő urak mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a buda­pesti kir. büntető törvény szék megkeresése sze­rint a képviselő urak, mint szerzők ellen, (Moz­gás a szélsőbaloldalon. — Elnök csenget.) a bí : róság Kacsóh Bálint m. kir. kereskedelemügyi államtitkár, budapesti lakos feljelentésére büntető eljárást indított a »Pesti Újság« című politikai napilapban »A Kacsóh-ügyben nyílt­levelet intézett RajnisS' a miniszterelnökhöz«, továbbá ugyancsak a »Pesti Ujság«-ban »Bíró­ság elé kerül a Kacsóh-ügy« feliratok alatt megjelent cikkek tartalma miatt. A két cikk tartalma az 1914 :XLI. te. 1. §-ába ütköző és 3. §a szerint minősülő. Kacsóh Bálint sérelmére sajtó útján elkövetett, felha­talmazásra hivatalból üldözendő rágalmazás vétségének jelenségeit látszik feltüntetni. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter a szükséges felhatalmazást 1 megadta. A *két hírlapi közle­mény névtelenül jelent meg, de az előzetes, nyomozás adatai szerint a cikkek szerzői Ra:­iílSfl Ferenc és Kóródy Tibor országgyűlési képviselőik, ennélfogva a sajtójogi felelősség a képviselő urakat, mint szerzőket terheli. , A bizottság megállapította, hogy a megke­resés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüg­ése 1942 október 29-én, csütörtökön. 113 gés nevezett képviselő urak személye és a bűn­cselekmény között nemi kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, ezért javasolja, a. t. Háznak, hogy Rajniss Ferenc és Kóródy Tibor képvi­selő urak mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? Nyilas Ferenc jegyző: Nagy László! Elnök: Nagy László képviselő urat illeti a- szó. Nagy László: T. Ház! Mélyen megdöbben­tett az előbbi szavazás eredménye (Mozgás a jobboldalon. — Felkiáltások a szélsőtigloldalon: Joggal!) és rendkívül csodálkoztam rajta. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek minden oldalon, kép­viselő urak! Nagy László: A szavazás eredményét am­niátk tulajdonítom, hogy talán a t. képviselő urak nem értik, egészen világosan azt, amit én -iparkodtam egészen világosan megmagyarázni: nem arról van szó, hogy Rajniss Ferenc képvi­selőtársunk ki akar bújni a bírói eljárás alól. Nem erről van szó! Rajniss Ferenc külön kérte: jelentsem be azt, hogy ő nyiltleveléórt bármi­kor készséggel áll a bíróság elé és bizonyítja abban tett állításait. Arról van szó, hogy itt a vád tárgya nem a nyíltlevél, mint ahogyan azt ismételten nyomatékosan kifejtettem; (Űgy van! Űgy van! a Szélsőbaloldalon.) itt ujság­közlemények egyes kikapott mondatait tették vád tárgyává. (Baky László: Nagy különbség! Óriási különbség!) T. Ház! Aki ismeri a sajtóperek techniká­ját, nagyon jól tudja, hogy csak akörül forog­hat a valóság -bizonyítása, amit vád tárgyává tettek és csak abban a keretben lehet bizonyí­tani, amely a vád tárgyát képezi. Itt igenis sajtójogi játék folyik azzal, hogy a bizonyítás korlátoztassék, (Maróthy Károly: Így van! Ez az igazság!) hogy a sajtótörvény rendelkezései folytán .elüttessék a védelem attól, hogy igaz­ságát, r állításainak valóságát bizonyíthassa. Már régen jól tudjuk, hogy sajtóperekben mon­datokat szoktak kivenni és azokat teszik vád tárgyává. Igen ám, de akkor az egész cikk ott áll a bíróság előtt és a jogszabály az, hogy az egész cikket elbírálják, (Maróthy Károly: úgy van. Ez az igazság!) itt pedig a nyíltlevél nincs a bíróság előtt. Mélyen t. képviselőtársaim egy olyan per­hez adják oda szavazatukat, amely per nem intézi el az ügyet érdemben s amely mellékvá­gányra akarja ezt az ügyet terelni. Rajniss készséggel áll nyiltleveléért a bíróság elé és készséggel bizonyítja annak állításait. Az én igénytelen véleményem szerint azonban a kép­viselőháznak még a nyiltlevélért sem lenne •szabad Rajniss Ferencet kiadni egy olyan ügy­ben, amelyről a Házban már szó volt s amely a^ közéleti tisztaságnak súlyos sérelme volt. Em­lékezzenek képviselőtársaim Teleki miniszter­elnök beszédére, emlékezzenek arra a kínos arckifejezésre, amellyel ő ezt az ügyet kísérte s amelyből látszott, hogyan viaskodott benne az igazságot kereső miniszterelnök, (Felkiáltá­sok a szélsőbaloldalon: Akkor nem tapsoHak!) — akinek nem volt ideje az ügy mélyére beha­tolni —_ azzal, amit egyesek súgtak neki. (Moz­gás a jobboldalon.) Emlékezzenek rá, milyen tragikus beszéd volt az, amelyben megállapí­totta, hogy szolgálati kötelességét súlyosan megszegte ez az akkor aktív államtitkár, aki­nek olyan körülmények között kellett elmennie, hogy az példa nélküli a magyar történelemben. (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Igaz!)

Next

/
Oldalképek
Tartalom