Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-299

Í10 Az országgyűlés képviselőházának 299. vitéz Váczy György előadó urat illeti a szó. vitéz Váczy György előadó: T. Képviselő­ház! Gál Csaba országgyűlési képviselő beje­lentette mentelmi jogának a budapesti kir. ügyészség által történt megsértését. Á képviselő úr mentelmi jogának megsérté­sével a következőket panaszolja: Az 1940. évi XVIII. te. 4. § 2. bekezdésébe ütköző hivatali titoksértés vétsége miatt a kép­viselő úr mentelmi jogát a képviselőház fel­függesztette, mivel nevezett képviselő úr hiva­tali titoknak jogosulatlanul helyezkedett bir­tokába. Ebben az ügyben a- budapesti kir. ügyész ség a következő vádiratot adta ki. »Budapesten, 1941. évi április hó 2, napját megelőzőleg a m. kir. honvédvezérkar főnöke által 64.042/eln. vkf. fbü. 1941. szám alatt kizá­rólag magasabb katonai^ parancsnokság sza­mára kiadott rendelkezésének, mint hivatali titoknak jogosulatlan birtokába helyezkedett és az ilymódon megszerzett hivatali titkot az or­szággyűlés képviselőházának 1941. évi április hó 2. napján tartott ülésén mondott interpellá­ciójában közzétette.« A képviselő úr azt is panaszolja, hogy á vádirat indokolásába az ügyészség azt is bele­vette, hogy ő a képviselőház 1941 április hó 2. napján megtartott ülésén a ni, kir. honvédelmi miniszterhez interpellációt intézett, amelyben azt kérdezte, hogy tud-e a »Jud Süss« tárgyá­ban kiadott parancsról, ismeri-e annak tartal­mát, mi a véleménye ennek tartalmáról, haj­landó-e ezeket hatálytalanítani és hajlandó-e megakadályozni, hogy ilyen nemzetellenes in­tézkedések történjenek a jövőben! Az indoko­lás azt is tartalmazza, hogy a hivatalos titok tárgyát képező adatokat ő a képviselőház emlí­tett ülésén közzétette. A mentelmi jogának megsértését Gál Csaba képviselő úr abban látja, hogy szerinte az ügyészség azt a körülményt is inkriminálta, hogy a hivatalos titok tárgyát képező adatokat a képviselőház ülésén interpelláció formájában közzétette, ez ellen pedig a mentelmi jog védel­met nyújt. A meintelmi bizottság elnöke megkereste a m. kir. igazságügyminisztert és felkérte arra, hogy a tényállá&t vizsgálja ki és annak ered­ményét a bizottsággal közölje. A m. kir, igazságügy miniszter a hivatalos vizsgálat eredményeképpen közölte, hogy Gál Csaba országgyűlési képviselő ellen az 1940 : XVIII. te. 4. § második bekezdésébe üt­köző hivatali titoksértés vétsége miatt indult meg a bűnvádi eljárás, melyet nevezett képvi­selő azáltal követett el, hogy hivatali titoknak jogosulatlanul helyezkedett birtokába. A kir,. ügyészség azt a körülményt, hogy nevezett a hivatali titok tárgyát képező adatokat inter­pelláció formájában közzétette, nem inkrimi­nálni akartai, hanem, mint a tényállás teljes­ségét jelölte meg. Vannak úgynevezett előzmé­nyek és utólagos cselekmények, melyek t az. egész cselekményt összefüggően < világítják meg. A hivatalos titok tárgyát képező a diáto­kat illető birtokba helyezkedés, tekintetében a legfőbb bizonyíték az, hogy nevezett képviselő azokat interpelláció formájában közzétette. A mentelmi bizottság megállapította, hogy a szóbainforgó ügyészi vádirat szövegében a tényállásbeli résztől talán pontosain el nem határolt formában történt ugyan utalás a ki­fogásolt tényállási adatra is, azonbaín csak mint bizonyítékul. A m. kir. igazságügyminisz­ter átiratában foglaltakra is tekintettel _ Gál Csatba országgyűlési képviselő mentelmi jogát ülése 1942 október 29-én, csütörtökön. a bizottság nem látja megsértetitnek, emnél­togva javasolja a t. Képviselőháznak, állapítsa meg, hogy Gál Csaba országgyűlési képviselő mentelmi joga nem sértetett meg és ebben az ügyben további intézkedésre szükség nincs. Elnök: Kíván valaki a mentelmi bizottság jelentéséhez hozzászólni? (Nem.) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Következik a -határozajthozatal. Kérdem a t. Házat, mél­tóztatnak a mentelmi bizottság javaslatát el­fogadni? (Igen!) A Ház a meintelmi bizoftí­ság javaslatát elfogadja .és kimondja^ hogy Gál Csatba képviselő úr mentelmi joga nem sértetett rneg s ezért ebben az ügyben további • intézkedésre szükség nincs. Következik a meintelmi bizottság 726. számú jelentése Budinszky László képviselő' úr men­telmi ügyében. Kéirem az előadó urat, szíves­kedjék a mentelmi bizottság jelentését•ismer­tetni. vitéz Váczy György előadó: Tisztelt Kép­viselőház! A budapesti kir. főügyészség Bu­dinszky László képviselő úr mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert ia budapesti kir. büntető, törvényszék megkeresése szerint ellene a híróság mint szerző ellen büntető eljárást indított a »Pesti Újság« című politikai napilap 1941, évi március hó 15. napján kiadott 61. szá­mában »Balassagyarmat a zsidók halálos öle­lésében sorvad'« főcím és »Küszöbön az ipartes­tületi választások, folyik a bor, a pezsgő és a pénz« alcím alatt megjelent cikk tartalma miatt. A cikk egész tartalma az 1914. XLL te. 1. §-álba ütköző, a 3. § 2. bekezdése szerint minő­sülő és a 9. § 6. pontja értelmében felhatalma­zásra hivatalból üldözendő Vithalm Győző ba­lassagyarmati városi állatorvos sérelmére sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszik feltüntetni. .Balassagyarmat megyei város polgármes­tere a szükséges felhatalmazást megadta. Minthogy a megkeresés illetékes hatóság­tól érkezett/ az összefüggés a képviselő úr sze­mélye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete sem forog fenn, javasolja a bizottság a t. Képviselőháznak, hogy Budinszky László országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. _ Elnök: Kíván valaki a mentelmi bizott­ság jelentéséhez hozzászólni ? (Nem!) Ha szóilni senki nem kíván, a vitát bezárom. Következik a határozatihozatal. Kérdem a t. Házat, mél­tóztatnak a mentelmi bizottság javaslatát el­í*ogadni ! ?<7srew/ J ) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és így Budinszky László képviselő úr mentelmi jogiát ebben az ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 727. szánni jelentése Rajniss Ferenc és Oláh György or­szág-gyűlési képviselők mentelmi ügyében. Az. előadó urat illeti a szó. vitéz Váczy György előadó: T. Képviselő ház! A. budapesti kir. főügyészség Bajniiss Fe­renc és Oláh György képviselő urak mentelmi jogának feílfüggetsztéisét kérte, mert a buda­pesti kir .büntető törvényszék megkeresése szerint a képviselő urak, mint szerzők ellen, a bíróság Kacisóh' Bálint kereskedelemügyi ál­lamtitkár, budapesti lakos feljelentésére bün­tető eljárást indított a »Nemzetőr« című poli­tikai hetilap 1941. évi március hó 24, és ápri­lis hó 21. napján kiadott 12. és 16. számabán' [ »Kajniss válasza Kaesóh Bálintnak A bűn-

Next

/
Oldalképek
Tartalom