Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-298

Az országgyűlés képviselőházának 298, kiadásokon felül a honvédség felszerelésére a győri programmban megállapított 600 millió helyett négy és fél milliárdot bocsátó ttunk rendelkezésre. (Éljenzés, helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Sok-sok éven át nem állt módjában a nemzetnek, hogy hadseregére áldozzon és éppen ezért tovább kell haladnunk 'ezen az úton. Ezek a szempontok vezettek akkor is, amikor a honvédelmi tárca költségvetését lényegesen felemeltük az 1942. •évi 581 millióról 845 millióra. Ez a többlet a hadseïregïf'eijîesztés niegmövekedett fenntartási költségeinek, valamint a fokozottabb kiképzés és a katonai előképzés köl'tségéinek fedezését van hivatva szolgálni. A felszerelés kérdésével azonban egyenlő i'angúnak tartok még két kérdést. Az egyik a, bevonultak hozzátartozóinak segélyezése, (filénk Jielyßsles.) a másik a hadirokkantak a hadiözvegyek és hadiárvák megsegítése. A kormány mindkét kérdésben újabb rendelkezéseket készít elő, amelyeket a tárcák bizottsági tárgyalása során fog a honvédelmi miniszter úr ismertetni, és amelyek hivatva lesznek arra, hogy a háborúba bevonultak hozzátartozóinak, a háborús rokkantaknak, özvegyeknek és árváknak sorsát javítsák. A második szempont, amelyet bátor voltam említeni, a belső frontnak a szempontja. Feladatául a fegyelmezett magatartást voltam bá tor megjelölni. Ez első pillanatra falán nem tűnik fel gazdasági és pénzügyi kérdésnek, pedig az, mert a gazdasági politikát irányítani és a pénzügyi politikát vezetni csak nyugodt és fegyelmezett lakossággal lehet. (Úgy van! Ügy van!) Én tehát nagyon kérem a mi lakosságunkat, hogy ne üljön fel mindenféle híresztelésnek^ Én pénzügyi természetű híresztelésekről beszélek. Nem mondom rémhíreknek, mert hiszen ezek nem rémhíreik, egészen egyszerűen ostobaságok, amiket terjesztenek. Lakosságunk ne üljön fel ezeknek a híreknek; fogadja kritikával ezeket, hiszen mi magyarok oly nagyon szeretünk kritizálni, tehát ebben az egy vonatkozásban is szeressünk kritizálni s ha kapunk < 'ffy ilyen hírt, nézzük meg azt. (Taps a jobb' oldalon és a, középen.) Mi, a mi gazdasági és pénzügyi politikánknak irányelveit és részleteit minden esztendőben legalább egyszer őszinién feltárjuk és méltóztassék elhinni, az, hogy íizoktól az alapelvektől eltérjünk, akárhogy híresztelik is, nem fog megtörténni, mert ez ostoba hír s a kormány nem adhatja fel a maga pénzügyi politikáját. Itt tehát fegyelmezett nyugalom kell, ami egyébként is magyar tulajdonság; az ellenkezője az idegenfajúak tulaj donsága, (Taps a jobboldalon és a l

középen.) Mélyének Ház! A hátsó front legfontosabb kérdése mégis csak a fokozott munkatelj esi tmény és a; fokozott termelés. Mezőgazdaságunk terén ezt van hivatva előrevinni a mezőgazda? ság fejlesztéséről szóló törvényjavaslat, amely immárpn törvényerőre emelkedvén, bizonyos módosításokkal egy régi és nagyon kedves tervemet valósítja meg. Ez az igazi mezőgazdasági mozgósítás. De nem is vártuk meg éppen ezért azt» amíg a törvényjavaslat törvényerőre emelkedik, hanem amit megtehettünk, azt már előbb is megtettük. Amint méltóztatnak tudni, már az 1942. évi költségvetésbe 23 millió pengőt vettünk fel. A törvényerőre emelkedés után azonnal további 40 milliót bocsátottam a toldin ívelésügyi miniszter úr rendelkezésére és az 1943-as költségvetésbe beállítottuk! a százmilliót teljes egészében, úgyhogy az 1943. év végéig az ülése 1942 október 28-án, pénteken 101 államháztartás keretében 163 millió pengő áll a mezőgazdaságfejlesztés céljaiinak rendelkezésére. (Éljenzés a jobboldalon és középen.) Ezzel egyidejűleg a földmívelésügyi miniszter úr átdolgozta a mezőgazdaságfejlesztő programmot s előrehozta a későbbi évek programmjából is azokat a feladatokat, amelyeknek megoldása gyors eredményt ad, íp-y különösen a termésátlagok emelésére irányuló programmját és egyebeket amelyekről egyébként majd a földmívelésügyi miniszter úr fog tárcája tárgyalásasorán beszélni. Én csak megemlítem azokat a kereteket, amelyekben az 1943-as költségvetésben e célkitűzéseink mozognak és szembe állítom az 1942-es számokkal. A mezőgazdasági termelés támogatására előirányoztunk ebben a költségvetésben 44 milliót, szemben az 1942. évi 10 millióval; állattenyésiztésre, legelőjavításrai 24 milliót, szemben a 7 millióval; mezőgazdasági értékesítési célokra 28 millió^, szemben a 18 millióval; szakoktatásra és a szakismeretek terjesztésére 30 milliót, szemben a 18 millióval; ' a kísérletügyre 14 milliót, szemben a 9 millióval és végül földbirtokpolitikai célokra 15 milliót, szemben a 10 millió val. T. Ház! Szükségesnek léitnám azonban még egy másik tervem megvalósítását is és ez a nagybirtok megszervezése, ami nagyban elősegítené a kö<zszükségletek fedezését az ipari nyersanyag előteremtését, valamint a hadsereg igényeinek kielégítését. Véleményem szerint ez úgy volna megvalósítható, hogy néhány millió hold földet tömöríteni kellene, nem egy kifejezett jogi szervezetbe, hanem például az OMGE keretében vagy akárhol, — teljesen mindegy —• szóval tömöríteni kellene és az így tömörített birtokosok elvállalnák azt, hogy néhány százezer holdon — ami megáll apáitható — azt termeljék, különösen a honvédség ós a nagyipar részére, amiben egyébként hiányok állanának elő az ő termelésük nélkül. (Mozgás és zaj a baloldalon) Valóstzínű, hogy ilyen terményeket ők úgyis termelnek. Itt csak arról van szó hogy fel kellene fokozni ezt a termelést. Ezt ki lehetne kényszeríteni kényszerintézkedésekkel is, de meg lehet valósítani kényszer nélkül is. Az urak panaszkodnak a sok rendeletre és most, amikor olyan tervvel jövünk, amely önkéntes megoldást tesz lehetővé, akkor viszont rendeletet méltóztatnak kérni. (Élénk helyeslés ^ jobboldalon és^a középen, zaj a baloldalon. —Elnök csenget.} Ezt a közérdek és az egyéni érdlék szerien osés találkozásának tartom. A termelés fokozása terén.

i sok r neményt fűzhetünk a közellátásügyi minisztérium új besizóilgáltatási rendeletéhez. Ez bizonyos körülmények figyelembe vétel ével mintegy előírja a normális termelést, a többtermelőt jutalmazza, a kevesebb termelőt bünteti és 'így tulajdonképpen kétszeresen jutalmazza, a jobbtat, a többet termelő gazdát. Azt hiszem, hogy ez lényegesen közelebb viszi a megoldáshoz a közellátás problémáját is. Die igyekeznünk kell a termelés útjából az akadályokat is elhárítani. Gondolok itt különösen a vízkérdés're, amelynek megoldásával egyben a termelési eredményeket is kedvezően befolyásolni lehet. Amióta a szárazság korszakából a bő csapadék korszakába kerültünk, jelentős összegeket bocsátottam a földmívelésügyi miniszter úr rendelkezésére. A folvó esztendőben a költségvetésben 29 millió pengő van előirányozva, köorülbelül ugyanennyit