Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-296

92 Az országgyűlés képviselőházának 296, Vásáry József képviselőtársunk által benyújtott határozati javaslatok felett. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a kép­viselő úrnak I. számú határozati javaslatát fel olvasni. Incze Antal jegyző (felolvassa a határozati javaslatot). Elnök: Méltóztatnak-e a határozati javasla­tot elfogadnii? (Nem!) A Ház a határozati ja vaslatot nem fogadja el. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a II. számú határozati javaslatot felolvasni. Incze Antal jegyző (felolvassa ki határozati javaslatot). Elnök: Méltóztatnak-e a határozati javasla­tot elfogadni? (Nem!) A Ház a határozati ja­vaslatot nem fogadja el. A III. számú határozati javaslatot, minthogy az a napirenden lévő tárggyal szoros fárgyi összefüggésben nincs, a házszabályok 188. ^-ájnak (3), illetve (4) bekezdése alapján visz­szautasítom, annál is inkább, mert a kép­viselő úrnak módja van azt önálló indítvány alakjában részletesen indokolva előterjeszteni. Napirend szerint következik a pénzügy­miniszter úr jelentésének tárgyalása a rend kívüli ideiglenes házadómentességek engedè- . lyezése tárgyában. (írom.: 628. sz.) Inántsy-Pap Elemér előadó urat illeti a szó. Inántsy Pap Elemér előadó: T. Ház! A rendkívüli ideiglenes házadómentességről szóló 1929 : XXIX. te. 3., illetőleg 6. §-ai felhatalmaz­zák a pénzügyminisztert, hogy városrendezési szempontokból Budapest székesfőváros _ ponto­san meghatározandó területére legfeljebb 30 évig terjedhető, továbbá az olyan törvényható­sági joggal felruházott és megyei városokban, ahol városrendezések azt szükségessé teszik, valamint a járási székhelyek részére 20—25, kivételes esetekben pedig 30 évig terjedhető rendkívüli ideiglenes házadómentességet enge­délyezhessen. Ennek a felhatalmazásnak az alapján a pénzügyminiszter 9 törvényhatósági joggal felruházott, valamint 27 megyei városnak adott rendkívüli ideiglenes házadómentességet álta­lánosságban 1942. évi december hó 31-ig meg­hosszabbította, azzal a módosítással, hogy ogyes városoknál a házadómentességet egyes újabb utcákra és terekre is kiterjesztette és néhány városnak a belügyminiszter úrral egyetértőié^ engedélyt adott arra, hogy a rend­kívüli ideiglenes házadóimentességben részesí­tett épületekre a város háztartása által is indo­kolt mértékben községi pótadómentességet en­gedélyezhessen. Megjegyzem továbbá, hogy az előbb emlí­tett városokon kívül a pénzügyminiszter úr Budafok, Kalocsa, Kispest. Munkács és Rákos­palota megyei városoknak is engedély ezét 1 ugyancsak az 1942. év végéig rendkívüli ideig­lenes házadómentességet. Néhány városnak, így elsősorban a vissza­csatolt országrészeken lévő városoknak rend­kívüli ideiglenes házadómentességr engedélye­zése iránti kérelme tárgyalás alatt van. Tisztelettel kérem a t. Házat, hogy a pénz­ügyminiszter úr intézkedéseit, illetve előttünk fekvő jelentését tudomásul venni méltóztassék. (Éljenzés középen.) Elnök: Kíván-e valaki a jeleutéshez hozzá­szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat,- méltóztatnak e a pénzügyminiszter úr jelentését tudomásul venni? (Ifjen!) A Ház ülése 1942 október 20-án, kedden. a jelentést tudomásul veszi és azt hasonló el­járás céljából a felsőházhoz teszi át. Mielőtt a napirend következő pontjára át- ­téxnénk, javaslatot teszek a t. Háznak arra vo­natkozóan, hogy mai ülésünk napirendjének 4., 5., 6. és 7. pontján szereplő, a pénzügymi­niszter úr biztosítási ügyekben kiadott rende­letekről szóló jelentéseit, tekintettel azok tar talmi összefüggésére, együttesen tárgyaljuk. (Helyeslés.) Méltóztatnak javaslatomhoz hozzá­járulni? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. * Bátor vagyok a t. Ház figyelmét felhívni arra, hogy a határozathozatal az egyes napi­vendi pontok tekintetében külön-külön történik. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Napirend szerint tehát következik a pénz­ügyminiszter úr négyrendbeli jelentésének együttes tárgyalása. Kérem Inántsy-Pap Ele­mér élőadó urat, hogy a jelentéseket egy föl­szólalás keretében ismertetni szíveskedjék. Inántsy-Pap Elemér előadó: T. Ház! A képviselőház pénzügyi bizottsága folyó évi má­jus hó 13-án tartott ülésén tudomásul vette a pénzügyminiszter úr áltál a képviselőháznak folyó évi április hó 29~én tartott ülésén bejelen­tett és a biztosításügy körébe tartozó nyolo. rendeletet. A kormány a 4520/1940. M. E. és a 4740/1940. M. E. számú két rendelettel a Berlin­ben 1940. évi május hó 21-én aláírt magyar­német, a 8830/1941. M. E. számú rendelettel pe­dig a Pozsonyban 1941. évi november hó 25­napján aláírt magyar-szlovák biztosításügyi egyezmények végrehajtásáról gondoskodott. Ez a két egyezmény részletesen szabályozza azo kat a feltételeket és módozatokat, amelyek mellett a volt csehszlovák biztosítóvállalatok biztosítási állományaikat Magyarországon mű­ködő biztosító vállalatokra átruházni voltak kötelesek s a berlini egyezményben a kormány hozzájárult ahhoz, hogy egy volt cseh-szlovák biztosítóvállalat az ország területén új biztosi • tások megkötésére kiterjedő működésre jego­sító engedélyt kapjon. Bejelentette továbbá a, pénzügyminiszter úr a biztosító magánvállalatok díjtartalékának elhelyezése tárgyában 9090/1941. M. E. szám alatt kiadott rendeletet. Ez a rendelet lehetővé. teszi, hogy olyan biztosító szövetkezet, amely már 1923 óta működik, amennyiben tagjai köz­szolgálati, közüzemi vagy közforgalmi alkal­mazottak, illetve hozzátartozói vagy jogi sze mélyek, életbiztosítási díjtartalékát bizonyos korlátok közt olyan kötvénykölcsönökben is elhelyezhesse, amely az illető törvény vissza­vásárlási értékét meghaladja. Az életbiztosítások körében a háborús ha­láleseti kockázatok viselése tárgyában kiadott 2890/1941. M. E. számú rendeletben a kormány gondoskodott arról, hogy az országban mű­ködő biztosító magánvállalatok &z életbizto­sítási szerződések alapján a kockázatot abban az esetben is kötelezőleg viseljék, ha a biztosí­tott háborús esemény következtében hal meg. A pénzügyminiszter úr ezt a rendeletet a 42-es országos bizottságnak már bejelentette és a bizottság annak kiadását az 1941. év június hó %-án tartott ülésén utólag tudomásul vette. Végül bejelentette a pénzügyminiszter úr a biztosítási vagy biztosításszerű " tevékenysé­get folytató egyesületek állami felügyeletét szabályozó 4070/1940 M. E. számú, valamint en­nek módosításáról és kiegészítéséről szóló 500/1940. M. E. számú minisztériumi rendelete­ket, és a 600/1942. M. E-számú rendeletet is, mely

Next

/
Oldalképek
Tartalom