Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-268

Az országgyűlés képviselőházának hogy a Magyar Nemzet és Mai Nap című lapok a tengely számára kissé kényelmetlen és kellemetlen hírecskéket az első oldalon nagybetűkkel közlik^ úgyszólván minden nap. Méltóztassék megnézni: közzétették az angol-szovjet megegyezés szövegének egy részét —az első oldalon közilik feltűnő nagy szedéssel és a megengedett legnagyobb betűkkel. Itt van egy másik dolog: a 8 Örai Újság a Heydrich elleni merénylettel kapcsolatban első oldalra teszi nagy szenzációként a dolgot és hatalmas betűkkel azt írja, hogy: »A község nevét örökre letöröltük a térképről.« Méltóztassanak icsak a sorok között olvasni, méltóztassanak arra gondolni, kinek a kezébe kerül ez az njság és arra gondolni, hogy ezeket a híreket hogyan fogják továbbadni és mindjárt méltóztatnak látni, hogy ezek nem jelentéktelen dolgok. T. Ház! Ugyanakkor mi próbálunk vezércikket írni arról, hogy a magyarokat haza kell hozni, a zsidókat pedig ki kell telepíteni. A miniszterelnök úr is ezt mondotta. Mi a két kérdést összekötöttük, A cenzúra ezt a cikket teljes egészében törölte. (Baky László: Nem akarja hazahozni a magyarokat.) Azután van itt egy Keresztény Gyáriparosok Szövetsége, egy nagyon rendes társaság, amely nem najlandó a GyOsz.-szal együttműködni, mert azt mondja, hogy a Gyosz. igenis még mindig változatlanul zsidóbarát. Ez a Keresztény Gyáriparosok Szövetsége most már bevonult a Baross Szövetségbe és azon belül működik. A reávonatkozó híradásokat következetesen és minden héten újra meg újra törli a cenzúra. Egy másik dolog. Szlovákiában egy egész kerület zsidómentes lett és ennek dicsőségére kitűzték a fehér zászlót. Ezt meg akartuk írni; ezt nem szabad. Magyarországon nem szabad megtudni azt, hogy Szlovákiában egy egész kerület már zsidómentes. T. Ház! Aki tud olvasni a sorok között, annak figyelmébe ajánlom a Pesti Hirlap vasárnapi számából Herczeg Ferencnek »Habeas Corpus és a GPU« című vezércikkét. Ebből egy mondatot idézek. A cikk ír arról, hogy az angol király és Kalinin táviratot váltott és a szovjet unió és Anglia szövetséget kötött és ezzel kapcsolatban azt mondja (Olvassa): »Ügy éreztük, veszítettünk valamit, valamit, talán csak egy illúziót, amely azonban szebbé és fényesebbé tette földi életünket, de veszített mindenki, aki azt vallja, hogy az emberiségnek a földgolyón egyéb dolga is alig van, mint táplálkozni, szaporodni és vért ontani.« (Zaj <* szélsőbaloldalon.) Bocsánatot kérek, szabad ma itt pacifista propagandát űzni? És melyik az a nemzet, amely táplálkozik, szaporodik és vért ont? Vájjon nem a mi szövetségesünkre céloz ezzel? De legyen szabad még egy-két ilyen dolgot felhoznom. Ugyanakkor, amikór mi idézni akarjuk a Keresztény Nemzeti Liga mostani ügyvezető elnökének egyik kis cikkét, amely másutt jelent meg és amelyben Is'tóczy számára utcát kér, nem szobrot, — szobrot csak a kormánypárti lapoknak szabad kérniök Istóczy számara, (Derültség a szélsőbaloldalon.) mert tessék megnézni, annak szabad, mi szerények vagyunk, mi csak utcát kérünk Istőczy számára — a cenzúra ezt nem engedi. (Incze Antal: Bornírtság.) Az udvarnagyi bíróság elnöké és a Keresztény Nemzeti Liga elnökének, Makay Dezsőnek cikkéről van szó, amely másutt már megjelenhetett- Ezt teljes mértékben kihúzzák. Ugyanakkor nem értjük azt, 268. ülése 19U2 június 17-én, szerdán. * 65 hogy péUdáui egy régebbi politikusnak, egy volt miniszterelnöknek miért nem húzták ki egy bírósági tárgyalás alkalmával mondott azt a kijelentését, amely a korszellemre vonatkozik és amelyben bizony súlyos támadás van mindenféle korszellemmel, elsősorban a nemzeti szocialista korszellemmel szemben? Ezt a cenzúra minden további nélkül átengedte. Bethlen Istvánról van szó. Azt mondja ez a nyilatkozat (olvassa): »Ma azonban nincs egységes korszellem. Van orosz irányzat, van angol-amerikai irányzat, van nemzeti szocialista és fasiszta irányzat. Ez utóbbi azonban még kisebbséget képvisel. Olyan kis országnak, mint mi, nem szabad hinnie, hogy ez a korszellem. Hátha a másik az,« hátha a bolsevizmus az, mondja a volt miniszterelnök úr. Vájjon helyes-e, hogy ez így kikerül az országiba? T. Képviselőház! Sajnos, nem vagyok tovább abban a helyzetben, hogy ezt a felsorolást befejezhessem, egészen röviden azonban azt kell kérnem a miniszterelnök úrtól, becsülje annyira a magyar sajtót, hogy hallgassa meg legalább a két éve fennálló anomáliákat, hallgassa meg a panaszokat és igyekezzék saját meggyőződése szerint orvosolni azokat, ne pddig a bürokráciát bízza meg azzal, hogy parlamenti válaszokat adjon. (Ügy van! tJgy van! — Taps a szélsőbaloldalon. — Nagy László: És valakit tegyen felelőssé!) Elnök: Az interpellációt a Ház kiadja a miniszterelnök úrnak. Következik Maróthy Károly képviselő úr második interpellációja a belügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir- belügyminiszter úrhoz egy zsidó igazgató-főorvos internálása tárgyában. 1. Ismeri-e a m. kir. belügyminiszter úr dr. Ország Oszkárnak, az Erzsébet királynészanatórium igazgató-főorvosának nemzetellenes, orosz és angol propaganda érdekében álló tevékenységét? Ismeri-e a dr. Ország ellen tett feljelentés tárgyában kihallgatott tanuk vallomásait? 2. Hajlandó-e a m. kir. belügyminiszter úr intézkedni dr. Ország Oszkár főorvos internálása iránt?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Maróthy Károly: T. Képviselőház! Nem vagyunk hívei az internálótáboroknak,^ mert közigazgatási intézkedések alapján, tehát nem megnyugtató bírói ítélet alapján történik az azokba való beutalás és nincs közjogi és büntetőjogi garancája annak, hogy ez a beutalás helyesen történt-e. Sokszor megtörtént, hogy puszta pártállás alapján minden további bűncselekmény nélkül történtek ilyen beutalások az internálótáborokba, (Egy hang a szélsőbaloldalon: Tömegesen!) kiragadtak embereket családjuk, munkájuk, foglalkozásuk köreiből és csirkefogó gazemberek és büntetett előéletűek közé csukták. (Zaj,) Azt tartjuk azonban, hogy ha már van internálótábor, akkor lehetőleg azokat az embereket zárjuk be oda, akik odavalók, mint amennyire odavaló és megérett arra ez az Ország-österreicher Oszkár nevű főorvos. T. Képviselőház! Ki ez a főorvos^ úr? Három vagy négy hónappal ezelőtt írásban és szóban közölték velem viselt dolgait. Akkor én beszereztem a Budapesti Szegénysorsú Tüdőbetegek Szanatórium Egyesületének legutóbbi jelentését, amelyet éppen ez az Ország Oszkár