Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-283

Az országgyűlés képviselőházának 283. illése 19%2 július 15-én, szerdán. 553 Elmondottam már, hogy Csupák Elemér, Nógrád megye Bércei községének körjegyzője, iparengedélyt adott, illetve javasolta annak megadását egy Lőrinc nevű hároméves zsidógyermek részére. (Derültség a szétsbbaloldaton.) Ma is megvan az iparengedélye s arról nem is- beszélek, hogy ez milyen jogi nonszensz. (Rajniss Ferenc: Zseniális gyerek!) A jegyző úr a Magyar Nemzet hű olvasója és a zsidók igen hú barátja. Igaz, hogy rekvirálás alkalmával a nógrádkövesdi zsidó bérlők jószágait nem veszi igénybe olyan mértékben, mint ahogyan kellene, ezzel szemben a galgagutai parasztok borjas teheneit is elviszik. Ezzel az emberrel nem történik semmi A község mellett fekvő Nógrádsáp jegyzője, Zboray Kázmér, megveri azokat az embereket, akik nem tetszenek neki. Megindítják a bűnvádi eljárást, majd tanukat kihallgatnak, s addig kell majd idézni a tanukat ide-oda, amíg a végén a paraszt megunja a dolgot, kiegyezik és megy minden tovább.. (Maróthy Károly: És bocsánatot kér a jegyzőtől.) T. Ház! A hamu alatt azionban elégedetlenség, zúgolódás lappang, s ennek következtében a termelés, az ország színvonalának hátrányára történik. A napokban történt, — különben nem iß mondanék el ilyen dolgokat — jelentették tanukkal, hogy Diósjenő község vezető jegyzője, Kámory jegyző úr egy embert, aki a rekvirálások miatt, mielőtt az eset történt, kifakadt a községi elöljáróság ellen. Nem voltam ott, nem tudom, igaz-e, hiszen nem is tartozik ide, állítólag egy igavonó ökrét, amely igen erős és jó állapotban volt, elvitték. Mivel van ott a községben egy Svábné nevű zsidó birtokos, akinek aránytalanul kevesebbet vettek igénybe, ez az ember kifakadt, káromkodott. A községi jegyző úr behívatta és önbíráskodást gyakorolt. Kért egy -botot és agyba-főbe verte ezt az embert. En egészen tárgyilagosan szemlélem ezeket a dolgokat és meg kell mondanom, hogy nagy önuralomra vallott, hogy ez az ember nem ütött vissza, (Felkiáltások: Miért nem?) mert azt mondotta: Nem akarom, hogy kicsavarják a dolgot, és azt mondják, hogy én támadtam. Én hagytam magam, (Égy hang a szélsőbaloldalon: Okos ember,) felvetettem a látleletet és ítélkezzék a bíróság. (Rajniss Ferenc: Ha visszaütött volna, lecsukták volna tíz esztendőre.) Ebben a magyarban több önérzet és több öntudat volt, mint abban, aki a botot széttörte rajta. (Maróthy Károly: Megszokták, szegények, egypár évszázad óta!) De ez nem az első eset ennél a főjegyzőnél. Ismételten veri az embereket. Igaz, hogy az eset után lemondott főjegyzői állásáról, mert nyilván érezte ennek a súlyát, azonban, mint nélkülözhetetlent, visszatartották. Ennél is különb dolgok történnek Pene községben. Egy Laczkovich nevezetű községi körjegyző szintén igen nagy barátja az ott levő zsidó lakosoknak. (Szöllősi Jenő: Nagyon ismétlődik ez a barátság.) Nevezett hónapokkal azelőtt egy Kucsa Pál nevű váci szénakereskedőt internált kommunista magatartás és munkakerülés miatt. Ennek az ember; nek az érdekében a hadsereg aktív tisztjei léptek sorompóba, mert a hadseregnek állandó szénaszállítója volt és a legprímább szénát szállította. Ezt az embert munkakerülés címén internálta és hiába minden levelezés és írás, ma is a kistarcsai tábor lakója. Ugyanez a Laczkovich főjegyző Oszlamecz Istvánné nevezetű asszonyt, aki két évvel ezelőtt félévre munkára Szlovákiába ment és most öreg édesapja segítségére aratásra hazajött, kétéves kisgyerekével, — meg kell jegyeznem, szabályellenesen, útlevél nélkül — átadta a csendőröknek és ez az asszony ma kétéves gyermekével együtt a toloncház lakója. Mai válaszában a kultuszminiszter úr azt imondotta, hogy a törvényeket szeretettel kell végrehajtani. A mi kultúrfölényünk biztosítása érdekélben igenis szeretettel kell minden dolgot kézbevenni, szociális érzéssel és szeretettől áthatva kell alkalmazni a törvényeket, mert ha csak meghozzuk a törvényeket és azok rideg betűk maradnak, ha rideg és szívtelen emberek fogják végrehajtani, akkor a mi kultúrfölényünk el fog maradni. Ezt pedig egyetlen magyar ember sem kívánhatja, ezért az ilyen eseteket azonnal meg kell torolni. (Szöllősi Jenő: Visszaélnek az internálási joggal ezerszer!) Meg kell mentenünk a magyar falut. Nemcsak könyveket kell írni, nemcsak szociográf kutatásokat kell végezni, hanem ezeknek a lelki betegségeknek az okait, amelyek a magyar falu elvándorlását előidézik, meg kell szüntetni. (Szöllősi Jenő: És az úrgyűlöletet.) Elnök: Szöllősi Jenő képviselő urat kérem, hogy ne szóljon közbe, főképpen pedig ne szóljon olyképpen közbe, hogy kijelentéseiben általánosít. Budinszky László: Arra kérem a (belügyminiszter urat, hogy ha meg akarja akadályozni a második Mohácsot és a második Trianont és ha a magyar falu t lelkét meg akarja menteni és meg akarja segíteni és azt akarja, amit mindnyájan akarunk, hogy egy emelkedettebb, minden tekintetben kultúrfölénnyel rendelkező magyar falu keletkezzék, akkor ezeket a szörnyű visszásságokat azonnal szüntesse meg és azonnal intézkedjék, hogy azok, akik nem tudnak magasabb szempontokat szem előtt tartani, eltűnjenek a falu életéből. (Helyeslés és tavs a szélsőbaloldalon. _ Maróthy Károly: Ez a legkesevebb!) ., Elnök: Az interpellációt a Ház kiadja a belügyminiszter úrnak. Következik Koltai József képviselő úr interpellációja, a képviselő úr azonban interpellációját törölte. Ezzel végeztünk is az interpellációkkal. Hátra van még az r ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a jegyzőkönyvet felolvasni. Szeder János jegyző (felolvassa az ülés jegyzők önyvét). Elnök: Kérdem, van-e valakinek észrevétele a jegyzőkönyvre? (Nincs!) Ha nincs, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki es az ülést bezárom. 'ÍM ütés délután 2 'óra 46 perckor végződött.) Hitelesítették : BÖrcs János s. k., Angyal László s. h., naplóbírálő-bizoitsági tagok.