Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-281

496 Az országgyűlés képviselőházának 281. ülése 19 U2 július 10-én, pénteken. következnie. Meg vagyok győződve róla, hogy ez nem is fog előfordulni és erre ügyelni is kívánok. Többen. így Braunecker Antal és Gesztelyi Nagy László, továbbá Várady József t. képviselőtársaim helyesen mutattak rá arra, hogy a javaslat sikere a végrehajtásától függ. (Ügy van! Ügy van') Ezzel kapcsolatosan egyesek kifogásolták, hogy a törvényjavaslathoz nincs megfelelő végrehajtási szervezet, A vitájt bevezető beszédemben isimertettem már a t. Ház előtt azt a munkámat, amelyet a földmívelésügyi igazgatás átszervezésére folytatok. Bízom abban, íhogy a magyar földmívelésügyi igazgatás munkáját e téren siker fogja koronázni, A végrehajtáshoz tartozik a gazdasági elöljárók r intézménye is. Teljesen osztom Csorba Sándor és Thassy Kristóf képviselőtársaimnak azt az álláspontját, hogy ezeket a gazdasági elöljárókat csak megfelelő válogatás után szabad alkalmazni és akkor is megfelelő kiképzésben kell őket részesíteni. (Ügy van! a jobboldalon.) Erre vonatkozóan már bevezető beszédemben is nyilatkoztam. Ügyelni fogunk arra, hogy a gazdasági elöljáró ne legyen írnok, de ne legyen rendőr sem, hanem legyen gazdatársai bizalmának a letéteményese (Helyeslés a jobboldalon.) és legyen a mezőgazdaságfejlesztés ügyének elöljárója. Szóvátették egyesek azt is, hogy nem rendelkezünk kellő és elegendő szakemberrel. Bevallom, szakemberekben szűkölködünk. De éppen ezért kell a szakoktatás, különösen a felsőfokú szakoktatás fejlesztéséhez mielőbb hozzákezdeni. Mert végtére is egyszer csak hozzá kell nyúlnunk a mezőgazdasági értelmiség széleskörű kiképzéséhez. (Ügy van! a jobboldalon.) * Bevezető beszédemben r kifejezést adtam már annak, hogy a törvényjavaslat végrehajtásánál nagy szerep vár a mezőgazdasági érdekképviseletekre'.. Éppen ezért tiltakozom az ellen a beállítás ellen, hogy ez a javaslat kamaraellenes. (Sziny&i Merse Jenő vallás% és közoktatásügyi miniszter a terembe lép. Élénk éljenzés és taps a jobboldalon.) Aki ezt a javaslatot figyelmetsen elolvassa, 'megállapíthatja, hogy azon végigvonul a mezőgazdasági kamarák, illetőleg azok alsóbb tagozatainak munkábaállítása. Ez még szélesebb körben nyilvánul meg majd akkor, amikor az új érdekképviseleti törvénsy^ edkészül, amelynek a Ház elé való terjesztéséről már szintén nyilatkoztam bevezető beszédemben. Ez a törvényjavaslat fogja átfogóan rendezni azt, amit Hertelendy képviselőtársam is hangsúlyozott, .hogy az érdekképviseletek nemcsak e törvényjavaslat, hanem a földmívelésügyi igazgatás más terén is, más törvények alapján is mit kapnak feladatkörül. Fodor Jenő és Tóth János képviselőtársam említette, hogy a községi mezőgazdasági bizottságokat életképesebbé kell tenni. Az említett törvényjavaslatban erre is gondom lesz. Elhangzott olyan felszólalás is, hogy mindezeket a feladatokat nem tíz év alatt, hanem öt év alatt kellene végrehajtani. Elismerem, vannak itt olyan feladatok is, amelyeknek nem kell tíz év, hanem elegendő egypár év is, de ez lehetséges is a törvényjavaslat értelmében, mert az egész feladatkör nincs tíz évre beosztva. Vannak azonban olyan feladatok is, amelyeket bizony, sajnos, még tíz év alatt sem lehet megoldani. Ilyen például a szikes talajok megjavítása vagy pedig a mészszegény talajok meszezése és ilyen feladat a tagosítás is. Ezeket akármilyen nagy erővel megyünk is neki, tíz év alatt nem lehet megcsinálni- (Ügy van! Ügy van!) Meg lehet győződve a t. Ház arról, hogy ha egyszer ez a törvényjavaslat törvényerőre emelkedik, akkor az — hogy Gesztelyi Nagy László képviselőtársam szavával éljek —nemcsak most lesz a magyar mezőgazdaság legnagyobb horderejű törvénye, hanem hosszú évtizedeken keresztül is az lesz. Az ellenzéki oldalon elhangzott olyan megjegyzés, hogy ez a javaslat nem felel meg a háborús feladatoknak. Ezt a megállapítást is vissza kell utasítanom, mert a javaslatban igenis minden eszköz megvan arra, hogy a háború alatt megvalósítható kérdéseket^ meg is valósítsuk és a mezőgazdaságot a háború alatt is fejlesszük. (Éljenzés és taps.) T. képviselőtársaim közül többen — így Tildy Zoltán is — érintették a javaslatnak azt a részét, amely a mezőgazdasági termelés rendjének biztosításáról szól. Ami a kényszergiazdálkodást illeti, ilyen rendszert intézményesen bevezetni egyáltalában nem kívánok. A mezőgazdasági termelés rendjének biztosításáról szóló fejezet sem kívánja ezt intézményesen bevezetni. Nem erről van itt szó, hanem arról, hogy amikor az állam az egyik oldalon óriási erőfeszítéseket tesz és nagy áldozatokat hoz, akkor meglegyen az államnak a lehetősége arra, hogy kirívó esetekben biztosíthassa a közérdeknek megfelelő gazdálkodást. Ez azonban nemcsak az államnak az érdeke, hanem minden egyes gazdának is. Nem kételkedem abban, hogy a gazdatársadalom megérti azt, hogy ha sorsán javítani akar, akkor ki kell használnia azokat az előnyöket, amelyeket ez a törvényjavaslat biztosít részére, mégpedig nemcsak a termelés terén kell ezt kihasználnia, hanem — amint Lázár Imre képviselőtársunk hangsúlyozta — az értékesítés tekintetében is. Nagy örömmel hallottam Demkó Mihály igen t. képviselőtársamtól, hogy a kárpátaljai gazdák a szövetkezést önkéntes áldozatokkal is igyekezz uek előmozdítani. Az igen t. felszólalók közül egyesek — így Kiss Kálmán, Káduly Lajos, Vojnich Gyula és Hokky Károly képviselőtársunk is — szóvátették az ország különböző részeinek speciális szükségleteit és részt kértek azok kielégítésére a törvényjavaslat programmjában. Ezekre a felszólalásokra csak azt válaszolhatom, hogy a,munkatervben az egyes or; «zágrészek és vidékek speciális szükségletei is figyelembe vétettek és azoknak kielégítésére megfelelő fedezet vétetett fel, de egyben arra is tekintettel voltunk, hogy ez a törvényjavaslat a végrehajitás során az egész mezőgazdaság egységes, egybehangzó fejlesz?" tését valósítsa meg. T. képviselőtársaim közül többen a mező"'gaz.dasági mellékiparok fejlesztését is szóvátették. 'Ebben a tekintetben a javaslat megfelelő intézkedéseket tartalmaz. Célom az, hogy ezeknek a mellékiparoknak nagyaráu nyú fellendítésével a termelés jövedelmezőségét emeljük és egyben az ország közgazdasági helyzetét is megfelelően javítsuk. Nem fogok megfeledkezni a .kisebb termelési ágakról — így a méhészetről sem, — amelyre Reihe! Mihály t. képviselőtársam volt szíves felhívni figyelmemet.