Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.
Ülésnapok - 1939-281
Az országgyűlés képviselőházának 281. ülése 1942 július 10-én, pénteken. 487 jó érdekképviseleti törvényt alkossunk, amely a gazdatársadalom érdekeit fogja szolgálni és amely végre fogja tudni hajtani azokat a nagy feladatokat, amelyeket ez _ a törvényjavaslat maga elé tűz, akkor mindenekelőtt meg kell állapítanunk a régi törvényhozási úton megalkotott érdekképviseleti rendszer hibáit. Nem szabad itt semmit sem leplezni, nyíltan meg kell mondani, hol van a hiba. Hibája ennek az érdekképviseleti törvénynek elsősorban az, hogy egy rossz német utánzat, amely ma tulajdonképpen már idejét is multa. Roppant nagy hibája az, hogy tulajdonképpen levegőben lógó bizottságokon épül fel és nincsenek szerves, szoros kapcsolatai a gazdatársadalommal, a gazdák nagy tömegeivel. Méltóztassanak nekem megengedni annak megállapítását, hogy a gazdának, amikor leadja a szavazatát az érdekképviseleti rendszer legalsó tagozatában a községi mezőgazdasági bizottság választásán és nem kerül be a bizottságba, attól a pillanattól kezdve minden összeköttetése és minden, kapcsolata megszűnik a törvényes érdekképviselettel. Ez a törvényjavasalt nagy feladatokat ró az érdekképviseleti szervekre. Most méltóztassék nekem megmondani, bogy vájjon a bizottságok útján működő, talajnélküli, levegőben lógó érdekképviseleti szervvel lehet-e mezőgazda ságot fejlesztő tevékenységet kifejteni? (Gosztonyi Sándor: Nagyon helyes megállapítás! Ott van a hiba!) Ezek talán képesek érdekvédelmi munkára, de az már kérdéses, hogy azt a mezőgazdaságtfejlesztő tevékenységet, azokat a feladartokat, amelyek itt ebben a t javaslatban le vannak fektetve, át tudják-e vinni a gyakorlati életbe s meg tudják-e valósítani. Pedig tiszta dolog, hogy az érdekképviseletek feladata érdekvedelem és érdekellátás. Érdekellátás alatt értem a gazdaságfejlesztő tevékenységet. Érdekellátást, vagyis gazdaságfejlesztő tevékenységet csak olyan szervezetek tudnak tökéletesen elvégezni, amelyeknek megvannak a szoros, szerves kapcsolatai a gazdatársadalommal, amelyek tagjai annak az érdekképviseleti szervnek és amelyekre fel lehet építeni a legalsó tagozatot a községi gazdakör révén. T. Ház! Ezek előrebocsátása után szerettem volna gyakorlati szempontból foglalkozni az előttünk fekvő törvényjavaslattal, azonban nagyon szűkre van szabva felszólalásom ideje, méltóztassanak tehát megengedni, hogy^ csak egészen röviden és nagy vonásokban, tisztán gyakorlati szempontból foglalkozzam az egyes kérdésekkel. Mindenesetre köszönettel vettem a földmívelésügyi miniszter úr expozéjában lefektetett aizt az elvet, amelyet az érdekképviseleti szervek javasoltak a földmívelésügyi miniszter úrnak, hogy tudniillik két részre kell osztani a feladatkört, vagyis a feladatok egyik része az azonnal megvalósítandó feladatok csoportjába tartozik .másik része pedig . a később megvalósítható feladatok csoportját alkotja. Az azonnal megvalósítandó feladatok csoportjába tartozik, másik része pedig à lyeket viszont későbbre is lehet halasztani. Igen t. Ház! Az, állattenyésztés fejlesztésével már annyit foglalkoztak, hogy erre nem kívánok kiterjeszkedni, csak egy momentumra hívom fel a t. Ház figyelmét. A.z apaállatok helyes megválasztása — nagyon jól tudjuk — az állattenyésztés fejlesztésének egy nagyon fontos eszköze. Azt is méltóztatnak azonban tudni, hogy a törvényhatósági állattenyésztési alapokról szolo törvény értelmében az apaállatokról való gondoskodás már vármegyeü törvényhatósági feladat. Itt akarom felhívni a ioldmivelesugyi miniszter ár figyelmét arra, hogy nagyon vigyázni kell, hogy ez a rendszer visszaíele ne süljön el (Ügy van! a szélsőbal' oldalon.), mert megtörténhetik, — máris vannak ennek előjelei — hogy a törvényhatósági állattenyésztési alap kicsi volta, vagy egyes alispánok szűkmarkúsága folytán majd olcsó bikákat fognak a községekre rákényszeríteni. (Gosztonyi Sándor: Ez a hiba!) Mert tudok olyan esetről is, hogy megnézték, hogy menynyi pénz van az alapban és ezt elosztották a szükséges bikák számával, — kijött, nem tudom, 1400 vagy 1500 pengő átlagár — akkor elmentek bikát vásárolni és amelyik bikát meg tudták venni 1500 pengőért, azt megvásárolták, amelyik drágább, de jó bika volt, azt nem vásárolták meg. Az én vármegyémben is előfordult, hogy egy községnek a megye egy olcsóbb bikát adott és a község visszaküldte, azt mondta, hogy inkáíbb a maga pénzéből öszszead 2000 pengőt és megfizeti a megyének, csak adjon egy értékes, jó apaállatot. Erre a Idologra pedig feltétlenül ügyelni kell, mert különben állattenyésztésünk vissza fog esni. T. Ház! Ami a növénytermelés szempontjait illeti, itt én szerintem elsősorban a magyarországi beteg talajok meggyógyítása volna fontos. Ez feltétlenül az azonnal megvalósítandó feladatíok cstoportjába tartozik, mert ezáltal nagy területeket vonunk be a termelésbe és ezzel nagyon alaposan szolgáljuk a sokat hangoztatott többtermelést. Melyek a beteg talajok 1 ? Ilyen beteg talajok a szikes talajok. Ezekről nem akarok beszélni, sokat beszélnek róluk. De beteg talajok a mészszegény talajok is. Hat és félmillió katasztrális hold mészszegény, tehát meszezésre szoruló talaj van az országban. Azok a gazdák, akik mészszegény talajon gazdálkodnak, nagyon jól tudják, hogy mit jelent a mészszegény talaj, hogy a talaj savanyodása, a talaj aciditása. rossz fizikai tulajdonságokat vonnak maguk után. Az ilyen talajokon nem. lehet mindenféle növényt termelni, nem lehet a tavaszi szántást elkerülni, mert ezek a talajok tavaszszal összefolyósodnak és mivel a talajkolloidok elfolyósódó állapotban vannak, természetes dolog, hogy az ilyen talajok nem bocsátják keresztül a vizet, sokáig száradnak, ha pedig kiszáradnak, akkor összeoementeződnek. A vízgazdálkodáson segítenénk azzal, ha ezeket a talajokat kigyógyítanók betegségükből. A harmadik csoportba azok a beteg talajok tartoznak, amelyeknél a talajvíz magas szintje okozza az elvizenyősödést. Az ilyen talajokat természetesen orvossággal már nem tudnuk kigyógyítani, itt már operációra van szükség, itt már alagcsövezni kell és ezek a munkálatok minél előbb megváló sí tandók, mert ezeket a vizenyős talajokat is bele kell vonni a termelésbe. A savanyú, mészszegény talajokon meszeléssel nagyon hatásosan segíthetünk. A meszezési akciót meg kell könnyíteni, elő kell segíteni, nem kell komplikálni, hiszen a növényzet megmondja, hogy melyik talajba kell mész és melyikbe nem. A gyakorlat is megmutatta, üogy milyen mészadagok kellenek,
