Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-281

Az országgyűlés képviselőházának , zőgazdaság fejlesztése éraekében a kedvezmé­nyek köpött elsősorban földadómentességet, illetőleg földadókedvezményt kíván adni kü­lönféle területeknek. Én már sokszor szóvátet­tem, hogy igazságtalan megkülönböztetés van a kisgazdaságok és nagybirtokok megadózta­tása között. (Zaj jobb felől. — vitéz Lipcsey Márton: Progresszió!) Talán nem tetszik kép­viselőtársamnak í Tessék utánam felállni és megmondani, ha jobban tudja. (Meskó Zoltán: Kinek nem tetszik? — vitéz Lipesey Márton: De jó füle van! — Derültség.) Űjra előállók a számokkal. Ennek a négy­ezer lakosú községnek tizenhatezer holdból áll a határa. Ebből tizenkétezer hold nagybir­tok, négyezer hold pedig kisbirtokokból áll. Az adószolgáltatások a következőképpen áll­nak: a tizenkétezer holdról 11.870 pengő adót fizetnek nagybirtokosaink, a négyezer holdon élő kisgazdák pedig 23.400 pengőt fizetnek. (Mozgás és zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. — Meskó Zoltán: Lehetetlen dolog ez kérem!) Ez a progresszivitás? Ez az adókedvezmény, amelyről nagyon sokszor szeretünk beszélni? (Tornyos György: Ezt is elmondotta már egy­szer!) Elmondtam, de nem győzöm elégszer mondani. (Meskó Zoltán: Segíteni kell ezen! — Fiukovich József: El kell mondani ezerszer is! — Meskó Zoltán: Míg csak nem segítenek rajta!) Elnök: Csendet kérek és főleg Piukovich képviselő urat kérem, hogy várja meg, ami­kor sorra kerül a felszólalásban. (Helyeslés jobbfelől.) Börcs János: Nem hiszem, hogy ha a föld­mívelésügyi miniszter úr ezzel az adópoliti­kával behatóan akar foglalkozni, — és hiszem is, hogy akar vele foglalkozni — (Tornyos György: Az adópolitikával a pénzügyminisz­ter foglalkozik!) ezeket az óriási eltéréseket, amelyek itt a kisgazdaságok és nagygazdasá­gok között fennállanak, már elvileg is ki ne küszöbölnénk a jövőben. Megengedem, hogy a pénzügyminiszter úrnak végeredményben szüksége van a végösszegre, (Meskó Zoltán: Tör bet kapna akkor!) de engedje meg, ha már az agyonhirdetett földbirtokreformból semmit sem akarnak megcsinálni, ha máir abból az agyonnépszerűsített földbtirtokreformból soha­sem születik meg a valóság, akkor nyúljon a pénzügyminiszter úr és a földmívelésügyi mi­niszter úr is ahhoz a módszerhez, hogy minél több kisgazdaságot teremtsenek meg az or­szágban, ha a kisgazdaságok ilyen óriási nagymértékben vannak megadóztatva. Míg a nagygazdaságok tiszta jövedelme 10—15 pen­gőben van megállapítva, a kisgazdáké 50—55 pengőben. (Mozgás és siaj. — Meskó Zoltán: uj kataszteri becslés kell!) Engedelmet kérek, miért legyen kisgazdatársadalom ilyen mostohagyermeke ennek az országnak. Ha most már minden terhet viselnek, ahogyan terhet viselnek a katonaságnál, a honvédség emberanyagának előteremtésénél, terhet vi­selnek a honvédséggel kapcsolatban hozott anyagi áldozatokkal is, akkor talán joggal kérhetnék azt, hogy necsak egy ilyen javas­latot hozzanak ide a kedvezményekről, hanem gondoskodjanak az életben is^ arról, hogy ilyen óriási eltolódások, ne történjenek. T. Képviselőház! Amikor látom ezeket az intézkedéseket, amelyek ezzel a javaslatban a Ház szőnyegén vannak és látom mindazokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány^ min­dig ós számtalanszor benyújt a Házhoz és tu­dom, hogy azokból semmit sem hajt végre, 281. ülése 194-2 július 10Jn, pénteken. 461 (Felkiáltások a jobboldalon; Ez túlzás!) eszembejut egy adoma, (Halljuk! balfelől.) amelyik arról szól, hogy egyszer az Üiristen abban a kitüntetésben részesített egy zsidót, hogy megszólította ,ezen a földön. E s amikor a zsidó beszél az Úristennel, azt kérdi tőle: mondd, te hatalmas, erős Jehova, mennyi ti­nálatok száz esztendő odafenn? Azt mondja neki az Üristen: Annyi, fiam, mint tinálatok egy perc. — Hát mennyi akkor százezer forint? Annyi, mint tinálatok egy krajcár. — Ejnye, te hatalmas "Úristen, adhatnál ne­kem egy krajcárt. — Adok, fiam, azonban előbb várj egy percig. (Derültség. — Mozgás jobbfelől.) Mi is így vagyunk ezzel a javaslattal. Be­ígéri itt a kormány a segítséget, beigér itt mindent, azonban előbb várjunk egy percig. Mivel látom azt, hogy ezt a percet mi soha, de soha megkapni nem fogjuk, a javaslatot nem fogadom eL (Helyeslés a szélsőbaloldalon. — A szónokot üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Porubszky Géza jegyző: Haulik György! Elnök: Haulik György képviselő urat illeti a szó. Haulik György: T. Ház! A tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat az ország kisgazdatársa­dalmának helyzetén kíván segíteni, a kis- és törpegazda termelését akarja előmozdítani, és így a falu életszintjének emelését szolgálja. Bár a javasfethoz felszólalt több képviselőtár­sam csaknem teljes egészében részletesen ki­fejtette fejfogását a javaslat mellett, én mégis felszólalok, s ennek oka az,, hogy én is ki aka­rom fejezni örömömet a javaslatért a földmíve­lésügyi miniszter úr ő nagy méltóságának, va­lamint tisztviselői közül azoknak, akik a ja­vaslat elkészítésének értékes munkájában neki segédkeztek. Igaz, hogy az, ellenzék ezzel a javaslattal szemben is kimutatta ellenzékiességét, de vég­eredményben alig talált érdemleges kifogást a gazdaságok megsegítését célzó, erre törekvő javaslattal szemben. Elismerem, hogy a kriti­kára szükség van, de csak akkor, ha a kritika igaz és ha a kritikával a tervezeten, a fennálló helyzeten javítani tudunk, (vitéz Lipesey Márton: Ez az!) Minden egyéb esetben káros a kritika. (Börcs János: Meg kell cáfolni, amit mondottam! — Elnök csenget.) Mini több képviselőtársam, úgy én is üd­vözlöm a törvényjaviasíatot azért, mert a Ház ©lőtt még soha ilyen törvényjavaslat nem volt, amely a mezőgazdiaságot ilyen arányban meg­segítette volna. Ennek dacára én nem sokai­lom a segítséget, (Börcs János: Mi is éppen azt mondjuk, hogy kevés!) mert arra szükség van. Illetékesek, a kevésbé illetékesek-is, de még azok is, akiknek a kisgazdákkal, a, törpegaz­dákkal semmi kapcsolatuk nincsen, igen ssí­vesen dicsérik a gazdát és elismerik azt, hogy a kisgazdatársadalom az ország pillére. Nem tagadom, elismerem, én örülök ennek és éppen ezért megtoldom ezt aszal, hogy ha a kis­gazdatársadalom az országnak tényleg funda mentuma, — mint ahogy igenis az — akkor ezt a fundamentumot építsük olyan erőssé, hogy minden ráépítést elbírhasson. (Helyeslés jobb felől.) Lehetővé kell tenni a kisgazdáknak azt, hogy anyagilag minden tekintetben függetle­nek legyenek. Az állattenyésztés érdekében jó apa- és anyaállatokról kell gondoskodni a kisgazdák részére, a földeknek és a vidékeknek megfelelő

Next

/
Oldalképek
Tartalom