Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-280

Az országgyűlés képviselőházának 280. ülése 1942. évi július hó 9-én, csütörtökön, Tasnádi Nagy András és vitéz Törs Tibor elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A képviselőház egyik alelnökének megválasztása. — A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Csorba János, Plósz István, Tóth János, Hokky Károly, G. Váczi Lajos, Pápai Istv.n, B. Szabó István. KöLsey István indítványa aziránt, hogy a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavaslat tárgyalísának tartalmára az ülések ideje napi nyolc órában állapíttassák meg. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra H nerckor.) (Az elnöki széket Tasnádi Nagy András foglalja el) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Nagy Ferenc, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Nyilas Ferenc, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Porubszky Géza jegyző urat kérem fel. Napirendünk első pontja a Ház egyik alelnökének megválasztása. A névsor olvasására Nyilas Ferenc, a távollévők jegyzésére Porubszky Géza jegyző urakat kérem fel. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a névsor olvasását megkezdeni. Nyilas Ferenc jegyző (felolvassa a névsort. — A képviselők beadják szavazataikat.) Elnök: Kérem a távolvoltak névsorának felolvasását. Porubszky Géza jegyző (felolvassa a távolvoltak névsorát. — A képviselők beadják szavazatukat.) Elnök: A szavazást befejeztük. Kérem a jegyző urakat, hogy a szavazatokat az ülés színe előtt összeszámlálni szíveskedjenek. Nagy Ferenc és Nyilas Ferenc jegyzők (összeszámlálják a beadott szavazatokat.) . Elnök: Kihirdetem, t. Ház. a szavazás eredményét. Beadatott összesen 128 szavazat, fcjbből 127 szavazat Krúdy Ferenc képviselő úrra esett. (Elénk éljenzés és taps a jobboldalon.) A szavazás eredményeként Krúdy Ferenc képviselő urat a Ház megválasztott alelnökének jelentem ki. (Éljenzés.) Napirend szerint következik a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. (írom: 585. sz.) Szólásra következik Csorba János képviselő úr, aki beszédének elmondására tegnapi ülésünkben halasztást kapott. Csorba János képviselő urat illeti a szó. Csorba János: T. Ház! Ha a parlamenti szokásokhoz híven a javaslat mellett utoljára felszólalt képviselőtársam argumentumaival kívánnék polemizálni, akkor igen nehéz helyzetbe jutnék, mert a javaslat mellett utoljára felszólalt Csizmadia András képviselőtársunk KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XIV. igen takaros ellenzéki kritikával illette nem annyira a javaslatot, mint inkább az utóbbi idők mezőgazdasági politikáját. Tildy Zoltánnak válaszolva megkockáztatta azt a kijelentést, hogy nem is baj, ha ennek a javaslatnak nincs valami nagy sajtója, mert eddig is sok jó törvényt alkottunk már és jó, hogy nem volt sajtójuk, mert hiába várta volna az ország a törvények végrehajtását. Amikor a kormánypárti padsorokból ilyen kritikák hangzanak el. egészen meglepő dolog volt Demkó Mihály képviselőtársunk meguyilatkozása, aki a kisgazdapártnak, mint a magyar parasztság reprezentáns pártjának szemére vetette, hogjr a javaslat ellen foglalt állást. Pártunk vezérszónoka, Tildy Zoltán ezt azzal indokolta meg, hogy nem viseltetik bizalommal a kormány politikája iránt. Én azonban nem ebből a szemszögből kívánom bírálni a javaslatot, hanem azért iratkoztam fel és foglalok állást ellene, mert magát ezt a javaslatot nem tartom alkalmasnak arra, hogy megfeleljen azoknak a feladatoknak, amely feladatokat a mai idők elénk állítanak és amely feladatokkal földmívelésügyi kormányzatunknak ma meg "kellene birkóznia. Ennek előrebocsátása mellett szívesen elismerem, hogy ez a javaslat nagyvonalú, szinte azt mondhatnám, monumentális elgondolásokat foglal magában. Minden kényszer nélkül, csupán a tanításra, a józan^ belátásra apellálva akar egy új nemzeti értéket nevelni. Át akarja alakítani a földmíves nép gondolkodásmódját, életszemléletét fés ezen keresztül kívánja átalakítani az ország mezőgazdaságát. Egy új földmívesosztályt kíván nevelni, amelynek nagyobb teljesítményű agrárországot kell itt teremtenie. Tudományos intézményeket kíván létrehozni, mezőgazdasági egyetemeket^ hogy azok új, nagyképzettségű mezőgazdasági vezetőosztályt neveljenek. Nem feledkezik meg azonban a középfokú mezőgazdasági iskolák szervezéséről sem, azért, hogy a gyakorlati élet számára új generációt neveljen, amely visszatérve a paraszti kisbirtokokhoz, ott magasfokú parasztkultúrát hozzon létre. Mintagazdaságokat akar m