Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-279

Az országgyűlés képviselőházának T. Ház! Országszerte. Pesten is tapasztal­ható, hogy faszükségletünk beszerzése -— értein ez alatt a civil társadalom faszükségletét - ­igen nagy. nehézségbe ütközik. Nem beszélek arról, hogy a szokásos évi 50 mázsa megrende­lésénél magam is arra kaptam bíztatást, hogy majd csak szeptember végén szállítják a fát. íín a fát mindig ugyanattól a cégtől kapom. Ez a bíztatás annak jele, hogy máris bajok vannak a í'aellátás terén az ország más részén is. A helytelen faelosztás és a termelés visz­szaeséüének eredményeképen a megállapított faárak lehetetlenül magasra felmentek, A du­nántúli városokban, például Szombathelyen 10 pengős, Győrben 11 pengős mázsánkénti kiske­reskedelmi faárat találunk — magától értető­dően zugforgalomban — egyszerűen azért, mert nincs megfelelő mennyiségű fa és ugyancsak nincs biztosítva az ellátás sem. TV Ház! A polgári társadalomnak egy esz­tendőben 700.000 vágón tüzelőanyagra van szüksége. Ebből mennyiségből 400-000 vágón fa és 300.000 vágón. szén. Ennek leszállítása, helyszínre juttatása nem télen történik, hanem a kampány májusban kezdődik és körülbelül szeptemberig tart. Akkorra le kell szállítani ezt az óriási mennyiséget, mert különben, ami­kor már beállott a hideg, a szállítási zavarok az erdőből a fa leszállítása nehézségekbe üt­közik. Ha most. a kánikula idején nem intéz­zük el a szállítást, akkor a tél legszigorúbb hó­napjaiban dideregni fogunk. Ezeket kell lát nunk akkor, amikor a faellátás kérdéséről be­szélünk. Most július közepe felé megyünk Már ennek a kampánynak a jórésze eltelt és a civil lakosság fa- és tüzelőanyagellátása te­kintetében eddig vajmi kevés, azt lehet mon­dani, semmi sem történt. Emellett a kérdés mellett jelentkezik az a szempont is, amelyet éppen a mezőgazdasági termeléssel kapcsolat­ban annyiszor hangsúlyoztunk. Kisült az erdő­tulajdonosok és az erdészeti egyesületek véle­ményéből, hogy a fatermelés 30%-kai csökkent az előző évekhez képest, tehát nemcsak a szál­lításban, hanem a termelésben is zavarok van­nak. Vájjon miért? Azért, amiről annyit be­széltünk itt a Házban a mezőgadaságfejlesz­tési javaslattal kapcsolatban is, hogy tudni­illik az árkérdés nincs megoldva és az az ár, amelyet ma a termelők kapnak, vagyis a ter­melői ár, olyan alacsony, hogy nem tudják a fát kitermelni, különösen a távolabb eső része­ken. Mi lesz tehát az eredmény? Az árkérdésen túl a termelés visszaesése folytán még egy ilyen egészen különleges szállítási feladat lesz, s ezeknek a tényezőknek összetevődéséből adó­dik az az eredmény, hogy a tüzelőanyagellá­tás a legnagyobb nehézségek elé néz és a tél folyamán nagyon nehéz helyzetre van kilátás. Befejezésül ebben a kánikulában csak a problémát vetem fel, azért, hogy gondolkoz­zunk rajta, nehogy később a^ legnehezebb hely­zetbe jusson az ország és a főváros. Ez az, ami­ről szintén olyan sokat vitáztunk, a tüzelő­anyagellátás kérdése. Amint 1 a neve is mntjatja)» Hitelesítették : Angyal László s. k. naplőbír<üó-i 279. ülése 19 h2 július 8-án, szerdán. 425 ez a legtipikusabb közellátási kérdés. Milyen érdekes az, hogy a földmívelésügyi minisz­térium kezéből, mint annyiszor megállapítot­tuk — kicsúszott az árkérdés és ugyanakkor a a tüzelőanyagellátás terén a fa közellátási kérdése visszacsúszott a földmívelésügyi mi­nisztérium kezébe, tehát az az érthetetlen kettőség áll fenn, hogy a tüzelőanyagellátás szénellátási részét a közellátásügyi miniszté­rium intézi, faellátási részét pedig a földmí­velésügyi minisztérum egymástól teljesen kü­lön síkban és organizációban. (Rajniss Ferenc: És két balkézzel!) A kettő között a kapcsolat nincs meg- Máris jelentések jönnek ennek a 700.000 vágón tüzelőnek — a 400.000 vágón fá­nak és a 300.000 vágón szénnek — az elosztásá­ban mutatkozó nagy zavarokról. ' Ha ugyanis a földmívelésügyi minisztérium faellátásási szervezete például egyes városoknak, fo­gyasztó centrumoknak nem juttat elegendő fát, akkor oda több szenet kell küldeni-^ Ilyen­formán az a normális reláció amely a két tüze­lőanyag között volna, egyszerűen felborul azért, mert a tüzelőanyagok „eloszását két tel­jesen különálló organizáció intézi. Ezt azért említettem meg mert mi boldogok lennénk, ha a földmívelésügyi minisztérium visszakapná az árkérdésben a józan intézkedési lehetőséget, viszont ugyanakkor átadná a tüzelőfaellátás kérdését — amely tipikusan közellátási kérdés — a közellátási minisztériumnak, ahol a szén kérdésének intézésével együtt _ reális, terv­szerű az egész ország szempontjából kielégítő tüzelőanyag ellátást lehetne elérni. T. Ház! Azzal zárom interpellációmat, hogy jó előre felhívjuk a kormányzat figyel­mét és megkérdezzük, miféle intézkedéseket tervez ezeknek a zavaroknak kiküszöbölésére, amelyek a téli időben olyan kellemetlen és rendkívül sok bajra vezetnek és a közhangu­latra is kihatnak? Milyen intézkedéseket ter­vez atekintetben, hogy ezeket elkerülhessük és ezzel a magyar társadalmat megóvjuk egy na­gyon kellemetlen téli incidenstől? (Rajniss Ferenc: Ma még jó a hidegre gondolni, de ké­sőbb baj lesz! — Derültség.) Elnök: Az interpellációt a* Ház kiadja a közellátásügyi és a pénzügyminiszter urak­nak. Ezzel az interpellációkkal végeztünk. Hátra van még a mai ülés jegyzőkönyvé­nek felolvasása és hitelesítése. Kérem a jegyző urat. szíveskedjék a jegyzőkönyvet felolvasni. Nyilas Ferenc jegyző: (fehlvassa a jegyző­könyvet). Elnök: Kérdem, van-e valakinek észrevé­tele a felolvasott jegyzőkönyvre? (Nincs!) Ha észrevétel nincs, a jegyzőkönyvet hitelesített­nek jelentem ki. Az ülést bezárom. (Az ülés végződik délután 4 órakor.) Zsâmboki Pál s. h. ági tagok. 61*

Next

/
Oldalképek
Tartalom