Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-279

Az országgyűlés képviselőházának 279. ülése 1942 július 8-án, szerdán. 405 változtassák meg azokat, amennyiben pedig zsidók, úgy a régi nevük felvételére köteleztessenek?« Meskó Zoltán: T. Ház! A névmagyarosítás ügyének immár egy negyedszázad óta előharcosa vagyok, de soha sem gondoltam, hogy ősi történelmi nevekre magyarosítják az általam is felszólítottak nevüket. Az utóbbi időben ugyan ez nem fordult elő, de hogy mennyire indokolt bejegyzett interpellációm és hogy mennyire sürgős és fontos, hogy a történelmi neveket felvevők:, amennyiben magyarok és keresztények, magyar névre változtassák mes: nevüket, ha pedig zsidók, akik olyan szemérmetlenek voltak és az ősi magyar névhez hozzá mertek nyúlni (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.), köteleztessenek arra, hogy régi nevüket vegyék vissza. (Helyeslés jobbfelől.) Hogy mennyire indokolt interpellációm, fáradságos munkával egy kis csokrot gyűjtöttem össze, amelyet itt ismertetek. (Halljuk! Halljuk! jobbfelőL) »Rákóczi« névre az 1893. évig a következők magyarosították nevüket: Reiehenbach István a 7269. számú engedéllyel 1888-ban, Rézler «János, Mayer Károly, Ritt Mátyás, Róth Mór és Wendler József, (vitéz Zerinváry Szilárd: Kohn nincs köztük?) A nevek mellett ott van a megfelelő szám is, amely a belügyminiszteri engedély számát jelenti és ott van az évszám is, de az idő rövidsége miatt eltekintek ezek felolvasásától. A »Zrínyi« névre magyarosított: Zimmerl József újpesti lakos, az »Abafi« névre: Kacz Alajos, Schlőg János, Ringersen Mihály és Pollák Pál, az »Apafi« névre: Kindervater Ignácz, — ez egyszerűen lefordította — a »Bánffy« névre: Baumholezer János, a »Bercsényi« névre: Obermüller Adolf és Krausz József, a.»Bátori« névre: Fischmann Dániel, Kohn Ármin Lipót, Berger Márk Izidor, a »Bethlen« névre: Bettelheim Miksa, a »Széchenyi« névre: Torner Lajos, »Teleki«-re 15, »Kendé«-re 30 esetben, »Petőfi«-re 7 esetben, , »Hunyadi«-ra 24 esetben magyarosítottak. (Mozgás és zaj.) Nem folytatom tovább, elég nagy munka volt ezeknek utánajárni, ezeket megtudni és összeírni. T. Ház! Stagátmagát becsüli meg az a nemzet, amely nagyjait megbecsüli. Őseinknek és mindazoknak, akiknek nevét az idők patinássá tették, akiknek dicső tetteire mindig visszaemlékezünk, tartozunk iázzál, hogy ezeket a dicső ősi neveket megvédjük attól, hogy idegenek vegyék fel ezeket. (Helyeslés.) Hogy mennyire igazam van, mutatja, hogy a közelmúlt napokban adott be egy zsidólány egy kérvényt a belügyminiszter úrhoz, amelyben azt kérte, hogy adják ki neki másolatban azt, hogy az ő nagyapja vagy dédapja Rákóczira magyarosította nevét, mert erre neki szüksége van. (vitéz Zerinváry Szilárd: De nekünk nincs!) Utánajártam a dolgoknak és itt a Ház előtt be is mutatom Róth—Rákóczi Mór esetét. Róth Mór izraelita tanító, ozorai lakos 1884-ben Rákóczi névre kérte a magyarosítást azzal az indokolással, hogy »ezáltal az ő hazafiságának bővebb mértékben adja tanúbizonyságát«. (Derültség.) Mi történt, amikor kérvényét beadta, mit határozott Ozora, tolnamegyei község elöljárósága? A felolvasottakból képviselőtársaim látni fcgják, hogy csak a legnagyobb tisztelettel, hálával és megbecsüléssel gondolhatunk azokra az elöljárósági tagokra, akik meghozták azt a határozatot, amelyet most ismertetni fogok. Amikor ez a zsidó tanító beadta ezt a kérvényt, amelyben kérte nevének Rákóczira való magyarosítását, akkor a községi elöljáróság a következő határozatot hozta 1884. április 30-án (olvassa): »A névmagyarosítás ellen nincs kifogás. Mivel azonban nevezett izraelita tanító a Róth név helyett a több század előtt elhalt és dicső emlékű magyar Rákóczi nevet használni kívánja, ez ellen az összes elöljáróság ünnepélyesen tiltakozik és így más névre való magyarosításra, utasítandó volna a folyamodó«. Ezt felküldtek a vármegyéhez, ahol érthetetlenül — itt kell megbélyegeznem ezt az eljárást az egész nemzet színe előtt — a következő határozatot hozták (olvassa): «Mivel a kért névváltoztatás családi bonyodalmakra vagy viszszaélésre nem szolgáltathat okot, Ozora község tiltakozása figyelmen kívül hagyandó«. (Mozgás.) í Mélyen t. Képviselőház! A vármegyei ui-uk kedvéért természetesen a nagy fejedelem pem tudott felkelni sírjából és nem tudott tiltakozni, tehát családi bonyodalom valóban nem lehetett ebből. így aztán felkerült a dolog a belügyminiszterhez, aki abban az időben az átkos liberális szellemben a zsidók és szabadkőművesek nyomására természetesen kénytelen volt ezt a névmagyarosítást megengedni a nemzet arculcsapásaként. (Ügy van! Ügy van!) T. Ház! Abban az időben a névmagyarosítás, különösen az ősi nevek felvétele nagyrészt nem azért történt, hogy így dokumentálják bővebben a hazafiságot, hanem azért, mert ezzel akarták gyökérteleníteni a magyart, ők maguk gyökértelenek lévén az országban, mindenkit gyökértelenné akartak tenni, (vitéz Zerinváry Szilárd: Ügy van!) Abban az időben kulturbestiának nevezték a Zrinyieket és a Toldyakat és ugyanakkor nyakra-főre engedélyezték az ősi nevekkel való visszaélést. Mélyen t. Képviselőház! Legyen szabad még ennél a kérdésnél egy percre időznöm. Magyarország szeretett kormányzója (Éljenzés.) immár több mint húszéves országlása alatt olyan érdemeket szerzett, olyan szeretetnek örvend és olyan tiszteletet érdemelt ki, hogy nekünk is meg kell hoznunk azt az ellenszolgáltatást, hogy az ő nevét is tiszteletben tartsa mindenki. (Ügy van! Ügy van!) ÉJn.< tehát azzal a kéréssel fordulok az igen t. belügyminiszter úrhoz, hogy intézkedjék bármely formában, — lehet, hogy ennek a felszólalásnak is meg lesz a hatása, ha nem, akkor más módon próbálkozzék — hogy a Horthy nevet, a mi szeretett államfőnk nevét csak a kormányzó úr családjához tartozók viselhessék (Helyeslés és taps.) Ha másvalaki vette - fel eddig a Horthy nevet, az tartsa erkölcsi és a nemzet iránti kötelességének, hogy nevét egy másik magyar névre cserélje fel, ha magyar ember, ha pedig zsidó, akkor vissza kell adri a régi zsidó nevét. (Helyeslés.) T. Ház! Adassék tisztelet az ősöknek és becsüljük meg a dicső nevüket. (Éljenzés és taps.) Elnök: Az interpellációt a Ház kiadja a belügyminiszter úrnak. Koltai József képviselő úr ,a következő interpelláló, halasztást kért. Méltóztatnak hozzájárulni? (Igen!) A Ház a halasztást megadja. Paczoliay György képviselő úr a belügyminiszter úrhoz bejegyzett interpellációját törölte. / Következik Szögi Géza képviselő úr inter-