Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-279

Az országgyűlés képviselőházának ; felvett tisztviselői fizetések megállapítása aránytalan és ez a régi tisztviselőkre nézve sérelmes volna. Egyébként közölhetem, hogy a szerződéses alkalmazottak illetményeinek általános rende­zése folyamatban van, erre vonatkozólag tár­gyalások folynak a pénzügyminisztériummal es amennyiben egyes szórványos esetekben egyes tisztviselők illetményeinél aránytalan­ság mutatkoznék, úgy ez a rendelkezés után ki fog egyenlítődni. Kérem a t. Képviselőházat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. _ Budapest, 1942. évi június hó 23-án. varga s. k« Elnök: Méltóztatnak tudomásul venni a miniszteri választ? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. (Szinyei M er se Jenő vallás­és kozoktaMsügyi minnzter megjelenik a te rémben. — Élénk éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Következik a pénzügyminiszter úr válasza Szöllősi Jenő képviselő ár interpellációjára. Ké­rem a jegyző urat, szíveskedjék a választ fel­olvasni. Nagy Ferenc jegyző (olvassa): Válasz Szöl­lősi Jenő országgyűlési képviselő úrnak az ipari és mezőgazdasági cikkek közötti orga­nikus árszint tárgyában előterjesztett inter­pellációjára. »A képviselő úr hozzám intézett interpellá­ciójában az alábbi kérdéseket tette fel: »Van-e tudomása a pénzügyminiszter úr­nak arról, hogy az úgynevezett organikus ár­szint, tehát a mezőigazdasági és ipari cikkek árszínvonalának összhangja kétes, s a magyar közvélemény által nem ismert alapokon nyug­szik és hogy az nem felel meg a mezőgazda­ság érdekeinek? Van-e tudomása a pénzügyminiszter úr­nak arról, hogy ennek az úgynevezett orga­nikus árszintnek a hatása a mezőgazdaság bur­kolt megadóztatásával egyértelmű s így nem felelhet meg sem a mezőgazdasági termelés, sem pedig az ország érdekeinek? Hajlandó-e a pénzügyminiszter úr a kor­mány egyoldalú árpolitikáján sürgősen változ­tatni? Hajlandó-e továbbá a mezőgazdasági termelés eredményességének helyreállítására az árszintet megjavítani?« A felvetett kérdésekkel kapcsolatban a vá­laszt a következőkben adom meg: A háborús magyar árszínvonal kialakítása gondos számítások és alapos megfontolások után fokozatosan történt- Az árrendezésnél jà kormány eleve figyelemmel volt a termelés összhangjára és folytonosságára, az ármegál­lapítással érintett mezőgazdasági és ipari üze­mek érdekeire, a kereskedelmi forgalomra és a hazai viszonyokból, valamint a háborús kö­rülményekből eredő kivételes termelési, hon­védelmi, külkereskedelmi és közellátási érde­kekre. Az árszínvonal kialakításához az első lépés a mezőgazdasági árak szerves rendezése volt, ami már a múlt év júliusában megtörtént. Az ármegállapítás a normális terménymennyiség alapján kalkulált jövedelmezőség és annak fi­gyelemhevételével történt, hogy a közterheknek, valamint az ipari munkabéreknek és az ipar­cikkek árainak tervezett újabb rendezése szük­ségképpen kihat a mezőgazdaság jövedelmező­ségére is.. , A mezőgazdasági árak megáll apitas>anak 9. ülése 19 U2 július 8-án, szerdán. 401 időrendbeli elsőbbsége tehát nem azt jelenti, hogy a mezőgazdaság bármilyen szempontból hátrányosabb elbánásban részesült volna az iparnál. Amennyiben pedig egyes mezőgazda­sági termények és termékek ármegállapítása a múlt év júliusában elmaradt, vagy pedig egyes cikkeknél a termelési szempontok az árak módosítását elkerülhetetlenül szüksé­gessé tették, a kormány az újabb ármegálla­pítás elől nem zárkózott el, hanem a tényle­ges szükségletnek megfelelőéin a mezőgazda­sági termények és termékek egész soránál hajtott végre ármódosítást, illetőleg új ár­megállapítást. Hogy csak a legfomtosabbakra mutassak rá, időközben új ármegállapítás történt az olajosmagvakra, a cukorrépára, kenderre, lenre, dohányra, gyapjúra és élő­sertésre. Megjegyzem még azt is, hogy a kor­mány ott, ahol azt mezőgazdasági termelési szempontból indokoltnak találta, súlyos áldo­zatok vállalásától sem riadt vissza. így pél­dául à búza, rozs és tengerinek az egész or­szágra kiterjedő egységes ármegállapítása vé­gett a vasúti fuvarköltséget, továbbá a cukor­répaár felemelésének, úgyszintén a gyapjú­ártöbbletnek és a többletként beszolgáltatott gyapjú után engedélyezett prémiumnak teljes terhét a kincstár vállalta magára. Az ipari árak új rendezése ennek a ter­melési ágnak sajátosságai miatt természet­szerűleg hosszabb időt vett igémybe. A mező­gazdasági és az ipari árak árviszonyának ki­alakítása körüli gondos mérlegelést és terv­szerűséget bizonyítja azonban, hogy a jelenr legi ipari árszínvonal megfelel annak a nívó­nak, amelyet a mezőgazdasági árak rendezé­sénél a kormány tervezett. Ezzel függ össze a kormánynak az a szándéka, hogy az ipari árkialakításnál eddig érvényesülő felárreind­szert visszafejleszti és ennek helyébe olyan kalkulációs rendszert léptet, amely alkalmas­nak látszik arra, hogy az ipari árszint stabi­litása biztosíttassék. A jelenlegi árrendszerhez az ország kato­nai szükségletednek biztosítása, egyúttal ( a pengő vásárlóerejéének feltétlen megőrzése ér­dekében a kormány ragaszkodni kíván. A gondosan kialakított árrendszer minden köny­nyelmű megbolygatása beláthatatlanul káros inflatorikus következményekre vezethet. Ép­pen ezért csak valóban mellőzhetetlen terme­lési, honvédelmi vagy közellátási szempont fennforgása esetén engedélyez árkorrekciókat. Ezzel az árrendszerrel kapcsolatban rámu­tatok arra, hogy a mezőgazdasági termelés szempontjából különösem fontos szerszámáruk árát az egyéb iparcikkek terhére oly alacso­nyan tartott a kormány, hogy azok az ipari színvonal mögött messze elmaradtak és így pl. az eke, az ekevas, a kapa, az ásó, a vas­villa, a vasgereblye, valamint a fejsze ára jelen­leg is önköltség alatt mozog. Ugyancsak ezzel kapcsolatban mutatok rá, hogy a kormány a mezőgazdaság részére olyamnyira nélkülözhe­tetlen és jelenleg annyira hiányzó erőtakar­mányok behozatalát egészen rendkívüli áldo­zatokkal tette lehetővé, hogy azokat változat­lan áron bocsáthassa a mezőgazdaság rendel­\r Ü y.p a,p T™ fi A kormány a mezőgazdasági lakosságnak mint fogyasztónak is segítségére sietett és ugyancsak jelentős áldozatokkal biztosította a mezőgazdasági lakosság szegényebb rétegei­nek olcsó népruházati cikkekkel ellátását. Ez az akció állandóan növekvő keretben a mező-­58*

Next

/
Oldalképek
Tartalom