Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-268

Az országgyűlés képviselőházának 268. ülése 1942. évi június hó 17-én, szerdán, Tasnádi Nagy András, Szinyei Merse Jenő és vitéz Törs Tibor elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biz­tosításáról alkotott 1931 : XXVI. t.-cikkben a minisztériumnak adott és utóbb kiterjesztett felhatalmazás további megadásáról szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Király József, Albrecht Dezső, Nagy Ferenc. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Interpellációk: Mosonyi Kálmán — a vallás- és közoktatás­ügyi miniszterhez — Schlauch Lőrinc bíboros-püspök könyvtára sorsáról. — Reibel Mihály — az iparügyi miniszterhez — a falu szappanellátása, valamint a tengeri csírátlanítása tárgyában. — Reibel Mihály — a föld­! mívelésügyi miniszterhez — egyes földbirtokpolitikai esetek tárgyában. — Nagy László — a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterhez — egy közérdekű részvénytársaság hadbavonult alkalmazottaival szemben gyakorolt felmondás tárgyában. — Baky László — a miniszterelnökhöz és a belügyminiszterhez — a baloldali mozgalmak végleges felszámolása tárgyában. — Németh Andor — a vallás- és közoktatásügyi, valamint a belügyminiszterhez — a gyomoréi bócheriskola betiltása tárgyában. Fáy István vallás- és közoktatásügyi államtitkár válasza. — Palló Imre — a kormányhoz — a zsidók háztartási alkalmazottai tárgyában. — Incze Antal — a honvédelmi és a belügyminiszterhez — a hadbavonult úgynevezett szerződéses orvosok illetményeinek levonása tárgyában. — Maróthy Károly — a miniszterelnökhöz — a sajtóellenőrzés tárgyában. — Maróthy Károly — a belügy­miniszterhez — egy zsidó igazgató-főorvos internálása tárgyában. — Az ülés jegzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: Antal István, vitéz Keresztes-Fischer Ferenc, Radocsay László. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra í perckor.) (Az elnöki széket Szinyei Merse Jenő foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Po­ru'bszky Géza, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Szeder János, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Nyilas Ferenc jegyző urat kérem fel. Napirend szerint következik az 1931. évi XXVI. tc.-ben a kormánynak adott felhatal­mazás további meghosszabbításáról szóló tör­vényjavaslat folytatólagos tárgyalása. (írom: 651. szj) Szólásra következik a vezérszónokok kö­zül? Szeder János jegyző: Király József! . Elnök: Király József képviselő urat illeti a szó. Király József: T. Képviselőház! A képvi­selőház tizenkettedszer szavazza meg «• mi­nisztérium részére a felhatalmazást, hogy a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosítására szükséges rendeleteket a törvényhozás házán kívül az 1931 : XXVI. te. értelmében meghoz­hassa. Amikor e törvényjavaslat tárgyalásánál pártom részéről és annak megbízásából fel­szólalok és előrebocsátom, hogy a meghatal­pÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XIV, mázashoz hozzájárulásomat adom, legyen sza­bad néhány szerény gondolatom fűzésénél a következő felosztást követnem. Elsősorban is azt nézem, milyen cél lebeg a minisztérium előtt, amikor e felhatalmazást kéri, és előt­tünk, amikor ezt megadjuk; azután nézzük azt, vájjon miképpen élt már tizenegy eszten­dőn át a minisztérium e felhatalmazással és a gyakorlat folytán valóban indókolt-e, hogy továbbra is megadjuk, megszavazzuk a felha­talmazást s hogy megvan-e a bizalom alapja, amely késztet bennünket ennek a törvényja­vaslatnak megszavazására. Itt mindjárt kifeje­zést adok azon érzéseimnek, hogy nemcsak itt a törvényhozás Házában, hanem kint a széles magyar rétegekben, az egész országban min­den országot építő és a nehéz sorsban magyar érdekeinket mentő igaz magyar lélek kívánja azt, hogy erős kézzel, megértő, jó szívvel, igaz magyar lélekkel vezessék a nehéz időkben magyar sorsunk hajóját. Mielőtt azonban gondolataim továbbfűzé­sére rátérnék, legyen szabad az első nap impresszióiról néhány szót szólnom. A tegnapi nap folyamán, amikor megindult a felhatal­mazási javaslat vitája, úgy éreztük, mintha valóban mindnyájunk lelkét elfogná valami mélységes magyar érzés; azt éreztük, mintha a magyar lelkek sokasága járna közöttünk, azoké, akik életüket áldozták fel a magyar jövőért, a magyal Vázáért. Itt jár közöttünk 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom