Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-276

320 Az országgyűlés képviselőházának 276. ülése 19U2 július 2-án, csütörtökön. csülni és tartalékolni tudjuk a felesleges takarmányt arra az időre, amikor esetleg roszszabb terméseredménnyel szolgál a magyar föld. T. Képviselőház! Itt beszél a javaslat tt értékesítésről is. Az értékesítés zavartalán működését csak akkor tudom elképzelni, h,a megállapítják a magyar termelő gazda/társadalom részére is a tisztességes polgári hasznot % ezzel párhuzamosan megállapítják az ipar és a kereskedelem számára is a tisztességes polgári hasznot, mert az az értékesítési és haszonszerzési mód, amely révén annyit van alkalma zsebrerakni^ az iparnak és a kereskedelemnek, nem szolgálja azt a célt, amelyet a földmívelésügyi kormányzat ebben a törvényjavaslatban elérni szándékozik. T. Képviselőház! Az értékesítés kimunkálásában nagy szerepük lenne a szövetkezeteknek. Szerintünk azonban szövetkezeteink csak a vidéken élő kiskereskedelem áruellátásával foglalkozzanak s ne támasszanak áldatlan versenyt vidékre kihelyezett fiókjaikon keresztül az ott működő kiskereskedelem számára, mert hatalmas tőke- és személyi felkészültségükkel és szervezettségükkel ők a legalkalmasabbak arra, hogy ezt a valóban nagy munkát, a terménygyüjtést, annak értékesítését és szétosztását elvégezzék. Ahogy ismerem a gazdasági helyzetet, állíthatom, hogy ha â szövetkezet ezt a három feladatot maradéktalanul, őszintén és becsületesen akarja megoldani, ez a munka mennyiség elegendő arra, hogy minden idejét fel tudja használni, amely felett személy és anyagi eszközei révén rendelkezik. T. Képviselőház! Meg kell emlékeznem a földbirtokpolitikai vonatkozásban a javaslatban lefektetett részletkérdésekről is. A javaslat részletezése azt mondja, hogy vannak a juttatott birtokokon gazdálkodó falusi kisgazdák, akiknek nincs .annyi anyagijuk, hogy a juttatott birtokon eredményes és egészséges gazdálkodást folytassanak, élihez tehát hozzá kell juttatni a magyar falusi paraszt társadalmat, hogy szorgalmának és becsületes munkájának teljes mértékben hasznát lássa és így megteremthesse az egészséges parasztbirtokokat. Itt újra hangsúlyoznom kell, hogy eEhez szükséges a tökéletesen működő hitelpolitika, amelyet azonban ebben a fejezetben nem látok biztosítva. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) T. Képviselőházi Meg kell itt emlékeznem pártunk programjának arról a részéről, amely szerint a magyar nemzetet csak akkor tudjuk erőssé tenni, ha ebben az országban minél több független magyar paraszt-családot gyökereztetünk bele a magyar termő területbe. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ha ezt örök időkre biztosítani akarjuk, akkor meg kell akadályozni a birtokok elaprózódását. Ezt pedig programunk szerint úgy lehet biztosítani, hogy ezeket a paraszt-kisbirtokokat parasz^t-hitbizomá nyokká alakítjuk át. Nagyon jól tudjuk és tisztában vagyunk azzaL hogy a magyar paraszt-családokban nemcsak egy-két gyermek fog születni, akinek az ilyen paraszt-hitbizománybirtokra igénye lenne, hanem több is fog születni a később kialakuló kedvező gazdasági helyzet következtében. Éppen ezért biztosítam kell ezeknek más foglalkozási ágakban való eredményes működését. Ehhez^azonban megint csak eredményes és jól működő hitelpolitika szükséges. (Helyeslés a szélsőbaloldalon. T? liapcsányi László: Tökéletesen igaz! Pénz nélkül nem lehet megcsinálni!) T. Ház! Ha ezt nem fogjuk megcsinál ai. akkor hiába fogjuk a földbirtokpolitikát a mai követelményeknek megfelelően irányítani és a földeket szétosztani, mert akkor 50 év múlva ugyanez a feszültség fog bekövetkezni és ugyanez a földkövetelés fog megnyilvánulni: kérdezem azonban, hogy ha addigra felaprózódott a föld. honnan fogjuk a magyarságot kielégíteni'? Szükségednek tartom ezért a paraszt-hitbizomány kérdésének megoldását és hogy a magyar földpolitikát a paraszt-hitbizományok útjára vigyük. T. Képviselőház! Beszél ez a javaslat az általam is helyesnek tartott tanács adásokról, népoktatásról és úgynevezett községi, gazdasági elöljárókat kreál azért, hogy megfelelő formában tanácsadói legyenek a falusi gazdatársadalomnak. Szükségesnek tartom ezzel párhuzamosan megemlíteni azt, — amit már nem egy esetben, hanem több esetben is felhoztam mint szükségszerűséget erről a helyről, de most is meg kell ismételnem — hogy a járási gazdasági felügyelőségek és a járási m. kir. gazdasági állatorvosok minél inkább a gyakorlati gazdasági életben fejthessék ki működésüket, ezért szükséges egy adminisztratív tisztviselőt beépíteni a járái főszolgabíróságok keretébe. Ezt nem tartom lehetetlennek, mert ott úgy is vannak tisztviselők beállítva, viszont, ha ez megtörténik, akkor annak a gazdasági felügyelőnek, valamint annak az állatorvosnak nem kell minden idejét és minden óráját arra szentelnie, hogy különféle állategészségügyi és növényesrszségüaryi ügyöket írásban pertraktáljon és mindenféle akták alakiában terjesszen fel fölöttes hatóságokhoz. Állítom, hogy ennek az adminisztratív tisztviselőnek beállítása sokkal, de sokkal nagyobb hasznot hozna az egyetemes magyar mezőgazdaságnak, mint amennyit az a költségtöbblet jelent, amellyel jár ezeknek a tisztviselőknek beállítása. A községi gazdasági elöljárókkal kapcsolatban föl kell hívnom a miniszter úr figyelmét arra, ne tévessze szem elől sohasem azt, hogy nem mindig az iskolai végzettség a biztos alap arra, hogy egy ember megfeleljen ezen a pozíción. Állítom, hogy igen sok gyakorlati gazda veleszületett természeténél, szerencsés rátermettségénél fogva alkalmas lesz arra, hogy ezeket a községi gazdatanácsadói személyi pozíciókat betöltse és azokban eljárjon. T. Ház! Ezeknek a részleteknek taglalásával beszédem végére értem. Meg kell még emlékeznem a mezőgazdasági tanács ténykedéséről. Az országos mezőgazdasági tanácsnak sikeres műkédsét csak akkor tartora elérhetőnek, ha abban a tanácsban tényleg olyan személyek fognak résztvenni és működni, akik minden pártpolitika nélkül, természetük szerencsés adottságainál fogva és az ezekhez párosuló iskolai végzettségüknél fogva, garanciát nyújtanak arra, hogy legfelső fokon a földmívelésügyi miniszteri kormányzatnak olyan tanácsokat adjanak, amelyek alapjai lehetnek a mezőgazdaság felépítésének. Itt azonban — visszatérve beszédemnek elejére — ki kell jelentenem, nem is ebben a javaslatban látom a hibát, hanem a rendszerben. És mert a rendszer működésében nem látok biztosítékot arra, hogy ez a törvényjavaslat időben és módban a magyar' közérdeknek megfelelően kerül megoldásra, ezt a javaslatot nincs módomban elfogadni. (Éljenzés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik 1