Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-275

Az országgyűlés képviselőházának sen megszüntette, — adjon teljes és tökéletes erkölcsi elégtételt. Ebben az interpellációban mondottam azt, hogy én a rosszul informált miniszter urat óhajtom jól informálni. Vigyáz­tam arra, hogy amennyire lehet, kevés dolgot mondjak el ebből a kínos ügyből, amelyet egyébként — mint ahogyan akkor is mondot­tam és most is mondom — a kormánypárt igen t. tagjai kitűnően ismernek, hiszen gróf Zichy képviselőtársunk (Ügy van! jobbfelől.) a kor­mánypártban házi interpelláció formájában szóvátette ezt az ügyet, azonkívül itt a parla­mentben is jegyzett be interpellációt, de nem tudta elmondani azért, mert harctéri szolgá­latra vonult be. Reméltem, hogy e két hét alatt intézkedés történik és hatályon kívül helyeztetik az a sé­relmes és lehetetlen intézkedés, hogy felmon­dásuk elfogadása orvén a harctéren hősi re­pülőmunkát végző repülők fizetése július 31-ével beszüntettessék, reméltem, hogy ez re­paráltatik és egyúttal a letartóztatást ós bűn­vádi eljárást szenvedett három úr tökéletes er­kölcsi elégtételt kap. Sajnos, ez a tökéletes er­kölcsi elégtétel sem következett be és sajnála­tomra, arról sem tudok, hogy az a sérelmes le­vél, amelynek semmi néven nevezendő törvé­nyes alapja nincs, sőt erkölcsi alapja sincs, visszavonatott volna. T. Ház! A miniszter úr feljelentést tett nyolc úr ellen — ezek közül három pilóta — a honvédvezérkar főnökének bírósága előtt és ebben a feljelentésében maga a miniszter úr mondotta, hogy a pilótáknak azt az eljárását kifogásolja, hogy ők július 31-ével felmondot­tak, holott jól^ tudják, hogy sem azonnal, sem pedig hat hónap múlva nem nélkülözhetők, mert nem pótolhatók. Ezt maga a miniszter úr adja elő a feljelentésében. _ Ennek dacára a Malert, igazgatósága a miniszter úr két ma­gasrangú tisztviselőjének aláírásával ellátott és a miniszter úr borítékjában kézbesített le­vélben ez't a felmondást július 31-ével most egyszerre elfogadja, holott jól tudja, hogy ezek a pilóták a harctéren teljesítenek szolgá­latot és hogy ez törvényellenes is, miután a honvédelmi törvény kizárja az ilyen cselekede­tet. Ezt magánvállalatnak sem szabad tennie, közintézménynek pedig — és ezt hangsúlyo­zom — még kevósbbé. A felmondás ügyét kifogásolta a minisz­ter úr és a feljelentésében ez volt az egyik krimen. Ezenkívül azt mondotta és a feljelen­tést másodsorban arra alapította, hogy a piló­ták megtagadták az úgynevezett repül őgép­átvételi könyv aláírását. Azt mondotta a mi­niszter úr feljelentésében, hogy ezzel megkez­dődött az első szabotázs-eselekmény. T. Ház! A három pilóta és öt másik úr ellen, a Malert, vezetői ellen, hűtlenség hun­tette, majd szabotázs miatt folyt a bűnvádi eljárás- Meg kell vizsgálni először, vájjon jogos volt-e a pilótáknak felmondása. Erre vonatkozólag csak azt kell előadnom, hogy a honvédbíróság jogerős ítéletében a felmon­dásra vonatkozólag a következőket mondotta (olvassa): »Külön kiemelendő, hogy a Malert, új ve­zetősége a pilótáknak és szikratávirászoknak még a rendes felmondását sem fogadta el, sőt a forgalom a már említett átadás-átvételi könyv aláírásával kapcsolatban éppen a piló­ták által javasolt változtatással mind a mai napig is zavartalanul működik.« Tehát a bírói ítélet jogerősen megállapí­275, ülése 1H2 július 1-én, szerdán, 279 totta, hogy a Malert, nem fogadta el a felmon­dást. Annál inkább kirívó az, hogy amikor «* a jogerős bírói ítélet és utána a megszüntető ügyészi határozat meghozatott, a Malert, olyan levelet írt, hogy ő most már elfogadja a felmondást, hogy július 31-e után ne kelljen a harctéren katonai szolgálatot teljesítő piló­ták részére a fizetést folyósítani. (Mozgás és zaj a jobboldalon és a jobbközépen- — Bencs Zoltán: Ez lehetetlen!) Nem kell külön fejte­getneim, hogy ennek semmi néven nevezendő törvényes vagy erkölcsi alapja nincs. .Bencs t. képviselőtársam azt mondja, hogy ez lehe­tetlen. Két hét óta a miniszter úrnak lett volna ' módja intézkedni, hogy ezt a sérelmes levelet visszavonja s ez annál is inkább sérel­mes, mert három pilóta éppen a harctérre in­dulás napján kapta meg ezt a levelet. Már­pedig két hét óta ilyen visszavonó levél az érdekeltekhez nem érkezett, tehát joggal téte­lezem fel, hogy ezt a felmondást elfogadó le­velet nem vonták vissza. A felmondási ügyben tehát nem volt bűn­cselekmény, ezt megállapította a honvédbíró­ság. Vizsgáljuk meg, vájjon a repülőgép-átvé­teli könyv esetében volt-e bűncselekmény. Ab­ban a kellemes helyzetben vagyok, hogy elvi­tathatatlan bírói ítéletre és jogerős királyi ügyészi megszüntető határozatra támaszkod­hatom- A magyar jogrend értelmében a jog­erős bírói ítéletet lehet kritizálni, de azt tudo­másul kell venni, mert ez végérvényesen le­zárja az ügyet. (Incze Antal: Ügy van!) Ez történt a pilóták ügyében is. A repülőgép-át­adási könyveknél az volt a vád, hogy az illető pilóták nem akartak repülni és ezzel követték el a hűtlenség, illetve szabotázs cselekményét. Mit mond erről a bírói ítélet? (olvassa): »... Bánhidy IV. rendű vádlott és Berényi pilóta, szikratávirászokkal együtt, január 13-án felmondásuk ellenére szolgálatba léptek s a menetrendszerű repülőgépet Milánóba, illetve Berlinbe vezették, ahonnan Bánhidy IV- rendű vádlott a repülőgépet január 31-én a legna­gyobb felelősséget vállalva, biztonságban ha­zahozta, amivel a teljes értékű kötelességtel­jesítés példáját adta, nemkülönben, hogy Ma­joros János pilóta január 30-án dr. vitéz Ta­kács Nándor felhívására a forgalmi főosztály vezetője . helyettesének munkakörét elvállalta, sőt ugyanezen a napon délután a forgalom megindítása céljából a behavazott repülőtér­nek a fel- és leszállásra való alkalmasságának kipróbálása végett két fel- és leszállási kísér­letet végzett.« Tehát sem a felmondás^ sem a könyv kér­dése e bírói ítélet megállapítása alapján többé szóba nem kerülhet. De továbbmegyek. A ki­rályi ügyészség a következőket mondja meg­szüntető határozatában (olvassa): »Dr. Ladomerszky Dezső, dr. Apáthy Jenő, Cservölgyi Alfréd, vitéz Kiss Gyula és Seges­váry György tanuk vallomásában előadottak­kal (szemben tehát kétséget kizáró módon bi­zonyítva van, hogy az átadás-átvételi könyv­nek a biztosítási kötelezettség érvénye szem : pontjából semmiféle jelentősége nem volt.« A miniszter úr tudniillik feljelentésében azt mondotta, hogy e könyv aláírásának megta­gadásából óriási kára származhatott volna az államnak. (Zaj jobbfelől.) Itt van, ennek ellen­kezőjét tehát a bírói ítélet is megállapítja és jogerős ügyészségi határozatban is áll. A to­vábbiakban ez olvasható (olvassa): »A bizo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom