Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-275

276 Az országgyűlés képviselőházának 275. ülése 194-2 július 1-én, szerdán. helyzet. Vannak például olyan községi ková­csok, akik bizonyos mértékig konvencióval dolgoznak, bizonyos mértékig pedig külön megfizetik nekik a munkát. Ott vannak a bog­nárok, akik ugyané módszer szerint vannak szer­ződve munkásaikkal. Most az a helyzet, hogy a falusi kisiparosság részére a községi elöljáró­ságok nem adják ki ezeket a gabonalapokat, amelyeknek alapján vámőrlést végeztethetné­nek. Falun — ezt mindnyájan tudjuk — szoká; sos, hogy a gazdák gabonával fizetnek a falusi iparosoknak. Ezek arra vannak berendezkedve, hogy gabonában egy évre megkeressék a ke­nyerüket, mert akkor létfenntartásuk bizto­sítva van. Szükséges volna, hogy mindazoknak a falusi kisiparosoknak, akik nehéz testi mun­kát végeznek és általában falun dolgozó ipa­rosoknak a vámőrlési jogot, a gabonalapot egy rendelkezéssel pótlólag biztosítsák. Én egyál­talában azon a véleményen vagyok, hogy a falvakban lehetőleg nem kell szűkíteni a ga­bonával való ellátást, hanem arra kell töre­kedni és arra kérem a kormányelnök urat, amint ezt már többször is hangoztattuk itt, hogy a falvakban az önellátást lehetőleg igye­kezzék biztosítani, illetőleg tegye lehetővé, hogy minden falusi ember őröltethessen .az általa termelt, vagy az ő gabonalapja alapján megvásárolt gabonából. Ennek az a rendkívül fontos jelentősége, hogy ilyen módon a korpa ott marad a községekben, tehát a kisemberek tudnak malacot és baromfit tartani és ezzel a zsírellátás is nagymértékben könnyebb lösz. Láttuk, hogy olyan borzalmas nagy nehézsé­gek merültek fel a községek zsír- és, lisztellá­tásában, hogy egyes községekbe a zsírt Buda­pestről kellett száz kilométeres, sőt még na­gyobb távolságokra is kiutalui. Ugyanígy a lisztet is más községekből kellett kiutalni, ami a rendkívüli szállítási nehézségek követ­keztében sok költséggel, késedelemmel járt. Semmi rációja sincs tehát annak, hogy a fal­vakból elv igyuk a gabonát és ne lássunk .el minden falusi lakost gabonalappal és ne biz­tosítsunk számukra vámőrlési lehetőséget. Ügy is meg kell most már fizetni a vámot, kész­pénzben. Meg fogják fizetni az őrlési díjat, de hagyjuk ott a gabonát és ne szaporítsuk a köz­ellátási hatóság munkáját azzal, hogy minden kisközségben külön kelljen a liszt- és zsír­kiutalással foglalkoznia. Itt még meg akarom említeni a cséplési ellenőrök ügyét. Ezek a legnagyobb részben tanítók és más ilyen foglalkozásúak. A közel­látási minisztérium hivatalos értesítője is azt mondja róluk, hogy a legsokoldalúbb embe­reknek kell lenniök és a legnagyobb szolgála­tokat fogják tenni az országnak. Azt is mond­ják róluk, hogy a cséplési ellenőrnek egy sze­mélyben technikusnak, jogásznak, közgazdá­nak, gazdának, könyvelőnek, tudósnak és más egyébnek kell lennie. Ezt írja a közellátási minisztérium értesítője. Ezeknek a cséplési ellenőröknek részére feltétlenül biztosítani kell azt, hogy ők a gabonát sajátmaguk részére megőröltethessék, vagy pedig megkapják a kék utalványt, amelynek alapján a Hombár.­tól megvásárolhatják a gabonát. Ezek .olyan munkát végeznek a cséplésnél kora hajnaltól késő estig, porban, szemétben és nagy meleg­ben, hogy ez is nehéz testi munkának számít. Lehetővé kell tenni tehát számukra, hogy ga­bonát őröltethessenek. Ezt annyival is inkább meg kell tenni, mert az ő díjazásuk a követ­kezőképpen van r megállapítva: 3 • pengőt kap­nak naponként és métermázsánként 6, vagy 4 fillér jutalékot Ez egy nap alatt felmegy ösz­szesen 6, vagy 7 pengőre. Ennyi pénzért ma ci­gánygyerekeket kell foglalkoztatni a mezőgaz­daságban borsószedésre, meg más munkákra. Ezek a cséplési ellenőrök pedig kora reggel­tői késő estig a legnehezebb munkát végzik, ezenkívül óriási felelősséget is viselnek. Szük­ségesnek tartanám tehát, hogy a cséplési ellen­őrök szintén el legyenek látva a kék jelű ga­bonalappal, hogy ennek alapján gabonát vá­sárolhassanak és őröltethessenek. (Papp Jó­zsef: Cséplési ellenőr lesz, de gépész nem lesz!) Éppen erre akarok szintén kitérni, amit t. képviselőtársam említ, a csépeltetés dolgában. A rendeletben van egy intézkedés, amely azt mondja, hogy a gabonát a csépléskor úgy meg kell tisztítani, hogy 2 százaléknál több idegen magot ne tartalmazzon. Ez kivihetetlen és megoldhatatlan dolog, és ez a cséplést óriási inertekben. hátráltatni fogja. A mai viszonyok között, amikor az országnak igen nagy terüle­tét 2—3 esztendőn keresztül árvíz pusztította, a gabonák annyira el vannak gyomosodva, hogy 15—20 százalék gyom is található bennük. Ezeket teljes képtelenség ott a helyszínen a cséplőgépnél kitisztíttatni. (Ügy van! a szélső­baloldalon.) Ha ezt meg akarjuk csinálni, ak­kor oda kell szállítanunk a rostát és többször át kell rostálnunk a gabonát. Ezzel a cséplést annyira feltartjuk, hogy nem bírjuk kellő idő­ben elvégezni. Annál kevésbbé bírunk kellő időben elcsépelni, mert igen sok cséplőgépé­szünk hiányzik, kinn van a harctéren és Sza­badságot nem kap, hogy hazajöhessen a csép­lésre. Ilyenformán sok gép nem fog dolgozni tudni. Mivel pedig országos érdek és a rende­let is azt célozza, hogy két hónap alatt a csép­lés be legyen fejezve, nem lehet a cséplést az­zal visszatartanunk, hogy ott kelljen megros­tálni és 2 százalékig kitisztítani a gépből le­jövő gabonát. (Papp József: Nem lesz szakem­ber!) Nem fogják tudni ezt keresztülvinni, mert ez teljesen elméleti elgondolás. Nagyon helyes volna, ha az utólagos el­számolásra nem volna szükség és mindjárt tiszta gabonát kapna a termelő, tiszta gabo­nát szállítanának be, de ezt a cséplőgépeknél nem lehet elvégezni. (Papp József: Az összes bércsépi őt fel kell menteni és haza kell hozni a cséplési munkákra! Akkor lesz gépész!) Ép­pen ezért azt kérem a kormánytól, hogy eze­ket a cséplési ellenőröket, akik úgyis esküt lesznek és akikre úgyis igen sok dolgot bíz­nak, bízzák meg azzal is, hogy ők ott a hely­színen állapítsák meg, hogy az a gépből lejött gabona hány százalékig van keverve idegen magokkal és azután ehhez mérten történjék később az elszámolás. Ennek következtében meg lehetne gyorsítani a cséplést, ami rend­kívül fontos volna, mind a közérdek szem­pontjából, mind pedig a termésveszteség el­kerülése szempontjából. Még néhány dolgot szerettem volna elő­adni, de mivel időm lejárt, csak arra kérem a kormányt, hogy ezekben a rendkívül fontos, a nép érdekeit érintő kérdésekben a legsür­gősebben intézkedjék, nehogy em,ek a hely­zetnek káros következményei legyenek. (He­lyeslés és taps a szélsőbaloldalion.) Elnök: A Ház az interpellációt kiadja a miniszterelnök úrnak. Következnék Árvay Árpád képvijselő úr interpellációja a külügyminiszter úrhoz a Magyarország elleni rágalomhadjáratról, amely román részről folyik. A képviselő úr azonban törölte interpellációját. \. j

Next

/
Oldalképek
Tartalom