Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-275

276 Az országgyűlés képviselőházának 275. ülése 194-2 július 1-én, szerdán. helyzet. Vannak például olyan községi kovácsok, akik bizonyos mértékig konvencióval dolgoznak, bizonyos mértékig pedig külön megfizetik nekik a munkát. Ott vannak a bognárok, akik ugyané módszer szerint vannak szerződve munkásaikkal. Most az a helyzet, hogy a falusi kisiparosság részére a községi elöljáróságok nem adják ki ezeket a gabonalapokat, amelyeknek alapján vámőrlést végeztethetnének. Falun — ezt mindnyájan tudjuk — szoká; sos, hogy a gazdák gabonával fizetnek a falusi iparosoknak. Ezek arra vannak berendezkedve, hogy gabonában egy évre megkeressék a kenyerüket, mert akkor létfenntartásuk biztosítva van. Szükséges volna, hogy mindazoknak a falusi kisiparosoknak, akik nehéz testi munkát végeznek és általában falun dolgozó iparosoknak a vámőrlési jogot, a gabonalapot egy rendelkezéssel pótlólag biztosítsák. Én egyáltalában azon a véleményen vagyok, hogy a falvakban lehetőleg nem kell szűkíteni a gabonával való ellátást, hanem arra kell törekedni és arra kérem a kormányelnök urat, amint ezt már többször is hangoztattuk itt, hogy a falvakban az önellátást lehetőleg igyekezzék biztosítani, illetőleg tegye lehetővé, hogy minden falusi ember őröltethessen .az általa termelt, vagy az ő gabonalapja alapján megvásárolt gabonából. Ennek az a rendkívül fontos jelentősége, hogy ilyen módon a korpa ott marad a községekben, tehát a kisemberek tudnak malacot és baromfit tartani és ezzel a zsírellátás is nagymértékben könnyebb lösz. Láttuk, hogy olyan borzalmas nagy nehézségek merültek fel a községek zsír- és, lisztellátásában, hogy egyes községekbe a zsírt Budapestről kellett száz kilométeres, sőt még nagyobb távolságokra is kiutalui. Ugyanígy a lisztet is más községekből kellett kiutalni, ami a rendkívüli szállítási nehézségek következtében sok költséggel, késedelemmel járt. Semmi rációja sincs tehát annak, hogy a falvakból elv igyuk a gabonát és ne lássunk .el minden falusi lakost gabonalappal és ne biztosítsunk számukra vámőrlési lehetőséget. Ügy is meg kell most már fizetni a vámot, készpénzben. Meg fogják fizetni az őrlési díjat, de hagyjuk ott a gabonát és ne szaporítsuk a közellátási hatóság munkáját azzal, hogy minden kisközségben külön kelljen a liszt- és zsírkiutalással foglalkoznia. Itt még meg akarom említeni a cséplési ellenőrök ügyét. Ezek a legnagyobb részben tanítók és más ilyen foglalkozásúak. A közellátási minisztérium hivatalos értesítője is azt mondja róluk, hogy a legsokoldalúbb embereknek kell lenniök és a legnagyobb szolgálatokat fogják tenni az országnak. Azt is mondják róluk, hogy a cséplési ellenőrnek egy személyben technikusnak, jogásznak, közgazdának, gazdának, könyvelőnek, tudósnak és más egyébnek kell lennie. Ezt írja a közellátási minisztérium értesítője. Ezeknek a cséplési ellenőröknek részére feltétlenül biztosítani kell azt, hogy ők a gabonát sajátmaguk részére megőröltethessék, vagy pedig megkapják a kék utalványt, amelynek alapján a Hombár.tól megvásárolhatják a gabonát. Ezek .olyan munkát végeznek a cséplésnél kora hajnaltól késő estig, porban, szemétben és nagy melegben, hogy ez is nehéz testi munkának számít. Lehetővé kell tenni tehát számukra, hogy gabonát őröltethessenek. Ezt annyival is inkább meg kell tenni, mert az ő díjazásuk a következőképpen van r megállapítva: 3 • pengőt kapnak naponként és métermázsánként 6, vagy 4 fillér jutalékot Ez egy nap alatt felmegy öszszesen 6, vagy 7 pengőre. Ennyi pénzért ma cigánygyerekeket kell foglalkoztatni a mezőgazdaságban borsószedésre, meg más munkákra. Ezek a cséplési ellenőrök pedig kora reggeltői késő estig a legnehezebb munkát végzik, ezenkívül óriási felelősséget is viselnek. Szükségesnek tartanám tehát, hogy a cséplési ellenőrök szintén el legyenek látva a kék jelű gabonalappal, hogy ennek alapján gabonát vásárolhassanak és őröltethessenek. (Papp József: Cséplési ellenőr lesz, de gépész nem lesz!) Éppen erre akarok szintén kitérni, amit t. képviselőtársam említ, a csépeltetés dolgában. A rendeletben van egy intézkedés, amely azt mondja, hogy a gabonát a csépléskor úgy meg kell tisztítani, hogy 2 százaléknál több idegen magot ne tartalmazzon. Ez kivihetetlen és megoldhatatlan dolog, és ez a cséplést óriási inertekben. hátráltatni fogja. A mai viszonyok között, amikor az országnak igen nagy területét 2—3 esztendőn keresztül árvíz pusztította, a gabonák annyira el vannak gyomosodva, hogy 15—20 százalék gyom is található bennük. Ezeket teljes képtelenség ott a helyszínen a cséplőgépnél kitisztíttatni. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ha ezt meg akarjuk csinálni, akkor oda kell szállítanunk a rostát és többször át kell rostálnunk a gabonát. Ezzel a cséplést annyira feltartjuk, hogy nem bírjuk kellő időben elvégezni. Annál kevésbbé bírunk kellő időben elcsépelni, mert igen sok cséplőgépészünk hiányzik, kinn van a harctéren és Szabadságot nem kap, hogy hazajöhessen a cséplésre. Ilyenformán sok gép nem fog dolgozni tudni. Mivel pedig országos érdek és a rendelet is azt célozza, hogy két hónap alatt a cséplés be legyen fejezve, nem lehet a cséplést azzal visszatartanunk, hogy ott kelljen megrostálni és 2 százalékig kitisztítani a gépből lejövő gabonát. (Papp József: Nem lesz szakember!) Nem fogják tudni ezt keresztülvinni, mert ez teljesen elméleti elgondolás. Nagyon helyes volna, ha az utólagos elszámolásra nem volna szükség és mindjárt tiszta gabonát kapna a termelő, tiszta gabonát szállítanának be, de ezt a cséplőgépeknél nem lehet elvégezni. (Papp József: Az összes bércsépi őt fel kell menteni és haza kell hozni a cséplési munkákra! Akkor lesz gépész!) Éppen ezért azt kérem a kormánytól, hogy ezeket a cséplési ellenőröket, akik úgyis esküt lesznek és akikre úgyis igen sok dolgot bíznak, bízzák meg azzal is, hogy ők ott a helyszínen állapítsák meg, hogy az a gépből lejött gabona hány százalékig van keverve idegen magokkal és azután ehhez mérten történjék később az elszámolás. Ennek következtében meg lehetne gyorsítani a cséplést, ami rendkívül fontos volna, mind a közérdek szempontjából, mind pedig a termésveszteség elkerülése szempontjából. Még néhány dolgot szerettem volna előadni, de mivel időm lejárt, csak arra kérem a kormányt, hogy ezekben a rendkívül fontos, a nép érdekeit érintő kérdésekben a legsürgősebben intézkedjék, nehogy em,ek a helyzetnek káros következményei legyenek. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalion.) Elnök: A Ház az interpellációt kiadja a miniszterelnök úrnak. Következnék Árvay Árpád képvijselő úr interpellációja a külügyminiszter úrhoz a Magyarország elleni rágalomhadjáratról, amely román részről folyik. A képviselő úr azonban törölte interpellációját. \. j