Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.
Ülésnapok - 1939-275
252 Az országgyűlés képviselőházának 275. ülése 19^2 július 1-én, szerdán. szóló 1939:11. te, valamint az 1914—18. évi világháború, valamint az 1914—18. évi világháború tűzharcosai érdemeinek elismeréséről szóló 1938. évi IV. te. módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. Tisztelettel kérem a jelentés kinyomatását, szétosztását és annak napirendire tűzésére a sürgősség kimondását. Elnök: A beadott jelentést a Ház kinyo; matja és tagjai között szétosztatja. Az előadó úr a jelentés napirendre tűzésére nézve a sürgősség kimondását kérte* Kérdezem a t. Házat, méltóztatnak-e ehhez hozzájárulni? (Igen!) A Ház a sürgősséget kimondja. Most napirend szerint következik a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. (írom. 585) A földmívelésügyi miniszter úr kíván szólni. Br. Bánffy Dániel földmívelésügyi miniszter; T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Amikor most az általános vita előtt kérek szót, nem a törvényjavaslat rendelkezéseihez akarok hozzászólni, mert azokat az előadó úr már volt szíves igen értékes előadásában behatóan ismertetni és ezt az ismertetést az előadó úrnak hálásan köszönöm. Én annak a munkatervnek érdekében és ismertetésében akarok szót emelni, amelyet a mezőgazdaság fejlesztése érdekében azonnal akarunk megvalósítani. (Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Az indokolás a 16. pontjával kapcsolatban tartalmazza ugyan összesítve az általános munkatervet, de természetesen ez az általános munkaterv nem tünteti fel azokat a részeket, ámeneket a földmívelésügyi minisztérium most azonnal óhajt ebből megvalósítani, nem utal ugyanis arra, hogy azokból a most megvalósítható problémákat miképpen és hogyan tervezzük és kívánjuk végrehajtani. Azt a feladatot, amelyet ebből a munkatervből azonnal végrehaj tandónak és végre hajthatónak jelöltünk meg, röviden voltaképpen egy szóval is meg lehetne jelölni, és ez a szó: többtermelés. Ezt a többtermelést parancsolja nekünk a mai háborús helyzet, ezt a többtermelést írja elő és parancsolja nekünk az, hogy vitéz honvédeinknek és bent az országban is mindenkinek feltétlenül me?: legyen a mindennapi kenyere. (Ügy van! Ügy van!) Ezzel a célkitűzéssel szemben sok nehézség tornyosul. Ugyanis — amint nagyon jól tudjuk — nyersanyagnak, munkáskezeknek, igaerőnek, fogatoknak szűkében vagyunk. Ezeket a nehézségeket kellett szem előtt tartani akkor, amikor a nagy munkatervből kiemeltük a nyomban megvalósítható és megvalósítandó feladatokat, vagyis azokat a feladatokat, amelyeket azonnal kell végrehajtani, hogy mezőgazdaságunk szilárdsága fegyvereink acélossága mögött el ne maradjon. Más feladatokat lassabban, nagyobb felkészültséggel kell majd végrehajtani, ezeket a »sofort-programm«^ba nem tudjuk felvenni, ezek kiterjesztését nem tudjuk végrehajtani és ezek részben későbbre maradnak. Ezt az azonnali munkatervet éppúgy, mint ahogyan az egész munkatervet is a pénzügyminiszter úrral, mint a termelés tervszerűségének biztosításával megbízott miniszterrel együtt dolgoztam ki és ennek a munkatervnek, ennek a sofort-programmnak összeállításába bevontam az ország prominens gazdasági szakfér fiainak is egy részéit. Erről az azonnali munkatervről, a sof ort-programmról akarok most tájékoztatást adni a t. Háznak, s úgy hiszem, hogy e tájékoztatás birtokában a t. Ház is majd a törvényjavaslat azonnali hatására nézve, kellő képet fog nyerni. De jogosan is kívánhatja a t. Ház, hogy a mostani viszonyok mellett felvilágosítást adjunk arról, hogy a háborús viszonyok között mire 1 ordítja a kormány a nemzet hatalmas anyagi erőfeszítéseit. Az azonnali munkaterv sarkalatos Doutjai: a terméseredmények emelése, az állattenyésztés fejlesztése, az ország minden művelhető területének beállítása abba a termelésbe, amelyet az ország most megkíván, és végül a gazdasági szakoktatás fejlesztése. A többtermelést, elérni nem könnyű dolog akkor, amikor — mint már az előbb említettem — munkáskézben, gépben, igáserőben és anyagban is nagy hiányok vannak, de igyekezni fogunk és remélem, hogy mégis el fogjuk e nehézségek ellenére is a többtermelést érni. Munkatervemben a legelső helyen az állattenyésztés fejlesztése áll. Állattenyésztésünk színvonalának emelése ós mezőgazdaságunk jövője, lehet mondani, egy úton halad. A háború utáni gazdasági kihatásokat még nem tudhatjuk, de abban mindnyájan biztosak lehetünk, hogy állattenyésztésünk minőségi és mennyiségi fejlesztése mezőgazdaságunk biztonságát fogja megalapozni, (ügy van! Ügy van! jobbfelől,) Állattenyésztésünk fejlesztésére annál nagyobb szükség van, mert annak fejlesztése mellett feltétlenül le kell küzdenünk a közélelmezéssel és közellátással kapcsolatos nehézségeket is. T. Ház! Ezek az okok vezéreltek engem akkor, amikor az azonnali munkatervben az állattenyésztés terén meglévő akciókat kibővítettem és különleges kedvezményeket biztosítottam állattenyésztésünk fejlesztésére. Több országos akciót szándékozunk indítani. A leglényegesebb ezen a téren a jóminőségű anyaállatoknak, illetőleg nőivarállatoknak széles körben való kiosztása. Teheneket, üszőket, anyajuhokat, kocasüldőket, emséket, jerkebárányokat szándékozunk kiosztani, mégpedig úgy, hogy az első malacozásból, vasry szaporulatból majd vissza kell adniok a gazdáknak a megfelelő mennyiségű állatot, ezekből azután a jobb minőségűeket kiválasztjuk és ezeket szintén ugyanilyen módon továbbadjuk. Ezáltal elérjük azt, hogy állattenyésztésünk szánvonala nagymértékben emelkedhetik. s amellett a gazdák a szaporulattal törlesztik is tartozásaikat. Ügy gondoltuk azonban, hogy ezt az akciót összeköttetésbe fogjuk hozni azzal az akcióval, amely a rosszabb minőségű anyaállatoknak jobb minőségű anyaállatokra való kicserélésében áll. Ezzel az akciónkkal párhuzamosan azonban az apaállatok terjesztését és szétosztását is folytatni fogjuk, mégpedig lehetőleg nagyobb mértékben, mint ahogy eddig tettük. A takarmány hiány leküzdésére és enyhíté; sere a régebben már megkezdett siló-építési akciót is folytatni fogjuk olyan mértékben, amennyire ezt az anyaghiány meg fogja engedni. A takarmányhiány enyhítésére és leküzdésére még más akciókat is fogunk foly. tatni« még pedig leegelőket fogunk feljavítani, elő fogjuk segíteni gyepesítésüket, kutakat, itatókat létesítünk és más hasonló irányú akciókat folytatunk. További sarkalatos pontja munkatervünk
