Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-274

Áz országgyűlés képviselőházának 271*. szítené kd ezeket az intézkedéseket, 145 millió pengő költséggel. T. Ház! Áttérek a kísérletügy ismertetésére. Egészen röviden ismertetem csak, hogy az országban 04 kísérletügyi intézményünk van, amely tudományos működést fejt ki. Ujabb kísérletügyi intézmények megszervezéséről, de különösen a fennállók kibővítéséről, megfelelő anyagokkal és műszerekkel való felszereléséről, azonkívül megfelelő szakerőkkel való ellátásáról van szó. Megemlítem azt is, hogy a szikes talajok megjavítására és a meszezési munkák kísérleti részének lefolytatására a javaslat öszszesen 79 millió pengő költséggel külön, intézeteket létesít. 15 ezer községi mintagazdaság, 250 járási mintabirtok szerződéses kísérletezést végezne az országban költségmegtérítéssel, amire a földmívelésügyi kormányzat 39 millió pengőt irányzott elő. Biztosítva van &, javaslatban 250 ösztöndíj, 100.000 pengő évente gazda-tanulmányutak szervezésére benn az országban, 200.000 peengő a mezőgazdasággal kapcsolatos fejlesztési propaganda keresztülvitelére és 100.000 pengő a hivatott vezetők külföldi tanulmányútjaira. Termelési, versenyek, kiállítások, ló bemutatások biztosítanák a tenyésztésnek verseny útján való fejlődését és tekintélyes összeg szolgálná most már európai hírűvé vált országos tényészállatvásártelepünk további kiépítésének céljait. T. Ház! Köviden, még csak pár szóval meg kell emlékeznem a földbirtokpolitikai juttatottak támogatásáról. Elnök: Kénytelen vagyok az előadó urat figyelmeztetni, hogy a napirend tárgyalására szánt időt már majdnem 45 perccel túlléptük. Kérem ezért az előadó urat, hogy a lehetőséghez képest szíveskedjék mondanivalóját rövidebbre venni. Fricke Valér: T. Ház! Körülbelül 10.000 földbirtokpolitikai juttatott kisgazdánk van. Ezeknek vetőmaggal, gépekikel, eszközökkel, állattal és gyümölcsfával, valamint műtrágyával való ellátására a kormány 127 millió pengőt vett tervbe. Fontos kiegészítő része még a javaslatnak a gazdasági alsó közigazgatás kiépítése. Decentralizáció nélkül elképzelhetetlen ennek a törvényjavaslatnak a végrehajtása. A községi elöljárói intézmény megszervezése az az alap, amelyre ez a javaslat felépül. Mindaddig, amíg a gazdasági közigazgtásnak a falun nincs szerve, addig ennek a javaslatnak végrehajtása elképzelhetetlen és addig nincs is közvetlen kapcsolat a falu kispolgára és a földmívelésügyi kormányzat között, amely irányítja, szervezi és vezeti az összes munkálatokat. Az Országos Mezőgazdasági Tanács felügyeletet gyakorol, tanáccsal látja el azokat a szerveket, amelyeknek a gyakorlati végrehajtást kell biztosítaniuk; a tanács 15 tagját a földmívelésügyi miniszter nevezi ki a képviseletekből, testületekből és magánosokból. A termelés rendjének biztosítása fog meg meglehetősen sok vitára okot adni ezzel & javaslattal kapcsolatban. Én azonban azt mondóin, ihogy azok az intézkedések, amelyek a földmívelésügyi kormányzatot ebben a tekintetben egészen rendkívüli hatalommal ruházzák fel, elengedhetetlenek a békében is, de kulin nősen elengedhetetlenek háborúban. A közelmúltban egy szomorú példát láttam. Egy mar gyár kisgazda műveletlenül hagyta a földjét. A földmívelésügyi kormányzat, felhívta, hogy földjét haladéktalanul munkálja még. Es ő azzal az indokolással, hogy az iparban többet kelése 19Jf2 június SÖ-án, kedden. 249 res, a községi elöljáróság előtt hivatalosan jegyzőkönyvezve megtagadta a föld megművelését. Ha tehát ilyen eset előfordul (ifj. Tatár Imre: Az ilyen embertől el kell venni a földet!), akkor fokozott hatalomra van szüksége a földmívelésügyi miniszternek, hogy megfelelően irányíthassa az egész mezőgazdaságot. A vetőmagszaporítás irányítására, a vetőmagok kötelező használatára, a vetőmagok termelésére, a fásításra, a dülőutaknak gyümölcsfákkal és más fákkal való szegélyezésére, a közlegelők befásítására, a szakaszos legeltetésre, a kötelező legelőtrágyázásra, a növénytermelésre és egyes állatfajtáknak kötelező tenyésztésére vonatkozóan a földmívelésügyi miniszter egészen különleges felhatalma, zást kap, ú^y hogy ezen a réven benyúlhat a magángazdaságba és ezeknek az intézkedéseknek a végrehajtására a magángazdaságokban is jogát kap. T- Ház! Amikor befejezem mondanivalóimat, méltóztassanak megengedni, hogy még két kérdésre mutassak rá egészen röviden, s eàzel kapcsolatban egy olyan dologra, ami nine« benne a javaslatban. » A mezőgazdaság fejlesztésének rendkívül nagy problémája az, hogy megfelelő tőkével lássuk el a mezőgazdaságot, (Tóth János: Nagyon szükséges! — Ügy van! Ügy van!) Pénz nélkül a legnagyobb tudással ós a legjobb szándékkal sem lehet gazdálkodni, a magyar mezőgazdaság pedig éppen a helytelen árpolitika folytán nem tudott levegőhöz jutni és nem tudott olyan tőkéket gyűjteni, amelyekkel gazdaságát belterjessé tudta volna tenni. (Ügy van! Ugy van!) Ezt a javaslatot tehát szervesen ki kell egészítenie annak az intézkedésneík, amely a mezőgazdaságot megfelelő olcsó hitellel látja el, de ennek a tervezetnek természetesen alapvető feltétele megfelelő árszínvonal kialakulása, (Ügy van! Ugy van!) mert — mint említettem — megfelelő ár, megfelelő rentabilitás nélkül nincs intenzivitás, (Ügy van! Ügy van!) mert ha a mezőgazdaság, amelyet sokmillió ember űz, a hasznát nem találja meg, akkor automatice extenzivitás, a külterjesség felé hajlik, (Ügy v<xhi! Ügy van!) és ebből az ország és a nemzet közgazdasága szempontjából mérhetetlen kár származik. (Ügy van! Ügy van!) Ha már most összesíteni a befektetéseket. akkor azt látom, hogy a befektetések összege körülbelül 1.300,000.000 pengőt tesz ki a mai kalkulációk szerint. Ebből a kölcsönök visszafizetése révén megtérül körülbelül 480 millió pengő. De a nemzeti vagyonnak, főleg a nemzetgazdasági jövedelemnek az emelkedése a főcél és ennek közel egymilliárddal kell emelkednie tíz éven belül. Ez olyan hatalmas Öszszeg, amely mai mezőgazdasági termelésünk jövedelmezőségét majdnem a kétszeresére emeli. • T. Ház! Amikor a javaslatot a t. Háznak elfogadásra ajánlom, méltóztassék megengedni annak a reményemnek kifejezését, ho^y ez a javaslat alkalmassá teszi nemcsak a magyar nemzetet, hanem elsősorban a magyar mezőgazdaságot arra, hogy az új Európába való beilleszkedést már a háború alatt előkészítse, és azután keresztülvigye, (helyeslés.) és hogy ennek a javaslatnak révén olyan új boldog korszak nyíljék meg a magyar. mezőgazdaság számára, amelyben Magyarország ismét olyan nagy és hatalmas lesz, mint amilyen valamikor Mátyás király idejében volt. (Helyeslés és taps.) és elfoglalja azt a helyét,