Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-274

246 Az országgyűlés képviselőházának 27h céljait és t elsősorban a nemesítésen kívül az oktatás céljait. A termelőképesség javítása tehát rendkívül komoly és megfontolandó tényező. T. Ház! Apró állat a kecske, de azt mondják róla, hogy a kisember tehene. így tehát megemlékezem még röviden a kisember tehe- . néről is. Ebből négyezer darabot akar a földmívelésügyi kormányzat nemesítve kiosztás és juttatás formájában kisembereknek juttatni. T. Ház! Ha mármost összesíteni az egész dolgot, akkor azt találom, hogy 150 millió pengő körülbelül az az összeg, amennyit a javaslat az állattenyésztésnek ilyen módon való fejlesztésére szán. Amint említettem, ez az összeg csak keret, amely olyan mértékben bővíthető, ahogyan a körülmények megkívánják a szükséges cél elérése érdekében. T. Ház! A következő fejezet a zöldmezőgazdálkodás. A zöldmezőgazdálkodás azt jelenti, hogy az ország hatmillió katasztrális holdat kitevő rétéit és legelőit megjavítjuk és kellő színvonalra hozzuk. Előzőleg emítettem a szarvasmarhatartás fejlesztésénél, hogy a ország egyötödrésze tartozik jóformán ezekhez a legelőkhöz és rétekhez, amelyek sokszor elhanyagolt állapotban vannak. Itt a szakismeretek fokozása, a karbantartási munkák elvégzésére való kötelezés, állami támogatással és kezdeményezéssel célszerű berendezés, fásítás, gyomirtás, legelőjavítás, víztelenítés, meszezés, trágyázás, újra gyepesítés, megfelelő kísérletek elvégzése, stb. volnának azok az eszközök, amelyekkel ezt a célt rövidesen el lehetne érni. Óriási munka ez, mert hatmillió katasztrális holdnak ilyen módon való átalakítása rendkívül bátor kezdeményezést igényel és sok pénzbe kerül. De ha figyelembe veszszük, hogy erre a célra 44 millió pengő áll, rendelkezésre a javasaiban, akkor bízva bízhatunk abban, hogy a földmívelésügyi kor mányzat a kitűzött célt el is fogja érni. Községeinkben meglehetősen sok (helyen gátolja még az intenzív állattartást az, hogy közlegelők vagy egyáltalában nincsenek, vagy olya; nok, hogy azokra legfeljebb szellőzni jár ki az állat, de annak eltartására nem alkalmasaik, A javaslat tehát tervbe veszi azt. hogy az összegnek 80% -os hitelezésével 20 évi törlesztésre 25%-os jutalmazás mellett hétszáz község kapjon 150 katasztrális ihbldas legelőt, 700 másik községnek a legelője pedis- 150 katasztrális holdra egészíttessék ki. Természetes előfeltétel az, hogy alhol az állam legelőt juttat, ott a legintenzívebb zöldmezőgazdálkodás folyjék és megfelelő ellenőrzés mellett a fűhozam ne csökkenjen tovább az elhanyagolás miatt, hanem megfelelő berendezéssel, megfelelő kutak . létesítésével, fásítással, szakszerű kezeléssel, trágyázással és más eljárások figyelembevételével, nemes, odavaló fűfajták termelésével gondoskodás történjék arról, hogy ezek a területek ne váljanak ismét pusztaságokká, hanem a nemzeti termelés alapvető tényezői legyenek és mintaképül szolgáljanak azoknak, akiknél esetleg még mindig elhanyagolt legelők találhatók. A következő fejezete ennek a törvényjavaslatnak a kertgazdaság. A kertgazdaság a legintenzívebb termelésig módja a magyar mezőgazdaságnak- Ha rámutatok arra. hogy egy katasztrális hold szakszerűen kezelt, intenzíven művelt kertgazdaság még a mai körülmények között is egy egész családnak, sokszor Ihat-héttagű családnak tisztességes megyése 19Jf2 június 30-án, kedden. élhetést tud biztosítani, akkor, azt hiszem, érdemes ezt a bizonyos fokig mellékesen kezelt termelési ágat fejleszteni, ezzel igen komolyai) foglalkozni. Szinte szegy eltem magam a régebbi időkben, hogy a magyar emberben nem vtalt annyi kezdeményező képesség, hogy a kertgazdálkodást sajátmaga is el tudta volna sajátítani és_ bolgár faj testvéreink hajóztak évtizedeken keresztül, évről-évre fel a Dunán, hogy itt Magyarországon a magyar piacot megfelelő mennyiségű és minőségű zöldséggel ellássák. Ebben a tekintetben komoly kezdeményezések történtek már és kertmunkásiskolák bevezetésével megindult már a gyakor lati kertmunkások és önálló vállalkozó kertészek képzése, akik, bízom benne, hogy hamarosan az idegenből jött, bár fajtestvér bolgároknak legalább is komoly konkurrenciát fogjak csinálni. A fejlődés útja azonban nehéz, mert a magyar ember általánosságban, különösen a falusi ember, főleg húsból és lisztből készült élelemmel szeret táplálkozni és az úgynevezett vitaminos ételeket, a különböző zöldségeket, spenótot stb., általában bizonyos megvetéssel nézi, mert valahogyan őseitől nem maradt rá ezen ételek fogyasztásának a szokása. A modern gazdaságban, amikor ezek a kenyér- és húsfélék kisebb mértékben állnak rendelkezésre, de különösen a háború alatt, a kertgazdálkodásnak tehát rendkívül nagy feladatai vannak és főleg a propaganda feladata ar-nak népszerűsítése. A vitaminos ételek levezetése falun is rendkívül jó hatással vo!na különösen a következő generáció fejlődésére. Ha figyelembe vesszük, hogy 250.000 katasztrális hold kertgazdaság van jelenleg az országban és ez a legbelterjesebb üzemág, amely 12 millió métermázsa terményt termel és 10 millió pengő exportlehetőséget binosit az országnak, akkor azt hiszem, hogy az az összeg, amelyet a kertgazdaságok 50%-os területi fejlesztésére és megfelelő szakemberek kiképzésére fordítunk, jól fog kamatozni a nemzeti jövedelem szempontjából. 20 millió palánta kedvezményes szétosztása évenként, megfelelő propaganda, szervezés, támogatás, piacbiztosítás és iskolázás. Ezek azok a, tényezők, amelyekkel a javaslat ezt a nagy célt el karj érni. A másik hasonló fontosságú és a kertem zdaság keretébe tartozó intézkedés a gyümölcsfatelepítés. Ezidőszerint 50 millió gyümölcsfa van az országban, ezeknek 50%-kal való szaporítását tervezi a javaslat. Ha figyelembe veszszük a?A. hogy 5.0 millió gyümölcsfa termelése ma 26.000 vágón, mert hiszen ezeknek a gyümölcsfáknak a termése ma még többnyire kicsi, akkor örömmel üdvözölhetjük a javaslatban azt, hogy 20 millió megfelelően nemesített és gondozott gyümölcsfának ez elhelyezése azt a reményt biztosítja részünkre, hogy 26.000 vágón gyümölcstermelésünk az évek során 75.000 vagonra fog emelkedni s így belső fogyasztásunkat 60.000 métermázsára, exportunkat pedig 5—15.000 métermázsára fogjuk emelhetni. A kertmunkás iskolák biztosítlak azt. hogy megfelelő számban fognak rendelkezésre állni a szakemberek. 38.000 méhészetünk van az országban, melyek ma 30.000 métermázsa mézet termelnek A javaslatnak célja az, kogy 100.000 új család alakuljon, amelyeknek termését 600.000 kg mézben irányoztuk elő és hét iskoltaméhészet és 7