Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-274

244 Az országgyűlés képviselőházának 27U. ülése 194.2 június 30-án, kedden. 600.000-re való fokozása, az apró háziállatoknál pedig szintén közel száz százalékos számbeli emelkedés van programmbavéve, a minőségi emelkedésen felül, így tehát mai 4,900.000 számos állatunknak 7 millió darabra való szaporítása a javaslat célja. Melyek lennének már most azok az eszközök, amelyekkel a szarvasmarhatenyésztést minőségi és mennyiségi, illetőleg most már elsősorban mennyiségi fejlesztését el lehet érni! T. Ház! Tizezer tenyészbika és ezek közül 6.000 k,özületi kedvezményes tenyészbika beszerzése és mevelése. Evejnte 200 importbika és 500 kedvezményes üszőnek behozatala volna szükséges ahhoz, hogy állományunkat megfelelő átkeresztezéssel és új vérvonalak behozatalával megfelelő színvonalra tudjuk hozni. A kisgazdák közt 5.000 darab tehén és 10.000 üszőborjú kiosztása, tenyészhitel formájában pedig 6.000 bikának és 12.000 tehénnek beszerzése volna előirányozva, 2.000 darab apaállatistálló volna a közületek által megépítendő, ötévi, kölcsön formájában adott 20 százalékos államsegéllyel és 5 tenyészállat-gyűjtőtelep állana — hogy úgy mondjam — a szervezés és az elosztás rendelkezésére. Hatvanhárommillió pengő az a költségelőirányzat, amellyel azt a hatalmas célt meg akarjuk valósítani, olyan szép és olyan tekintélyes öszeg, mely arányban áll ezekkel a nagy feladatokkal. T. Ház! A második tétel lóállomanyunk fejlesztése. Ebben a tekintetben jelenthetem, hogy jelenleg az országban 584 fedeztetési állomásunk van, amelyeknek 650-re való szaporítása van tervbevéve. Mint már mondottam, 200.000 darabbal akarjuk emelni az eddigi állományt. Az eszközök pedig, amelyek ennek a javításnak rendelkezésére állanának a következők lennének: elsősorban a kancák törzskönyvezése az egész ország területén, másodszor a kancakivitel megtiltása, nehogy a legjobb egyedek kimenjenek az országból, harmadszor pedig a kancapremizálás, amely azt jelentené, hogy s.

r kisgazdáknál eladóvá tett, prima tenyészkancának való csikókat az állam megvenné és olyan feltételek mellett adná oda kisgazdáknak tenyésztési célra — természetesen a kancát eladni az illetőnek nem szabad, de ellenben ellenérték nélkül, ingyen kapná meg —, hogy a szaporulatból két egyéves méncsikót kellene az illetőnek a tenyésztés folyamán az államnak visszaadni. T. Ház! A mai nehéz időkben, amikor a "zsírtalanság problémája nagyon súlyosan nehezedik az országra, állattartásunk fejlesztésének egyik legfontosabb problémája a sertéstenyésztés kérdése. . A sertéstenyésztés^ kérdése talán nem is annyira szervezési kérdés, mint inkább takarmánykérdés. (Felkiáltások ta szélsőbaloldalon: Arkérdés!) és) úrkéndfés. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ez a legfontosabb!) A takarmánykérdés megoldatlansága az elmúlt esztendőben azonban részben a gazdáktól is függött, amennyiben a gazdák még mindig meglehetősen extenzív tartási módokkal dolgoznak, viszont azonban a kukoricában bekövetkezett, talán egy évtized óta nem látott katasztrofális termés katasztrofálisan hatott az ország sertésállományának nemcsak minőségére, hanem mennyiségi fejlődésére is. Furcsán hangzik az, hogy egy ilyen állapotban éppen a sertésállomány szempontjából, minőségi és mennyiségi fejlesztéséről kell beszélni, de meggyőződésem az, hogy ez most átmeneti idő és az átmeneti idő után, talán már hónapok múlva sokkal kedvezőbb előfeltételek fognak rendelkezésre állni és különösen, ha sikert tudunk elérni az árkérdésben is (Felkiáltások >á szélsőbaloldalion: Es a lényeg!), amely mondhatnók, dominálja ezt az egész kérdést, akkor megnyugodva nézek a jövőbe és akkor azok az intézkedések, amelyeknek végrehajtása ebben a javaslatban le van fektetve, igenis eredményesek lesznek és célhoz fognak Vezetni. (Mozgás a szélsőbal-oldalon.) T. Ház! A takarmánykérdéssel kapcsolatban szeretnék még néhány szót mondani. Méltóztassanak megengedni, hogy felhívjam a figyelmét arra, hogy a szarvasmarhatartásnál előbb említett módon a sertés-vonalon is van egy hasonló, hogy úgy mondjam, korszakalkotó fejlemény, mégpedig az* hogy a sertéseket is nyáron raktározott sertés siló-takarmánnyal lehet — alaptakarmány (formájában használva ezt fel — télen át hasznosan eltartani. Ha rámutatok arra, hogy például a burgonyánál téli raktározás révén sokszor 50 százalékos tápanyagveszteségek állanak elő a tél folyamán, rothadás és eigyéb tápanyagveszteség során, a modern raktározásnál pedig, ha silózással, r füllesztéssel, légmentesen történik az elraktározás, az ilyen betonsilókban elrakott burgonyánál a veszteség alig néhány százalék, akkor bizonyos fokig már rávilágítottam arra, hogy itt egyrészt meglehetősen nagy lehetőségek nyílnak abban a tekintetben, hogy >a már megtermelt tápanyagokat nem pazaroljuk el. Másrészt lehetőségek nyílnak azáltal, hogy a silógazdálkodás révén gyönge zöld takarmányokat a füllesztett burgonya közé keverve, igen hasznos és jó, fehérjedús sertéstakarmányokát tudunk előállítani, amelyek nem csökkentik a kenyérmagtermésünket. Azonkívül van itt még egy kérdés, még pedig egy nálunk elhanyagolt növénynek, a csicsókának a kérdése. A csicsóka, a burgonyához képest — az országos átlagtermést figyelembe véve — sokszor kétszeres, sőt háromszoros termést ad, tápanyagtartalma pedig majdnem azonos a burgonyáéval. Arra gondolok, hogy a sertésközlegelőknek csicsókával való betelepítése, a csicsókás takarmánynak a silózás folyamán lucernával való keverése elsőrangú és nagy mennyiségű sertéstakarmány előállítására nyújt lehetőséget és lényegesen elősegítené a sertésállományunk menynyiségi növelését. Ha pedig arról van szó, hogy sertéseink mennyiségét hogyan szaporítsuk, akkor előirányzatot tesz ez a javaslat és lehetőséget nyújt a földmívelésügyi kormányzatnak arra, hogy végre, hoszszú harc után a kötelező pestisoltást elrendelhesse az országban. Gyakorlati tapasztalatból mondhatom, hogy közel egy millió darab sertés az a mennyiség, amely minden esztendőben rendszeresen, amikor már sok takarmányt megevett, a pestis miatt elpusztul és koldusbotra juttat sok kisgazdát. Viszont csak párhuzamképpen mutatok rá arra, hogy a kutyáknál a veszettség elleni oltás a Pasteur intézet felszámolására vezetett. Abban reménykedem, hogy ha ennek a javaslatnak révén a földmívelésügyi kormányzat úgy, mint a veszettség ellen a kutyáknál történt, a sertéseknél el fogja rendelni a kötelező pestisoltást, a sertésállományt pusztító szörnyű vész is meg !foV szűnni ebben az országban. (Matolcsy Mátyás: Van elég szérum?) Van! T. Ház! Sertésállományunknak 700.000 darabról 1 millió darabra való fokozása úgy tör-