Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-274

22Eí Az országgyűlés képviselőházának 21%. m ügyvédség vállalja és viseli, akkor a peres praxisú ügyvéd tulajdonképpen kétszer fizeti a nyugdíjintézeti hozzájárulást. Ezzel az összeggel rendezhető az ügyvédi nyugdíj, e a rokkant ügyvédek ellátása is tisztességesen biztosítható. T. Ház! Tökéletes erkölcsi alapja is van ennek a dolognak, mert a m. kir. pénzügyi kincstár ezzel a törvénykezési illetékkel az égvilágon semmi egyebet nem csinál, mint tudomásul veszi, hogy mi ügyvédek, ezt az ő részére behajítjuk, mert elsősorban mi vagyunk érte felelősek. De ez a felelősség nemcsak ennyit jelent, hogy miránk vetik ki, rajtunk Hajtják be, hanem ha ismételten előfordul, hogy valamelyik ügyvéd nem rója le a törvénykezési illetéket, tehát jogosan vesznek îel ellene leletet, akkor pénzügyi bűncselekmény miatt eljárás indul ellene s ha ezért megbün

: tetik, akkor az ügyvédi kamara fegyelmi bírósága törli a kamara tagjai sorából. Az ügyvéd hajtja be tehát a pénzügyi kincstár^ nak jóformán 99.99 részében a törvénykezési illetéket, tehát jogosan kérheti, hogy ezt 10%-kal emeljék fel az ő terhére és adják át a nyugdíjintézetnek. Itt nincs technikai nehézség, mert egy rendelettel azt is meg, lehet csinálni, hogy azt mondom: az egypengős törvénykezési bélyeg holnaptól kezdve 1 pengő 10 fillér — még nyomdaköltség sincs! — s ez a 10 fillér az Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézeté. Szóval technikai nehézség nincs, éppen úgy nincs, mint ahogyan nem volt akkor, amikor a meghatalmazásoknak a jóléti hozzájárulás címén való pótlékolása történt a nyugdíjintézet javára. Mindig voltak nehézségek, de egyszer csak azt mondta a pénzügyminiszter: kérem, ezt meg fogjuk csinálni. Hiszem, hogy a miniszter úr meg tudja győzni Reményi-Schneller pénzügyminiszter urat arról, hogy ennek nincsen semmiféle technikai akadálya. De érdemi akadálya, sincs azért, mert az ügyvédség maga fogja viselni ezt a terhet. Ha esetleg a pénzügyminiszter úr fel akarná emelni ezt a külön törvénykezési illetéket a kincstár javára, ez ellen már demonstrálnánk, mert ezzel a pert még jobban meg akarná drágítani. De ne komplikálja ezt ezzel a kérdéssel, hanem fogadja el azt, hogy az ügyvédnek joga van ezt a 10%-ot a maga javára fizetni. Mármost fel lehet hozni ellenvetésként azt, hogy vannak olyan ügyfelek, akiket nem képvisel ügyvéd és ez azokat is terhelné. A szegénjogosokat kiveszem, mert hiszen a szegényjogosok ügyeit mi visszük; a bélyegilletéket jegyzékbe veszik és azt behajtják a pervesztes félen, ha behajtható. Ne

m erről van szó. A 38 millió pengőt kitevő törvénykezési illetékből bejön — mondjuk — 60—70.000 pengő olyan illeték, amit azok rónak le, akiket nem ügyvéd képvisel. Engedelmet kérek, az ebből befolyó 10 százalék, a 6000—7000 pengő, nem olyan nagy összeg, amelyről érdemes volna beszélni. De egyébként is ezek nem érdemelnek, nagy jótéteményt vagy védelmet, mert miért kell például védeni azt a háztulajdonost, aki smucig, aki maga pereskedik és nem adja az ügyvédnek az ügyet, megnehezítvén rendesen a bíróság munkáját, mert a bíró köteles kioktatni őt a jogi eszközökről, a fellebbezés mikéntjéről és egyebekről? Hol van az megírva, hogy ezeket védeni kell?" Egyébként is ez az összeg alárendelt jelentőségű. A nagy összeg szempontjából tehát ezt nyugodülése 19U2 június 30-án, kedden. tan el lehet hanyagolni. Nagyon kérem a miniszter urat, foglalkozzék ezzel a dologgal. Ezt meg kell csinálni, mert csak akkor lehet rokkantsági ellátásról ég nyugdíjról beszélni, ha ez az összeg is befolyik. Én egy határozati javaslatot vagyok bátor előterjeszteni, amely a következőképpen szól (olvassa): »Utasítsa a Ház a m. kir. kormányt, hogy a törvénykezési illetéket az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet Fedezeti Alap javára 10 százalékkal emelje fel, annak kimondása mellett, hogy ezt a pótlékot az illetékért elsősorban felelős ügyvéd az ügyfelére nem háríthatja át«. (Meskó Zoltán: Nagyon helyes!) Meg vagyok győződve arról, hogy a miniszter úr ennek az indítványnak helyességét tökéletesen átérzi. De nem is lehet ez ellen tulajdonképpen ezután a törvényjavaslat után semmit sem felhozni, mert hiszen mi itt is magunkat adóztatjuk meg. Ezért nagyon kérem a miniszter urat, legyen szíves, fogadja el határozati javaslatomat és engedje meg, hogy a Ház határozatot hozzon, mert ha esetleg r a felsőházi tárgyalás után ez országos határozattá válik, akkor talán a pénzügyminiszter úr hamarosan fog intézkedni ,a kormánnyal esryütt ebben a kérdésben és nem úgy történik a dolog, mint az 1928. évi törvénynél, ahol ugyanezek a határozatok a bizottsági jelentésekben és így a plénumban is kifejezést nyertek és a mai napig nem történt semmi. Ez a mi részünkről általában rendkívül (fontos és csak azzal tudom beszédemet befejezni, hogy nagyon örülök, hogy van egy hivatásrend, az ügyvédség, amely elsősorban önerejéből akar segíteni magán. Ezt ibizonyítja a most beterjesztett törvényjavaslat és ezt bizonyítják összes kívánságaink. Nagyon örvendek, hogy e hivatásrend tagja vagyok, mert ezzel példát mutatunk az áldozatkészségről és a segíteniakarásról. De ha ez így van. akkor viszont a magyar királyi kormánynak kötelessége a hivatásrend segítségére jönnie (Úgy van! Ügy van! a baloldalon.) és minden módon, a numerus nuUus bevezetésével, az általam felsorolt és kért törvényjavaslatok benyújtásával elősegíteni, hogy ez a hivatásrend hivatását t becsületesen, . keresztény módon, közössége érdekében tudja teljesíteni s hogy öregségéhen és rokkantságában ne legyen segélyre utalva. Elfogadom a Javaslatot és kérem^ a miniszter urat, hogy ez egyúttal legyen inspiráció a miniszter úron keresztül a magyar királyi kormánynak arra, hogy belássa, hogy az utolsó órákat éljük, amikor az ügyvédség ügyén gyökeresen, igazságosan, az

f igazság többi pilléreivel egyenrangúan segíteni kell és az ügyvédség ügyét erkölcsi és anyagi vonalon véglegesen meg kell oldani. (Elénk helyeslés és tavs a szélsőbaloldalon. Szónokot többen üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Haala Róbert jegyző: Bartha Ignác! Elnök: Bartha Ignác képviselő urat illeti a szó. Bartha Ignác: T. Ház! Az erdélyi képviselők közül mint ügyvédképviselő szólok hozzá ehhez a törvényjavaslathoz. Az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet fedezeti alapjának növelése tárgyában benyújtott javaslathoz váratlanul és előkészületlenül kell hozzászólnom, azonban a javaslat annyira jó és