Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.
Ülésnapok - 1939-273
218 Az országgyűlés képviselőházának 278, A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Hunyadi-Buzás Endre képviselő urat mint előadót illeti a szó. Hunyadi-Búzás Endre előadó: T. Ház! Az új Európa kialakításáért megindult küzdelemben rendkívüli fontossága van a személyi állapotra vonatkozó adatok pontos megállapításának. A volt Csehszlovák köztársaság felbomlása, a Szudétaföldnek a Német Birodalomba történt bekebelezése, szóval általában az első világháború utáni államrendszerek felbomlásával majdnem egyidőben sorozatos fajvédelmi törvények hozattak és. hajtattak végre, amelyek a származási igazolások kérdését vetették fel. Ebben a helyzetben azután Németország és Magyarország polgárai is tömegesen fordulnak a szükséges anyakönyvek beszerzése céljából egymás hatóságához. A magyar kormány felismervén annak fontosságát, hoigy egyöntetűen rendezzék ezeket a kérdéseket és, hogy részletesen és egységesen szabályozzák á személyig állapotra vonatkozó ügyeket, egyezménykötés céljából javaslatot terjesztett a németbirodalmi kormányhoz, aki a javaslatot elfogadta és így jött^ létre ez az egyezmény, amely részletes és egységes, mert a személyi állapotra vonatkozó kérdéseket részletesen szabályozza s a megállapodás egységesen vonatkozik a Német Birodalom egész^ területére, téliát a hozzácsatolt Ausztriára és a védnökség alatt álló cseh-morva területre is. T. Ház! Ami már most a becikkelyezendő egyezmény részleteit illeti, az abban foglalt rendelkezéseket két csoportra lehet osztani. Az első csoportba tartoznak a bejegyzések hivatalból eszközlendő közlései, a második csoportot pedig a magánfelek megkereséseinek elintézésére vonatkozó rendelkezések alkotják. A bejegyzések hivatalból eszközlendő közlései azokra az anyakönyvekre vonatkoznak, melyekben az egyik szerződő fél területén a, másik szerződő fél állampolgárára vonatkozó születési, házassági esetet vagy halálesetet anyakönyveztek. Ezeknek az anyakönyvi bejegyzéseknek szószerint és betűszerint egyező hiteles kivonatát kell megküldeni a másik érdekelt államnak. Ugyanez vonatkozik az utólagos bejegyzésekre és kiigazításokra is. Minthogy pedig ezeknek az anyakönyvi kivonatoknak a közlései a származás igazolásának megkönnyítését is célozzák, az ehhez szükséges támpontokat és adatokat az anyakönyvi kivonatokon fel kell tüntetni akkor is, ha ezeket az adatokat maguk az anyakönyvek nem tartalmazzák. Hely van ezenkívül az anyakönyvi bejegyzések hiteles kivonata megküldésének hatósági megkeresésére is. Az eddig előadottak kizárólag bejegyzések hivatalból eszközlendő közlésére vonatkoztak. A törvényjavaslatban foglalt egyezmény azonban módot ad arra is, hogy az egyik szerződő fél hatóságának megkeresésére a másik szerződő fél állami és felekezeti anyakönyveiben az alapbejegyzésre vonatkozó utólagos bejegyzés, kiigazítás vagy új bejegyzés is bevezettessék. Ami mármost a magánfelek megkereséseit illeti a törvényjavaslat értelmében közvetlenül lehet a.z illetékes anyakönyvi hivatalhoz fordulni, nincs szükség a diplomáciai út betartására. Hitelesítették : Hokky Károly s. k. naplobiráló-biz ülése 194-2 június 26-án, pénteken. A javaslatban foglalt egyezmény az érintkezési módot és nyelvet igen szerencsésen állapítja meg, amennyiben e célra mindkét szerződő fél közös, kétnyelvű nyomtatvány bevezetését teszi kötelezővé. A megkeresések iránti közléseknél a szerződő felek hatóságai közvetlenül érintkeznek, kivéve a bejegyzések megtételére vonatkozó megkereséseket, ezek ugyanis érdemleges anyakönyvi intézkedések megtételét kérik, itt tehát a diplomáciai út van előírva. Igen fontos rendelkezése az egyezménynek az, mely szerint az illetékes anyakönyvvezetők a családi nevet abban az alakban kötelesek bejegyezni, amely az illető hazája jogának megfelel; ugyanez az elv a születési anyakönyveknél az utónevekre vonatkozólag is. Az egyezmény nem tartalmaz külön rendelkezést a hitelesítésről. Erre azonban nincs is szükség, mert az 1941:111. tc.-be iktatott magyar-német hitelesítési egyezmény ezt feleslegessé teszi. T- Ház! Mint az előadottakból megállapítható, az egyezmény minden eszközt igyekszik felhasználni annak a célnak az elérésére, hogy a szerződő felek állampolgárainak személyi alapállapotára vonatkozó anyakönyvi bejegyzések kérdését akként rendezze, hogy a rendezés a lehetőségek határáig biztosítsa mindkét állam polgárainak nyilvántartását, s megkönnyítse — a mai viszonyok között — oly nagy jelentőségű származási adatok beszerzését. Ezt a célt szolgálja az érintkezésben a diplomáciai út mellőzésével lehetővé tett közvetlenség melynek következtében a felmerült kérdések gyors elintézése remélhető. A törvényjavaslat tehát, mint bevezető szavaimban már mondottam, közjogi és közigazgatáspolitikai szempontból rendkívül hasznos és célszerű, tisztelettel javaslom ennélfogva, hogy azt általánosságban elfogadni méltóztassék. Elnök: T. Ház! A napirend tárgyalására szánt idő letelt. A vitát tehát félbeszakítom és javaslatot teszek arravonatkozóan, "hogy legközelebbi ülésünket folyó hó 30-án, kedden délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzzük ki Horvát Ferenc képviselő úrmik Bárczay Ferenc bizottsági elnök úrral szemben bizalmatlanság nyilvánítása iránti ' indítván vn megindokolását, továbbá a, személyállapotra vonatkozó közlések és megkeresések tárgyában kelt magyar-német egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat vitájának folytatását, az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyusrlí? intézet fedezeti alapjáról és végül a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavaslatok tárgyalását. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) A Ház az elnök napirendi javaslatát elfogadja. Hátra van még az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. Vámos János jegyző (felolvassa az ülés jegyzőkönyvét.) Elnök: Van-e valakinek észrevétele a jegyzőkönyvvel szemben? (Nincs!) Ha nincs, úgy azt hitelesítettnek jelentem ki és az ülést bezárom. (Az ülés végződik délután 2 óra 3 perekor.) Haulik György s. k. ígi tagok.
