Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-273

216 Az országgyűlés képviselőházának 273 ban a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól szóló, a 694. számú bizottsági jelentéshez mellékelt törvényjavaslat egyes szakaszai feletti döntés során az előadó indítványára a 3. §-t újabb megfontolás végett a házszabályok 150- ^ §-ának 1. bekezdése értelmében a fantemlített bizottságokhoz utasította. Az együttes bizottság június hó 24-én tartott ülésében beható tárgyalás után úgy határozott, hogy a törvényjavaslat 3. $-ának 1. bekezdését az eredeti szövegében állítja vissza, vagyis a bekezdés 13-ik sorában »öt« szó helyett »tíz«, valamint a tizenötödik sorban levő »száz« szó helyébe »ötszáz« szavakat vette fel. Az együttes bizottság a 3. § többi bekezdését a 694. számú együttes bizottsági jelentésben eszközölt módosításokkal fogadta el ismételten. A bizottság szerint az állatállomány és a holt felszerelés átvétele tekintetében a javaslatba eredetileg felvett területnagyságok leszállítása nem indokolt. Ha ugyanis a szóbanlevő területnagyságokat leszállítanák, ez azt jelentené, hogy ezeknek az ingatlanoknak átvétele tekintetében az eljárást feltétlenül lassítaná, mert ezeknek az aránylag kisebb, de számszerint jelentős birtokoknak állatállományát és holt felszerelését esetenként becsülni kellene. Ennek alapján az együttes bizottság jelentését azzal terjesztem a t. képviselőház elé, hogy a 3. §-t az együttes bizottság június hó 24-én tartott ülésében elfogadott és a jelentéshez mellékelt szövegében szintén elfogadni méltóztassék. Elnök: T. Ház! A házszabályok 150. §-ának 2. bekezdése értelmében a bizottsághoz visszautalt szakasz felett a Ház a jelentés beterjesztésekor nyomban dönt. Kérdem tehát a t. Házat, méltóztatnak-e a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól szóló törvényjavaslat 3. §-át a bizottság által javasolt szövegezésben elfogadnia (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a szóban lévő szakaszt a bizottság által javasolt szövegezésben fogadják el, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség! A Ház a 3. §-t elfogadja. (Maróthy Károly: Megint visszacsináltunk valamit!) Ezzel a törvényjavaslat valamennyi szakasza felett határozatunk. Az ekként letárgyalt törvény* javaslatot tárgyalás és hozzájárulás céljából a felsőházhoz teszem át. (Maróthy Károly: Majd a^ felsőház még jobban visszacsinálja! — Szollősi Jenő: A miniszter pedig marad!) Napirend szerint következik a tartási ügyekben keletkezett bírói és gyámhatósági határozatok, egyességek és egyéb végrehajtható okiratok kölcsönös elismerése és végrehajtása tárgyában kelt magyar—német egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása, (írom.: 693 sz.) (SzölIŐsi Jenő: Minekutána pedig marad a miniszter..,,) Szöllősi kénviselő urat kénytelen vagyok rendreutasítani, mert elnöki kijelentéseim közben állandóan közbeszólt. Bocsáry Kálmán előadó urat illeti a szó. Bocsáry Kálmán előadó: T. Ház! A nemzetközi jogsegélyegyezményeknek abban a sorozatában, amelyet a magyar állam a német birodalommal az utóbbi esztendők során kö tött, jelentős helyet foglal el az igazságügyminiszter úrnak az a törvényjavaslata, amelylyel a magyar királyság és a német birodalom között a tartási ügyekben hozott bírói határozatok, egyességek és egyéb végrehajtható okiratok kölcsönös elismerése és végrehajtása tárgyában 1941. november 28-ik napján megkötött egyezmény becikkelyezését kéri. ülése 19U2 június 26-án, pénteken. T. Ház! A világháború kétségkívül az emberiségnek egyik legnagyobb forradalma volt és ennek hatásai nemcsak abban nyilvánultak, hogy az egyes nemzetek belső életviszonyaiban a szilárd életformák, a forradalmi jelenségek, expanzív erő folytán széthullottak, hanem abban is, hogy az államok közötti nemzetközi kapcsolatoknak — ezek közé értve a nemzetközi jogsegély kérdéseit is — a régi, évtizedes fejlődése törést szenvedett. Ez a törvényjavaslat is ennek a forradalomnak hatása folytán került a mélyen t- képviselőház elé, mert az első világháborút követő eseményeknek volt egyik következménye, hogy Ausztria, a Csehszlovák állam és az ehhez tartozó 'szudétaföld államjogi helyzete és szuverenitása megszűnt azáltal, hogy mind a három bekebeleztetett a Német Birodalomba. T. Ház! A nemzetközi jogsegélyek fogalomvilágát a tudomány lényegében három tevékenység köré csoportosítja, ezek: a bírói ítéletek és általában hatósági határozatok elismerése és végrehajtása, az egyes bírói tevékenységek, pl. tanúkihallgatás, eskütétel körében, végül a bírói és általában hatósági határozatok kézbesítése körül biztosított jogsegély. Az első világháborút követő események az utóbbi kettőre zsugorították a nemzetközi jogsegélyt, mert a bírói ítéletek és r általában a hatósági határozatok elismerése és végrehajtása mindinkább szűk körre szorítkozva, ezek lehetősége általában meg is szűnt. A bírói ítéletek és a hatósági határozatok elismerése és végrehajtása tekintetében ezidőszerint nemzetközi jogsegély áll fenn Magyarország és a következő államok között: hatályban van a Bulgáriával kötött egyezmény —1912. évi X. te. — a régi hágai egyezmény, amely a költségek és kiadások tekintetében biztosítja a kölcsönös végrehajthatóságot; a berni vasúti árufuvarozási egyezmény, a Romániával kötött és az 1925:VI. tc.-be becikkelyezett, a törvényesség megtámadása, a törvényesítési és örökbefogadási ügyeiben hozott határozatok érvényessége tárgyában kötött egyezmény, és végül 1941. május 21-éig fennállott az Ausztriával a végrehajtási jogsegély tárgyában kötött egyezmény, amelyet az 1941. évi XLII. és LI. törvénycikkek tartalmaznak. Minthogy az utóbbi egyezmény hatálya megszűnt, vált szükségessé a jelen törvényjavaslatnak benyújtása, amit megelőzött a két állam közötti egyezmény megkötéseA viszonosság kérdésében, amely a nemzetközi jogsegély másik lehetőségét adja meg, a mai viszonyok között különösen nem kedvező a helyzet. Egyes államokkal fennáll ugyan a bírói és általában hatósági határozatok végrehajtásának lehetősége, ennek előfeltételeit azonban minden egyes állam különböző tartalommal és változó feltételekhez szabva állapítja meg. T. Ház! A törvényjavaslat által becikkelyezni kívánt egyezmény 15 cikkből áll és ezekhez csatlakozik az egyezmény lényeges kiegészítő részét alkotó záró jegyzőkönyv. Minthogy a törvényjavaslat indokolása meggyőző erő teljességével bír, az egyezmény szövege pedig a jogászi szakszerűség legmagasabb színvonalán áll, kérem a t- Házat, méltóztassék megengedni, hogy mellőzzem az egyezmény egyes cikkelyeinek részletes ismertetését. (Helyeslés a jobboldalon.) és csak néhány elvi szempontot ^emeljek ki, különösen azokat, amelyekre felhívni ki-