Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-271

160 Az országgyűlés képviselőházának is tették, a tejtermelést. A tejnéL ugyanilyen csökkenés van. A gazda nem hajlandó az ab­rakot odaadni a tehénnek, mert nem találja meg a számítását. A kisgazda olyan szorgal­mas, „hogy a tarlón felszedi a kalászokat, a cséplőgép alól összeseper egy félkiló búzát. Nem lehet azt kívánni, hogy egy sertésre három mázsa abrakot eldobjon, amiért egy •fillért sem fog kapni. Ugyanígy nem lehet azt kívánni, hogy azt az abrakot a tejelő tehe­nének adja, amikor biztosan tudja, hogy így nem keresi meg a két keze szorgalmával elő­állított abrakot, hanem odaadja a hízott mar­hának, a növendiék borjúnak, mért akkor meg fogja kapni annak hasznát. Amikor rekvirálások voltak több helyen, én is elmentem, mert kíváncsi voltam, hogy a katonai hatóságok hogyan viszik azt végbe. Mondhatom, hogy a mi vérünkből való kato­nák megértették a gazda óhaját és humánu­san, emberségesen bántak vele és én, mint megfigyelő megállapítottam, hogy ha, az a hadnagy vagy főhadnagy figyelembe vette a gazdának azt az óhaját, hogy hagyjon neki abrakot a csikónak, a malacnak, borjún eve­lésre, akkor a gazda az abrakot annak az állatának adta oda, melyen azt meg is keresi és sohasem adta a disznónak, mert akkor az teljesen kidobott dolog lett volna, hiszen egy éves csikóért 900 pengőt adnak és egy éves csikó felnevelése sokkal könnyebb, mint egy méteres disznó nevelése. Kevesebb abrakkal lehet egy 900 pengős csikót felnevelni, mint egy méteres disznót hizlalni és egy méteres disznóért az ember most 178 pengőt kap. Kér­dem, van-e az országban olyan ember, aki an­nak az állatnak fogja odaadni az abrakot, amelyért 178 pengőt kap és nem annak fogja : e odaadni, amelyért 900 pengőt fog kapni. Kizá­rólag ebben rejlik a zsírellátás csődje. Nem azért mondom ezt el, hogy a helyze­ten méff rontsak, hanem javítani akarok. Azt, hogy mindenkinek meglegyen a zsírja, ma nem is lehet megkívánni, érezzük a háború súlyát és az én célom és szándékom ezeknek elmondásával csak az, hogy a lejtőn való ro­hanást állítsuk meg és a lejtő helyett megelé­gedés jöjjön, mert az országra az ilyen helyzet a legnagyobb veszély, mint amilyenről beszél­tem. Száz kommunista vagy anarchista nem tesz annyi kárt, mint amennyit tesz az a hely­zet, hogy Pesten, de a falvakban is százával állnak sorba a szegény munkások zsírért. Egy dohánygyári beváltó igazgatójának í'eleségé­Hitelesûették : Hokky Károly s. h. naplőbírálő-bi. 271. ülése 194.2 június 24-én, szerdán. tői hallottam, hogy pénteken este korán kell lefeküdnie, mert egy órakor fel kell kelni és oda kell állni sorba, hogy eisŐ legyen és hogy jusson neki sertéshús. Itt tartunk. Ha a felnevelési költségik figyelembevé­telével állapítanák meg a disznó árát, akkor ötven százalékkal javítani lehetne a helyzeten, ha azonban a kormány ezt nem fogja figye­lembevenni, akkor a helyzet jövőre csak még rosszabb lesz, pedig minden becsületes magyar embernek az a célja és óhaja, hogy ahol leg-, gyengébb a gazdasági front, vagy ahol bajok vannak, odamenjünk segítő kézzel. Ezzel a be­szédemmel nem azt a célt akarom szolgálni, hogy az árakat felemeljük, hogy itt káosz le­gyen, hanem azt akarom, hogy arányba hoz­zák az árakat &. mezőgazdaság helyzetével, mert ma egy húsz h oldás kisgazda, aki család­tagjaival szorgalmasan dolgozik, mai bevéte­léből nem tudja az adót megfizetni, nem tud egyáltalában beruházni. Ez a szorgalmas gaz­daréteg legerősebb pillére nemzetünkneK, tehát segíteni kell rajta, nehogy a gyermekek mez­telenül maradjanak, mert az iparcikkek ára olyan magas, hogy a mezőgazdasági árakból — hiába szoigalmas a munkás — nem lehet azo­kat megfizetni. r Kérem a közellátási miniszter urat és a csúcsminiszter urat, hogy ezt a dolgot a leg­szigorúbban vizsgálja ki és hangolja össze az árakat, hogy csökkentsük azt az elégedetlen­séget, amely a háború velejárója. Katonáink kint a fronton jó szívvel, lélekkel küzdenek a magyar jövőért. Nekünk is ezt a célt kell szol­gálnunk és ezt el kell érnünk, mert az volna a legnagyobb katasztrófa, ha belső gyengeség csökkentené fronton lévő katonáink elleálló képességét. (Helyeslés és taps a szélsőbalolda­lon ) Elnök: Az interpellációt a Ház kiadja a közellátásügyi miniszter úrnak. Hátra van még az ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Boczonádi Szabó Imre jegyző (felolvas&a a jegyzőkönyvet). Elnök: Van-e valakinek észrevétele a fel­olvasott jegyzőkönyvvel szemben? (Nincs!) Ha nincs, úgy a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki és az ülést bezárom. (Az ülés végződik délután 3 óra 46 perckor.) Haulik György s. k. ígi tagok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom