Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-271

Àz országgyűlés képviselőházának vármegyék is tiltakoztak már felirataikban a ponyvairodalom túltengése miatt. A nemzetvédelmi miniszter úrihoz fordulok ebben a kérdésben, mert igen veszélyesnek találom ezt a helyzetet. Ez nem más, mint a belső front megbontására irányuló törekvés, (Úgy van!) olyan törekvés, amely olyan mentalitású állítólagos irodalmi termékekkel árasztja el különösen a szegényebb olvasóközönség asztalát, amelyek végeredményben a belső front meggyengülésére vezethetnek. (Ügy va!) Ez volt a tulajdonképpeni indok, amely vezetett engem abban, hogy a nemzetvédelmi miniszter úrhoz forduljak ebben a kérdésben és feltegyem hozzá azt a kérdést, miképpen szándékozik megakadályozni ennek a nemzetrontó és veszedelmes irányzatnak túltengését. (Éljenzés és taps.) Elnök: A nemzetvédelmi és propagandaminiszter úr kíván szólni. Antal István nemzetvédelmi és propagandaminiszter: Tisztelt Képviselőház! (Halljuk! Halljuk! — Taps.) Méltóztassék megengedni, hogy Ronkay Ferenc képviselőtársamnak a ponyvairodalom elterjesztésének megakadályozása tárgyában hozzám intézett interpellációjára ezúttal ne adjak végleges választ s ezt a választ elhalaszthassam arra az időre, amikor ebben a rendkívül fontos kérdésben már konkrét rendelkezésekről és foganatosított intézkedésekről tudok beszámolni. (Helyeslés.) Bátorkodom a t. Ház figyelmét felhívni arra, hogy az elmúlt napokban Csoór Lajos igen t. képviselőtársam interpellációjára maga a miniszterelnök úr jelentette volt ki, hogy a ponyvairodalom megrendszabályozásának kérdését egyik legfontosabb kormányzati feladatának tart ja és errevonatkozóan megtette a szükséges előkészületi intézkedéseket. Méltóztassanak megengedni, — ismétlem — hogy ezekről az intézkedésekről csak utólag számoljak be és pedig azért, mert attól tartok, hogy abban az f esetben, ha a tervezett intézkedések foganatosítása előtt adnék tájékoztatást ja, t. Képviselőháznak és ezen keresztül a nyilvánosságnak arról, hogy ezt a kérdést hogyan akarjuk megoldani, esetleg ezeknek az intézkedéseknek és rendelkezéseknek hatását tennénk már előre problematikussá. (Úgy van! Ügy van!) Bátorkodom jelenteni még azt is» hogy ezeknek az intézkedéseknek kiadása igen rövid idő, (Helyeslés.) mondhatnám napoknak kérdése és valószínűleg a jövő héten marhabban a helyzetben leszek, hogy az egész ügyről részletes és tüzetes tájékoztatást adhassak at. Képviselőháznak. Nevezetesen a kérdésnek mindkét részéről, az ártalmas, a nemzeti lelket megfertőző ponyvairodalom megrendszabályozásának kérdéséről is és az ennek helyébe az egészséges nemzeti lélek kibontakozására, az egységes nemzeti szellem kialakítására szükséges — hogy műszóval éljek: — nemes ponyva megteremtésére irányuló intézkedésekről. (Helyeslés, és taps. — Incze Antal: Csak ne legyen belőle kormánypárti propaganda.) Sohasem volt és nem is lesz. Méltóztassék tehát megengedni, hogy e kérdésben további tájékoztatást ezúttal ne adjak. Kegyeskedjenek megengedni, hogy amikor ezek az intézkedések — ismétlem, napokon belül — meg fognak jelenni, erre az egész rendkívüli fontos kérdéskomplexuBra ismét visszatérjek. Remélem, hogy olyan intézkedésiekről fogok majd beszámolni, amelyek minden bizonnyal meg fogják '- nyugtatni a Ház271. ülése 1942 június, 24-én, szerdán. 141 nak minden oldalát abban a tekintetben is, ' hogy ezt a kérdést — amely egyike napjaink legfontosabb nemzetvédelmi problémáinak — egyetemes nemzeti szempontokból — s ezt hangsúlyozni kívánom — gyökeresen és eredményesen oldja meg. (Nagy taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Tekintettel arra, hogy a nemzetvédelmi és propagandaminiszter úr az interpellációra csak ideiglenes választ adott, a Ház az interpellációt kiadja az illetékes miniszter úrnak. Következik Incze Antal képviselő úr interpellációja a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. ! Arvay Árpád jegyző (olvassa: »Hajlandó-e a miniszter úr odahatni, hogy a katonai és polgári repülésügy viszonyát a közelmúltban lefolyt események tanulságai alapján kizárólag szakszempontok szerint rendezzék, hogy ezzel a magyar légiforgalom kiépítésének alapvető feltételét biztosítsuk?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Incze Antal: T. Ház! A tárgy, amelyben interpellálok, nem ismeretlen a t. Ház előtt, mert hiszen az elmúlt héten Nagy László kénviselőtársam ennek a kérdésnek egy részét már idehozta a t. Ház elé. Az ügy maga azonban már régen túlnőtt a parlament megcenzúrázott közvéleményének keretén és állíthatom, hogy az egész magyar közvélemény feszült érdeklődéssel kíséri ennek a kérdésnek sorsát. Röviden ismételni óhajtom a tényállást, úgy, hogy az most már bárkinek hozzáférhető hivatalos iratokból kiderül. Két évvel ezelőtt alakult meg a magyar polgári repülőforgalom ellátására a Malert, a mai szervezetében. A Malert, élén, amely állami üzemnek tekinthető vállalkozás, legendás hírű, világháborús katonák, repülőtisztek álltak, akik az egyéni hírverés teljes kizárásával csendben, szívósan dolgozva, egyetlen feladatot ismertek és ez az volt, hogy a polgári légiforgalmat a legmesszebbmenőén kifejlesszék azért, hogy az, éppen úgy, mint más országokban is, alkalmilag alapja lehessen egy hatásos légifegyvernem kiépítésének. Munkásságuk eredményeként a Malert, repülőparkja, valamint a megtett kilométerek száma az új vezetés alatt megsokszorozódott és itt meg kell jegyeznem azt is, hogy a Malert, volt vezetője a nemzetközi repülőszövetség elnöki tisztségét is elérte. Ez tehát arra mutat, hogy a magyar polgári repülés olyan nivóra fejlődött fel ezeknek az uraknak a vezetése alatt, amely a magyar repülés nemzetközi megbecsülését a legmesszebbmenőén kivívta. (Rajniss Ferenc: Azért csukták be őket!) T. Ház! Ezek a repülőtisztek azonban azt is kötelességüknek tartották, hogy meglássák a Malert előbb vázolt megnövekedett méreteivel kapcsolatban felmerült bizonyos fogyatékosságokat is, amelyek éppen nemes és,nazafias célkitűzéseik megvalósítását gátolták. Itt nemcsak arról volt szó t. Ház, hogy a magyar pilóták, akik a Malert szolgálatában tekintélyt és tiszteletet szereztek a magyar repülésnek, exisztenciális szempontból teljesen rendezetlen viszonyban éjjel és nappal a magyar repülésügy szolgálatára álltak, hanem a Malert technikai felszerelésében és üzemi szervezésében is 20*