Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.
Ülésnapok - 1939-267
Az országgyűlés képviselőházának 267. ülése 19%2 június 16-án, kedden. Mielőtt az előadó úrnak a szót megadnám, a t. Ház tudomására hozom, hogy a javaslathoz az egyes pártok a következő vezérszónokokat jelentették be: a Magyar Élet Pártja Oselényi Pál és Király JózSef képviselő urakat, az Erdélyi Párt Albrecht Dezső képviselő urat, a Magyar Megújulás Nemzetiszocialista Pártszövetség Kunder Antal képviselő urat, a< Nyilaskeresztes Párt Szöllősi Jenő képviselő urat és végül a Független Kisgazda Párt Nagy Ferenc képviselő urat. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Krúdy Ferenc előadó urat illeti a szó. Krúdy Ferenc előadó: T. Ház! Mint emlékezni méltóztatnak, múlt év júniusában, amikor a gazdasági és hitelélet rendjének biztosítása tárgyában kelt 1931 : XXVI. tc.-nek egy évre való meghosszabbítására vonatkozó javaslatot voltam bátor referálni, akkor a törvény keletkezésének, meghozatala okainak rövid historikumát is voltam bátor adni. Hivatkoztam arra, hogy 1930-ban a nemzetközi pénzpiacon és általában a nemzetközi gazdasági életben milyen bizonytalanság lett úrrá, a hosszabb lejáratú külföldi hitelek felvételének lehetősége megszűnt, sőt a rövidlejáratú külföldi hitelek felmondásának a jelensége következett be. Ez nyilt bizalmi válsággá mélyült, amelyet még tovább fejlesztett és erősített előbb a mezőgazdasági árak, utána az ipari árak katasztrofális süllyedése. Ebben a gazdasági krízisben előbb Ausztriában, majd a jóvátételi terhekkel túlságosan sújtott Németországban vezető pénzintézetek kerültek válságba, amely válságból eredhető gazdasági bajok megelőzésére és áthidalására az ottani kormányok erélyes rendszabályokra határozták el magukat. Ezek. a rendszabályok a gyakorlatban helyeseknek és nélkülözhetetleneknek bizonyultak. Mivel a külföldi gazdasági viszonyok kedvezőtlen hatása a mi pénzpiacunkra és gazdasági viszonyainkra is átháramolhatott s ennek valószínűsége állt fenn, bár akkor még a mi pénzviszonyaink a két szomszédos állam pénzpiacától és gazdasági helyzetétől teljesen függetlenek voltak, és miután ez a külföldi pénzügyi körök véleményével is találkozott, az akkori kormányzat arra határozta el magát, hogy 1931 júliusában három napra bankszünnapot rendelt el és egyúttal, miután valutáris érdekeink védelmének szüksége is bekövetkezett, a pengőnek külföldi fizetőeszközökre való átváltását, valamint a külföldi fizetési eszközökben való kifizetések rendjét a Nemzeti Bank . útján szabályozta és a Nemzeti Bank ez irányú ellenőrzési jogát intézményessé is tette. Bátor voltam akkor röviden hivatkozni az akkori kormányzat jelentésére, amelyet a t. Ház elé terjesztett. Ebben a jelentésében egyúttal a kormányzat azt kérte, hatalmazzák fel olyan rendelkezések megtételére, amelyékkel a gazdasági és hitelélet rendjét teljes biztonságosan át tudja vezetni a válságos időn és ínég olyan esetekre nézve is hatalmazzák fel intézkedési joggal, amely esetek szabályozása egyébként a törvényhozás hatáskörébe tartozik. Az akkori országgyűlés jóváhagyta és elfogadta a kormányzatnak ezt a javaslatát és egyúttal megadta a felhatalmazást is. így jött létre az 1931 : XXVI. te., a felhatalmazáson kívül rendszabályokat tartalmazva egyúttal olyan irányban, hogy az államiháztartás egyensúlya is biztosíttassák, egyúttal pedig, mivel a közvéleménynek konstruktív irányban való tartására is szükség volt, a gazdasági rémhír terjesztőkkel szemben részletes büntető rendszabályokat iktatott be- Végül az országgyűlés ellenőrzési jogát a 33 főből álló Országos Bizottságra ruházta, amely 33 fő kétharmadát a képviselőház, egyharmadát pedig a fels'őház küldte tagjai közül a bizottságba. Az azóta eltelt események világosan mutatták, hogy ezekre a rendelkezésekre szükség volt. Minthogy pedig e kivételes felhatalmazással megoldani szándékolt feladatok nem szűntek, hanem kiterjedtek, utóbb az országgyűlés az 1931 : XXVI. te. hatályát évről-évre teljes terjedelmében meghosszabbította, sőt mivel a feladatok (kiszélesedtek, 1938-ban a fel-, hatalmazás keretébe még a termelés folytonosságának- biztosítását is beillesztette, egyben imivei örvendetesen országrészek tértek vissza, ezeknek a hozzánk újonnan visszatért területeknek képviseletét is biztosítandó, az országos bizottság tagjainak számát 33-ról 36-ra, majd a múlt évben 42-re emelte fel. T. Ház! Visszatekintve az eltelt 11 esztendőire, meg kell állapítaná, hogy a rendkívül nehéz belföldi és nemzetközi gazdasági viszonyok között a magyar kormányzat munkája és tevékenysége ebben az irányban rendkívül eredményes volt és hogy ezt az eredményességet a magyar kormány éppen azokkal az eszközökkel érte el, amelyeiket a t. Ház e^ felhatalmazással megadott részére ; ez nyilvánvaló, mert hiszen ezekben az intézkedésekben az azonnal való beavatkozás, a gyors cselekvés szüksége van mindig jelen. Amikor a törvény hatálya további meghosszabbításnak szükségét igénytelen referádámban a t. Ház előtt indokoltam, voltam bátor utalni arra, hogy az új világháborúval bekövetkezett rendkívüli gazdasági viszonyokkal kapcsolatosan rendkívüli állami feladatok előtt áll a kormány a folyó évben éppen úgy, mint az elmúlt esztendőben. Egészen világos, hogy azok a kényszerítő feladatok, amelyek a múlt esztendőben előttünk álltak, az idén még tovább szélesedtek, mert azok a gazdaságpolitikai irányelvek, amelyek hadbalépésünk előtt országunk helyzetét s (feladatainkat meghatározták, hadbalépésünk óta még inkább kiterjedtek. Azt lehet mondani, gazdasági életünk egész terjedelme még átfogóbb ellenőrzés alá került azért, hogy az állam és, a népesség a lehető legtöbb eredménnyel, gazdasági energiáinak teljes latbavetésével oldhassa meg azokat az életbevágó feladatokat, amelyek legelsősorban honvédségünk teljesen korszerű és ütőképességének maximumát biztosító felszerelésére, nemkülönben a visszatért országrészek gazdasági energiájának harmonikus öszszeállítására irányultak, továbbá arra, hogy önellátásunkat az erőkifejtés lehető összpontosításával biztosítsuk s hogy azokat a feladatokat, amelyeket az új Európa magasabbrendű közös, céljaiért vállaltunk, teljes erővel meg is tudjuk oldani. A háború területi kiterjedése rohamlépésben hozta magával azt, hogy most már jóformán a földkerekség egész területe a hadigazdálkodás jegyében áll. Ez annyit jelent, hogy az államok a maximumra fokozzák erőkifejtésüket azért, hogy hadiszükségletüket fedezni tudják. A termelés mind egyoldalúbbá lesz és mind kevesebb és kevesebb Jöszágmennyiség
