Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.

Ülésnapok - 1939-264

Az országgyűlés képviselőházának 1940/41. iskolai évre. Az iskolai termek szűk volta miatt természetszerűen csak egyötödrés zét, 120 gyermeket tudtak beírni és az iskolai esztendő keretén belül tanítani. Az 1941/42., tehát a mostani iskolai esztendőre 204 székely gyermeket vettek fel az iskolába. Ezt a 204 székely 'gyermeket öt osztályban, négy tanerő tanította. Szinte hihetetlen, hogy nem volt a közoktatásügyi miniszter úrnak még egy vagy két polgári iskolai tanerője, hogy ezekkel pótolta volna azt a tanánhiányt, amelyben leiedzett a fbaróti állami polgári iskola. Ez a négy tanerő, becsületes munkálkodásával, működésével ezt az iskolai esztendőt úgy — ahogy befejezte, azonfban mi lesz iaz 1942/43. iskolai évvel) (Palló Imre: Lesz hat osztály és négy tanár!) Előreláthatólag körülbelül 400 gyerek fog jelentkezni, hogy tanuljon a haróti állami polgári iskolában. Ebiből nem fognak tudni többet felvenni, csak 200-at, hiszen az iskolának a termei nem eléggé megfelelőek. Most már hét osztályban van előirányozva ez a polgári iskola. Hét osztályban négy tanár mit tud tanítani? Megjegyezni kívánom, hogy ezek az erdővidéki harisnyás székely gyermekek nem azért akarnak tanulni, hogy ők tudományos pályán helyezkedjenek él, hanem azért akarnak tanulni, hogy a legtöbbje vagy hazamenjen ismét az ekeszarva mellé gazdálkodni, vagy pedig az ipar és a kereskedelem terén helyezkedjék el. Most, amikor Európa élethalál harcában ott harcol a mi népünk is, kétségtelenül az lesz a győztes, amelyik kulturáltabb, amelyik (műveltelblb. Most, amikor mi az ipar és a kereskedelem terén a magyarság előretörését annyira szívünkön viseljük és hangoztatjuk, amikor intelligensebb ipari és kereskedelmi osztályt akarunk kitermelni, pacrancsolólag és feltétlenül szükséges, hogy mindenütt és mindenhol, ahol a mi székely gyermekeink, általában a mi magyar földmíves gyermekeink magukat művelni akarják, a vallás- és közoktatásügyi kormányzat minden erejével és minden tehetségével elősegítse ezt a mozgalmaiÉppen ezért a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz azt a kérdést és azt a tiszteletteljes kérést intézem: hajlandó-e a tanárhiányt a baróti állami polgári iskolában azonnal pótolni, másrészt egy új a kultúrig^ényeknek teljesen megfelelő polgári iskola építését megkezdeni? (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen. — Egy hang a szélsőbaloldalon: Ne csak a szerbek és oláhok kapjanak iskolát!) Elnök: A Ház az interpellációt kiadja a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak. Következnének Csipak Lajos es Kiss Kálmán képviselő urak interpellációi, akik interpellációik elmondására halasztást kérnek. Méltóztatnak a halasztáshoz hozájárulni? (Igen!) A Ház a halasztást megadta. Következik Osoór Lajos képviselő úr interpellációja a pénzügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Boczonádi Szabó Imre jegyző (olvassa): Interpelláció a m. kir. pénzügyminiszter úrhoz a visszacsatolt területek lakosainak életbiztosítási kötvényei és takarékbetétei tárgyában. Hajlandó-e a pénzügyminiszter úr a vonatkozó törvényes rendelkezések kiegészítésére olyan intézkedést tenni, illetve javaslatot előterjeszteni, hogy a visszacsatolt felvidéki, erdélyi és délvidéki területek lakosainak életbiz^tosítási kötvényei, valamint takarékbetétei legKÉPVISELŐHÁZI <NAPIiO XIII. 26Jf. ülése 19Jt2 június 10-én, szerdán, 493 alább az elcsatolás időpontjában volt értékkel számbavét ess ének és a niég nem kártalanított magyar állampolgárok megfelelően kártalaníttassanak? Elnök: A képviselő úr nincs jelen, interpellációja töröltetik. Következik ifj. Tatár Imre képviselő úr interpeláeiója a közellátási és föÍdmívelésügyi miniszter urakhoz. — Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellációt felolvasni. Boczonádi Szabó Imre jegyző (olvassa): »Interpelláció m. kir. közellátási és föÍdmívelésügyi miniszter urakhoz a termelés folytonosságát zavaró, a különféle árkérdésből eredő tünetek rendezése és irányítása tárgyában. 1. Van-e tudomásuk a miniszter uraknak arról, hogy a gazdasági életnek minden részletében milyen romboló hatást fejt ki az, hogy a mezőgazdasági termények és ipari cikkek árai között nincs összhang, vagyis a mezőgazdaság rovására az ipar illetéktelen haszonhoz jut és nagy az árdifferencia a mezőgazdasági termények termelői ós fogyasztói ára között? 2. A következő gazdasági termés értékesítése idejére akarják-e és módjukban van-e ezt megszüntetni olyanformán, hogy a termelésnek ne ráfizetéssel kelljen termelni, ugyanakkor pedig a fogyasztónak indokolatlanul magas áron vásárolni? Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Ifj. Tatár Imre: T. Képviselőház! Azóta, amióta belekapcsolódtunk a tengelyhatalmakkal együtt folytatott bolsevistaellenes háborúba, felülemelkedett az a felfogás, különösen a föÍdmívelésügyi kormányzatnál, hogy a magyar nép szükséges terményeit csak irányított gazdálkodáson keresztül fogjuk tudni megtermelni. Ez nagyon szépen hangzik, azonban a gyakorlata gazdasági élet ennek pont az ellenkezőjét mutatja. Mint gyakorlati gazda megállapítom, hogy eredményes gazdálkodást csak a minden gazdasági tényező érdekét összhangba hozó egészséges árrendszer tudja biztosítani. Ma azonban mi a helyzet? Sajnos, saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy nagy a diszparitás a mezőgazdasági cikkek termelői és fogyasztói ára között, de különösen nagy az árdifferencia a mezőgazdasági és az ipari cikkek árai között. Hogy ezt bebizonyítsam, módomban van a képviselőház tudomására hozni a közellátási miniszter irrnak 51.900/1942. szám alatt kiadott rendeletét, amelynek alapján azok a magyar gazdák, akiknek vetőmagjuk nem termett meg, a következő árakat, fizetik. Például lueernamagnál a termelői ár 385, a kereskedői ár 525 pengő, plusz forgalmiadó. A répamagnál az alapár, a termelői ár 160 pengő, a kereskedői ár 245, 265, 280, 312 és 320 pengő, aszerint, hogy milyen fajta, államilag elismert vagy államilag ellenőrzött vagy nemesített magról van szó, vagy pedig milyen kereskedő ennek az árunak a forgalombahozója. A köménymag termelői ára 380 pengő, kereskedői ára 560, 570. A pelluska homoki borsó termelői ára 60, kereskedői ára 87 pengő. A mák termelői ára 150 pengő, a fogyasztói ára pedig 230jtól 290 pengőig emelkedik. A sonkóró termelői ára 150, a kereskedelmi ára 280 pengő. A kopasz árpa termelői ára 32, kereskedelmi ára 50 pengő. A mezőgazdasági cikkek és termények árát, a közöttük levő árdifferenciát annyi esetben sorolhatnám fel, mint amennyi termeivényt még nem soroltam fel. Ez azonban nem célom. Itt csupán meg kívánom említeni, hogy a közellátási minisztérium árkormánybiztosi osz80