Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.
Ülésnapok - 1939-264
488 Az országgyűlés képviselőházának T. Képviselőház! Ez azután egy külön szám, amelyhez még szintén fogok külön egypár dicsérő szót fűzni. Nem ritkaság az sem, hogy félórán belül ellenkező 1 döntést hoz a cenzúra. Ha tehát az újságíróban van egy kis kitartás és nem unja a dolgot, egy félórán belül beküldi kétszer ugyanazt a cikket és pontosan ellentétes: döntést kap. Természetesen az újságíró a két döntés közül azután azt érvényesíti, amely ránézve kedvező. Állítom, — és ez éppen az Erdélyi versre vonatkozik — néha nem azt olvassa a cenzor, ami le van írva, hanem Ö inszinuál, belemagyaráz a szövegbe. Ha tehát ezt a verset egy kormánypárti lap küldte volna he a cenzúrának, akkor talán elfogadta volna olyan ártatlannak, amilyen ártatlan és nagyon szép vers ez valóban. Mimthogy azonban ellenzéki laptól, ment be a cenzúrához, az első olvasáskor valamelyik zordon cenzor úr belemagyarázott olyan dolgokat, amelyeket, — meg kell jegyeznem — ha a költő tudna, sértve érezné magát, mert Erdélyi József nemcsak nagy költő, hanem Erdélyi József konstruktív, építőlelkű magyar ember is. ' (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Folytathatnám ezt így tovább és például azt is megkérdezhetném, mi az az ok, amely miatt ezt a kezemben lévő, szintén teljes mértékben, egészében kiirtott cikket kicenzurázták. Felolvasok belőle néhány mondatot (olvassa): »Talán akadna ép elméjű ember ebben az országban, aki nem fedezné fel a félre érthetetlen és letagadhatatlan eszmei, lelki és logai kapcsolatot a mostani és a 23 év előtti szociáldemiokratia május ünjneplői között? A nyiltan bevallott és hirdetet cél ma is az, mint ami 23 esztendővel ezelőtt volt: a marxista szocializmus megvalósítása.« (Oláh György: Ezt nem szabad megírni!) Tessék nekem megmondani, hogy vannak-e Magyarországon szocik vagy nincsenek 1 S a magyarországi szociáldemokrata párt valaha, valaki előtt revideálta-e eredeti célkitűzéseit? (Félkiáltások a szélsőbaloldalon: Soha!) Sohasem, Ezekkel is úgy vagyunk azonban lassacskán, mint a zsidókkal. A kormány belénk akarja szuggerálni a cenzúrán keresztül, hogy szociáldemokrata párt pedig Magyarországon nincs. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Moszkva megharagudna!) Pedig van. És akármennyire nem tetszik a cenzúrának, mi ez ellen a szellem ellen állandóan küzdeni fogunk. Igen t. Kép viselőiház! Ezeket a példákat még ezerszámra sorolhatnám fel. Az a konkrét kérésem a miniszterelnök úrhoz, adjanak lehetőséget arra, hogy a lapok jogorvoslattal élhessenek a cenzúra döntései ellen és tessék bevezetni a cenzúránál a személyes felelősieget (Nagy) jLászló: Ügy van! Nagyon helyes!) tajzért is, amit kienged a cenzor úr és azért is, amit nem enged ki. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) • Elnök: Az interpellációt a Ház kiadja a miniszterelnök úrnak. Zichy Nándor gróf képviselő úr interpellációjának elmondására halasztást kért. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) A Ház a halasztást megadja. Következik Incze Antal képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellációt felolvasni. Boczonádi Szabó Imre jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. belügyminiszter úrhoz a 26A. ülése 1942 j'ímius 10-én, szerdán, zsidó gyógyszertártulajdonosok kedvezményezése tárgyában. . Hajlandó-e a belügyminiszter úr az 1939 :IV. tc.-nek a zsidó gyógyszertártulajdonosokra vonatkozó intézkedéseit haladéktalanul, végrehajtani?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Incze Antal: T. Ház! En itt most zsidótörvényeink őskorazaikáJnak egy különös csökevényes maradványával szeretnék foglalkozni. Ilyen a gyógyszerészeti probléma. Tudniillik mi most már úgy benne vagyunk a zsidótörvény gyártásban, hogy lassacskán különböző korszakokat fogunk megkülönböztetni éppúgy, minta föld történetében. Ezt azért bocsátom előre, miért ha a t. Képviselőház jelen levő jobboldali tagjait látom, mert hiszen nem látok itt senkit a mi kedvelt... Elnök: Kérem képviselő úr, ne méltóztassék mindig hiányoüni, hogy melyik oldalon hányan ülnek. A képviselő úr saját pártjából is csak igen kis töredék hallgatja interpellációját. Ne méltóztassék tehát a szemben lévő paît jelenlétét hiányolni. Incze Antal : En csak a szocáldemokratapárt jelenlétét nem hiányolom ebben a pillanatban, amikor azt mondom, bogy akik itt vagyunk az ülésteremben, általában jobboldali érzelmű emberek vagyunk. Ismétlem, ha mi, — ihiála Isten jobboldali gondolkozású emberek — visszatérünk a magyarországi zsidótörvényalkotás történetére, akkor bizony korszakokat kell megállapítanunk. Ezt ágért mondom, mert amit itt fel fogók olvasni, az a mai zsidlótörvényes világban, amikor már eljutottunk a fajvédelmi törvényben a komoly faji alaphoz, (valósággal őstörténetnek hangzik. Nevezetesen arról van itt szó, hogy a második zsidótörvény, amely bizonyos vonatkozásokban egészem elhatározó lépéseket tett aziránt, hogy a zsidóságot bizonyos pozíciókból /visszaszorítsa, valami egészen csodálatos és érthetetlen befolyások hatása alatt vagy szempontokból vezettetve — ezt nem tudom —; a zsidóságnak a gyógyszerészpályáról való visszaszorítása tekintetében egészen hihetetlen, fantasztikus és a magyar közjvéleméiiy által soiha meg nem értett kedvezményezést vezetett be. A törvény, az 1939 :IV. te. ugyanis azt mondja, hogy a törvény életbelépésétől számított három éven át semmit sem szabad tenni a zsidó patikáriusok ellen. Ha ez a három év letelt, akkor öt év alatt lehet őket arra szorítani, hogy patikáikat keresztényeknek adják el. Ez tehát azt jelenti, hogy 1939-ben már nyolc esztendőt provideáltak a gyógyszerészi foglalkozás átállítására. Érdekes. — kerestem és kutattam — és megmondom őszintén, nagyon komolyan próbáltam motívumokat keresni, amikkel ez megmagyarázható volna. Ma már nagyon nehéz felderíteni ezeket a dolgokat, mert a bizottsági tárgyalások egyrészéről nincsenek feljegyzések, csak más részükről p készült feljegyzés. Annyit azonban sikerült kinyomoznom a különböző naplókból, hogy ez a kérdés egyenesen visszament a plénumból a bizottságba, mert akkor a plénum számára még igen szigorúnak tetszett az eredeti intézkedés a patikusok tekintetében- A bizottságban ilyen csodálatos mondatok születtek aztán (olvassa): »Az együttes bizottság: megfontolandónak tartja, nem kellene-e tová^bbmenően is gondoskodni arról, hogy a gyógyszertári jognak -zsidóktól