Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.

Ülésnapok - 1939-264

Az országgyűlés képviselőházának ható feldolgozásáról gondoskodik, amelyek ko­moly alapjai lehetnek a kormány tájékozódá­sának* elhatározásának és intézkedésének, Hangsúlyozom, hogy énhez a megbízhatóság­. hoz rengeteg érdek és érték fűződik. Sokszor szokták kifogás tárgyává tenni általában a statisztika megbízhatóságát. Min denki ismeri azokat a vizenyős, részint angol eredetű, részint német vagy francia eredetű közmondásokat, amelyekkel a statisztika hite­lét lerontják, mégis mindenki azonnal és lel­kesen a statisztikához folyamodik, mihelyst Á maga szavahihetőségét, állításainak valószínű­ségét alátámasztani és a közélet által elfoga­dásra képessé tenni akarja. Ennek oka az a nagy tekintély, amelyet a statisztika komoly tudósai és komoly művelői éppen az adatok­nak módszeres feldolgozásával, ezt megelőzően Pedig az eredmények rendszeres gyűjtésével szereztek és amely valóban mindi kormány zati, mind társadalomvizsgálati, mind pedis; a komoly kutatás szempontjából ma már nél­külözhetetlen segédszerve mindenféle a közzel és a nagy tömeggel, vagy az emberi életnyil­vánulással és életviszonyokkal foglalkozó tu­dományos vagy közérdekű tevékenységnek. A mi statisztikai szolgálatunk egyike a legjob­baknak a világon, ezt abban a tudatban álla­pítom meg és mondom a munkaterv tárgya­lása alkalmából, mert elég jól ismerem részint tudományos munkálkodásom következtében, részint pedig megelőző hivatalos működésem folytán azt a magas színvonalat, amelyen ál­talában a statisztika az európai művelt álla­mokban van. Azt mondhatom, hogy egy modern állam statisztika nélkül .életképtelen és ha megnézem a statisztikát, annak elágazásait, gyűjtési rend­szerét, módszereit, feldolgozását, a statisztiká­val foglalkozó szerveit és hivatalait s azok ta­gozódását, ahhoz képest meg tudom mondani és klasszifikálni, hogy az ; az állam mennyire mo­dern és mennyire áll éppen a mostani tömeg­szervezés és igazgatás szempontjából feladatá­nak magaslatán. A mi kormányunk és a mi ál­lamunk, hála kitűnő statisztikai törvényünk­nek, hála a kitűnően szervezett statisztikai szolgálatnak s hála annak az áldozatnak, ame­lyét a törvényhozás ebben a tekintetben min­den alkalommal a statisztika érdekében meg­hoz, valóban olyan magasan áll, hogy Európa bármely országával, de sőt a tengerentúli vi­szonylatban is tartja a versenyt. T. Ház! A statisztikai szolgálat ezen értéké­nek egyik garanciája, hogy egész módszere, adatgyűjtésének legapróbb részei és a féldol­gozás programja is nemcsak a tudományos ku­tatók és szakemberek ellenőrzése által van biz­tosítva és azok garanciája alá helyezve, de itt a Házban a legnagyobb nyilvánosság elé is ke­rül. Mert amikor a törvény arra kötelezi a kor­mányelnököt, hogy a statisztikai munkátervet és az újonnan elrendelt adatgyűjtések nyom­tatványait is előzetesen mutassa be a Házban és kérje a Ház jóváhagyását, ez azt jelenti, hogy itt minden egyes állampolgár, illetve az őket képviselő Ház tagjai hozzászólhatnak és megvizsgálhatják, hogy a törvény rendelkezé­sének megfelelő módon készül-e az az adatgyűj­tés, beleillik-e a kormány programmjába az a terv, amely az adatgyűjtés rendszeresítése ér­dekében publikálva van és a kérdőívek úgy vannak-e megszerkesztve, hogy az az alaptör­vény, az 1929:XIX. te. rendelkezéseinek min­den tekintetben megfeleljen. Ez az ellenőrzés 264. ülése 1942 június 10-én, szerdán. 465 biztosítja azt, hogy nemcsak a törvény rendel­kezéseit tartja meg ez a teljesen modern sta­tisztikai szolgálat, de biztosítja azt is, hogy senki több, vagy olyan adat szolgáltatására nem kötelezhető, ami a törvények szellemével és az egyéni jogoknak azzal a tiszteletével nem fér össze, melyet a kormány a statisztikai tör­vényben minden magyar állampolgár számára biztosított. (Az elnöki széket Szinyei Merse Jenő foglalja el.) Az idei statisztikai munkatervben a mi­niszterelnök úr rámutat arra. hogy a statisz­tikai hivatal tevékenységét túlnyomó részben az 1940 :XXX. tc.-kel elrendelt népszámlálás fel­dolgozási munkálatai kötik le. Egészen termé­szetes, hogy a népszámlálási munkáknak minél előbb való feldolgozása és publikálása olyan közérdek, hogy be kell látni, hogy a statiszti­kai szolgálat szervei teljes erejüket először en­nék szentelik, hiszen a hábomi folyamata alatt is, de majd a háború idővel való lezáródása után is mérhetetlen fontossága van annak, hogy a népszámlálás adatai minél gyorsabban álljanak a kormány és az intézkedő közigazga­tás rendelkezésére. Ugyancsak a rendkívüli viszonyok^ teszik szükségessé azt, hogy a törvény értelmében és a törvény rendelkezéseivel élve, a miniszterel­nök úr bizonyos körülmények közt sürgősség cimén a munkaterven kívül is adatgyűjtése­ket rendelhessen el és azokat végrehajthassa. Ilyen adatgyűjtés a múlt esztendőben a hiva­tal keretén belül három, a hivatal keretén kí­vül pedig egy volt. A hivatal keretén belül mindenekelőtt a Délvidéken végrehajtott nép­számlálás áll 1941 októberében. Ez természete­sen önmagáért beszél, hogy tudniillik, a haza­tért területek népszámlálását és a vele kap­csolatos adatgyűjtést éppen úgy végre kellett hajtani, mint ahogyan azt az 1941. évi XXX. te. előírja. A. közellátás érdekeinek szempontjából szükségessé vált a 20 katasztrális holdnál na­gyobb birtokok állatállatmányának összeírása, végül pedig az elemi csapások sajnálatos gya­korisága miatt meg kellett változtatni a hiva­tal eduigi adatgyűjtési módszerét, amely sze­rint az elemi csapásokat eddig efcak egy esz­tendőben egyszer, augusztus közepén vették fel, most pedig a, felvételnek hathetes időkö­zökben — május 15-én, július 1-én és augusz­tus 15-én is — meg kell történnie S ezt a mi­nisztertanács engedélye alapján a hivatalnak végre kellett hajtania. A hivatalon kívül a m. kir. posta vezér­igazgatósága ugyancsak a minisztertanácstól engedélyt kapott az említett törvény 10. §-ában foglalt rendelkezés alapján arra, hogy 1941 októberében újabb statisztikát vegyen fel a rádió adó- és vevőberendezésekről, ami­nek szükségességét nemcsak kulturális és mű-, sorpolitikai szempontok indokolták, hanem az is, hogy a hazatért területekkel rendkívül megnövekedett a rádió adó- és vevőberende­zéísek birtokosainak száma s végül az a körül­mény, hogy a megelőző adatgyűjtés óta hét esztendő telt el, azóta pedig a rádió vevő- és adókészüléknél, különösen pedig a magánház­tartásokban tartott vevőkészülékeknél is je­lentékeny számbeli stb. változás állott be, B ezt a_ hétesztendős eltolódást egy komoly és megbízható statisztikának már figyelembe kell vennie.

Next

/
Oldalképek
Tartalom