Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.
Ülésnapok - 1939-241
34 . Az országgyűlés képviselöhÁzának 241. ülése 1942 február 9~én } hétfőn. szak eszméi, mint éppen a magyar orvosi rendben. Ezekben a nehéz és megpróbáltatásokban gazdag időkben fogamzott meg a magyar orvosok lelkében és el olthatatlan lánggal égett és ég ma is a nacionalizmus, a tájvédelem és szociális elgondolások megvalósítása, mely a Kárpátok által övezett Duna-medencében a magyar faj megerősödését kívánja előmozdítani minden rendelkezésére álló eszközzel. A Magyar Orvosok Nemzeti Egyesülete több, mint 21 esztendővel ezelőtt, komoly időkben, a kommunizmus nehéz óráiban alakult meg és fektette le a magyar fajvédelem alapelveit, ami nemzetközi vonatkozásban is úttörő volt. A magyar keresztény orvosi rend és azok az eszmék, amelyek világeszmékké lettek, ott születtek meg a Magyar Orvosok Nemzeti Egyesületében. Nekünk, magyar orvosoknak állandóan hirdetnünk kell azt az igazságot, hogy nemzetünk a Kárpátok által övezett Duna-medencében hivatását csak egészségesen, lélekszámban erősen megszaporodva, erkölcsökben és kultúrában felemelkedve és megerősödve teljesítheti. Ma már mindenki a szakintézményekben, a kamarákban látja a társadalmi rendek megfelelő képviseletet. Az orvosi kar is azért küzdött a kamarai törvény megvalósításáért, mert felismerte a koreszme jelentőségét és helyesen ítélte meg a fejlődés irányát. A magyar orvosi kar kívánatosnak tartotta az orvosi rendtartásnak az ügyvédi rendtartáshoz hasonló módosítását. Az orvosi kamarák egybehangzó határozattal kérték a belügyminiszter urat, hogy terjeszszen a parlament elé egy módosító javaslatot, amelyben a zsidó orvosoknak az önkormányzatiban való részvétélét hat százalékra korlátozza. . ;•' T. Képviselőház! Az orvosi rend régen erezte, hogy a társadalomban elfoglalt helyét csak akkor tudja szolgálatának megfelelő mértekben biztosítani, ha szervezkedésekbe tömörül. Az orvosi rend szervezkedésének első nyomai Németországban a XVII. század közepéig nyúlnak vissza, sőt Franciaországban még régebbi keletű orvosszervezkedésről is tudunk. Az idők folyamán az orvostársadalmi szervezkedések formái sok eltérést mutatnak, tevékenységük azonban mindenütt a tudományos, a hivatásetikai és a kari gazdasági kérdésekre terjeszkedett ki. Voltak Önkéntes társuláson alapuló szervezkedések és voltak kényszertársuláson alapuló kamarák. A magyar orvosi rend szervezkedésének története körülbelül százesztendős. Évtizedekig húzódott a vita. hogy a szervezkedés Magyarországon az önkéntes társulás alapján történjék-e. avagy pedig orvosi kamairák alakíttassanak meg. A szervezkedés első döntő állomása a millenáris orvoskongreszus határozata, amely az önkéntes társulás mellett döntve, a Magyar Országos Orvosszövetség és a Budapesti Orvosok Szövetsége megvalósításához vezetett. Az Orvosszövetség négy évtizeden át teljesítette hivatását, amíg az önkéntes társuláson alapuló orvosérdekképviseleti «zerv néhány fontos akciójának meddősége, valamint fegyelmi téren és a gazdasági érdekvédp.ïp.ni terén is megmutatkozott hiányok ^vilvánvalóvá tették az orvosok előtt, hogy az Orvosszövetség mellett olyan érdekképviseleti szervet kell létesíteni, amelv valóban az orvosok- egyetemes akaratának képviselője ós amely kötelező erővel egybefogja az összes orvosokat. Ezek a megfontolások vezettek az orvosi rendtartásról szóló 1936:1. te. megalkotásához, amely az orvosi kamarákat felállította. Az orvosi rendtartásról szóló törvényjavaslatot a magyar törvényhozás rendkívül behatóan tárgyalta. Bizonysága ennek az, hogy a javaslatot a képviselőház tíz ülésnapon keresztül tárgyalta és az általános vitában 27, a részletes vitában pedig 135 hozzászólás után fogadta el. A felsőházban történt letárgyalás után az orvosi kamarajavaslat törvényerőre emelkedett és azt mint az orvosi rendtartásról szóló 1936. évi I. törvénycikket a törvénytárban kihirdették. Az orvosi kamarák felállítása már a nehéz idők kezdetén történt. Abban az időben gazdasági válság nehezedett a magyar társadalomra s annak enyhülése után ime megint negyedik esztendeje háborúban szorongunk. Mindezek ellenére a kamara az első szervezésen túljutva, megalkotta önkormányzata keretében a két legfontosabb szabályzatot, az orvosi gyakorlat hivatásetikai szabályozását és az orvosi díjszabást is. Bármilyen gondossággal készüljön is egy törvény, mégis az idők folyamán előre nem látható okok miatt annak kiegészítése, illetve módosítása mulaszthatatlanul szükséges. Ebből a megfontolásból kerül most tárgyalásra ' az orvosi rendtartásról szóló 1936:1. ; törvénycikk egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről benyújtott törvényjavaslat Ez a javaslat látszólag rapszodikusan összeállított rendelkezéseket tartalmaz ugyan, ez azonban abból következik, hogy a kamarák ügyvezetésében és felügyeletében hat esztendő a 4 latt összegyűjtött tapasztalati megismerések kodiifikációja. , , „-, '''i-'.<.-i. Az 1. § lehetővé teszi, hogy a nagyletszamu kamarákban két ügyészt válasszanak. A gyakorlati élet megmutatta ugyanis, hogy a kamara jogi problémáinak ellátására nagy taglétszám mellett egy ügyész képtelen és ezért módot kellett biztosítani arra, hogy a felmerült ügyek gyors elintézése érdekében a nagylétszámú kamarák még egy ügyészt alkalmazhassanak. Az 1936:1. te. a kerületi orvosi kamarák autonómiájának biztosítása mellett mint csúcsszervezetét az Országos Orvosi Kamarát állította fel és pedig azért, mert a kormányzat súlyt helyezett arra, hogy az orvosrendi és közegészségügyi kérdésekben a magyar orvosoknak egyes kérdésekben kialakítandó véleménye egyszerűen legven kikristálvosítható és hogy a magyar orvosi rend kívánságainak a esúcsszervezet felállításában nagyobb társadalomenergetikai súlyt biztosítson. Annakidején különböző szemnontok az Orszás-os Orvosi Kamara választmányának összeállításaiban a kisebb létszámú kamaráknak juttattak nagyobb érvényesülési teret. Ezért kelült a 11. § első bekezdésébe az a rendelkezés, hogy az ezer taglétszámnál erősebb kerületi kamarák ezren felül levő minden ezer taen'a után kell uiée pgy rendes és egy póttagot választani az Országra Orvosi Kamara választmányába. A törvénynek ez a rendelkezése a gyakorlatban azután egészen érdekes helyzetet alakított l r \ Megtörtént ugyanis az. hogy az Országos Orvosi Kamara választmányának egyik ülésén a vidéki tagok nehezményezték, hogy a budapesti OT-voskamarai tagok a gvűlésről elmaradtak. Hangsiílyozták, hogy az ő jelenlétük
