Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.

Ülésnapok - 1939-263

448 Az országgyűlés képviselőházának 263. ülése 1942 június 9-én, kedden. egyesek mégis kapnak majd kedvezményt a vételár kifizetésénél. Azt mondja azután, hogy a 20 holdnál kisebb földek tulajdonosi kézbe való juttatására rá fog kerülni a sor. Ezt gondolom. A 20 holdnál azonban vérmesebb reményeket tápláltunk, azt gondoltuk, hogy ínég az 50 vagy 100 holdnál kisebb földek is hamarosan a kisemberek kezére kerülnek, mert a nagyobb földekhez több kisembernek a vágyódása és kívánsága fűződik. Az a 20 hold föld, amit a falusi szatócstól vettek el és oda fognak adni gondos válogatás után Öt- vagy hatgyermekes kisembereknek, sok esetben irigységet és egymás között való veszekedést fog okozni a faluban, amikor arra a^ 20 hold földre talán 20 családnak lenne szüksége és joga. Hogyan lehet 20 hold' földdel így rendelkezni, ugyanakkor pedig határozottan kijelenteni, hogy a nagyobb földek birtokba juttatására pedig a közeljövőben nem kerül a sor? (Felkiáltások q jobboldalon: Majd amikor a katonák hazajönnek! Ez . nem tartozik a törvényjavaslathoz!) Ismétlem, ne méltóztassék rossznéven venni, nem gyanúsítás akar lenni a mi részünkről, ha attól félünk, hogy minél tovább húzódik a zsidóktól elvett föld kézbejuttatása, annál veszélyeztetettebb lesz a kisemberek számára a föld elnyerése; közbe fognak lépni olyan tényezők, amelyeknek ereje, után járási készsége sokkal intenzívebb, mint a kisembereké és ezer bizonyítékot fognak felhozni arra, hogy az ő kezükben jobb kézben van az a föld, mint a kisembereknél. Egyszer csak ámulva látjuk, hogy jönnek egymásután a döntések, amikor egy-egy falu népe csak úgy tesséklássék kapott a zsidó földből, ellenben rátele^ pedett egy középbirtokos vagy valaki más, aki alig várta, hogy ilyen módon jusson hozzá a földhöz. Nem szabad rossznéven venni ezt az aggodalmat, amikor azt látjuk, hogy az egyik borsodi faluban hatszáz és néhány hold zsidó föld került kisajátításra, háromszorosan túljegyzi azt a falu és a környék lakossága s a felénél nagyobbat mégis az egyik előkelő közgazdasági vezető ember és politikus kapja meg. (Felkiáltások: Ki az?) Értesülésem szerint Demel Aladár. (Zaj.) Nem lehet rossznéven venni ezt, amikor jön a másik hír, hogy ugyancsak az egyik északmagyarországi községben 300 hold zsidóbirtok került kisajátításra, természetesen még az általános intézkedések előtt és amikor ezt is bőségesen túljegyzi a falunak arra érdemes többgyermekes számos családja, végül megkapja egy huszárezred es. Az ő nevét is megmondanám, de nem tudom. Ezek a példák igenis aggodalommal töltenek el bennünket atekintetben, hogy ennek a földnek kézbejuttatása a kisemberek részére annál bizonytalanabbá válik, minél tovább húzódik. Egyáltalán nem jelentene katasztrófát, ha már most, ennek a, háborúnak kellős közepén hozzálátnának ahhoz, hogy ezt a földet méltó kezekbe juttassak, mert magántulajdont megszüntetni csak akkor szabad és csak akkor kívánatos, ha helyette magántulajdont kreálunk, mégpedig a tulajdont éppen azoknak a kisembereknek adva, akiknek kielégítése most éppen ennek a háborúnak az idején fontos lelki és gazdasági momentum egyaránt. Igen t. Ház! Kívánatosnak tartanok még aat is, éppen azért, hogy jobban megnyugodjunk atekintetben, hogy ezek a földek megfelelőképp lesznek felhasználva, ha kiterjedne ennek a törvényjavaslatnak gondoskodása, de legalább a kormányzat gondoskodása arra is, hogy hozza ide az adatokat a képviselőház elé, hogy azóta, amióta a zsidóbirtok kézbeadására sor kerül ebben az országban, akár — mondjuk — kisbérleti, akár eladási úton-módon, kiknek a kezébe került a föld. Sajnos, csak szórványos eseteket^ tudhatunk, de az országnak az lenne az érdeke, hogy valamennyi esetről tudjunk, hogy a képviselőház nyilvánossága minden egyes birtokszerzési esetről megfelelően tájékoztatva legyen. Tessék elhinni, ha a földmívelésügyi miniszter úr azt jelenthetné a képviselőházban, hogy minden eddigi zsidóbirtokot megfelelőkéPo használtak fel szociális szempontból, nemzeti szempontból s a magyar faj védelme szempontjaiból, akkor kevesebb volna a mi aggodalmunk az ezután szétosztásra kerülő vagy felhasználásra kerülő zsidóbirtokok kézbejuttatását illetőleg T. Ház! Méltóztassék megengedni, hogy a Független Kisgazdapárt nevében megállapítsam a következőket, felolvasom azt az elgondolást, amelyet a párt fűz a zsidóbirtokok igénybevételéhez. (Olvassa): »A Független Kisgazdapárt a szóbanforgó törvényjavaslattal kapcsolatban szükségesnek tartja hangsúlyozni a párt kezdettől fogva vallott és hirdetett Programmjának egy nagy organikus, 30l előkészített és komolyan végrehajtott és az egésiz országra szóló földreformra vonatkozó részét. Nemcsak a földmívelő magyar nép, de az egész nemzet szempontjából is sorsdöntő! jelentőségűnek és életfontosságúnak tartjuk ezt a földreformot, mert földmívelő lakosságunk gazdasági és népi fejlődésé másképpen el sem képzelhető. A parlament elé eddig beterjesztett, de jórészben még ma sem végrehajtott törvényjavaslatok, illetve törvények tárgyalása során minden alkalommal hangsúlyoztuk e nagy nemzeti kérdés átfogó és rendszeres megoldásának szükségességét. Ma is ez előttünk a legfőbb szempont. Ebben a kérdésben a párt a magyar földre és a magyar népre tekint. A magyar népet kívánja a földszerzés és birtoklás komoly lehetőségének megteremtésével megerősíteni. Pártunk a magántulajdon közjogig és erkölcsi alapján áll, a magyar nép józan és becsületes lelkének megfelelően. Sohasem hirdettünk földosztást, de hirdettük és mindig hirdetni fogjuk minden gát lebontásának szükségességét, amely népünk földhöz jutásának útjában áll. Szemben, állottunk és szemben állunk azokkal ;az utóbbi időkben megerősödött tendenciákkal, amelyek a földet nem elsősorban az azon élethivatást gyakorló és dolgozó rétegek kezére kívánják juttatni, de más birtokkategóriákat létesít és a magyar földet tőkementés és tőkebiztosítás céljaira engedi át egyeseknek. Erkölcsi alapja Magyarországon csak olyan birtokpolitikai tevékenységnek lehet, amely széleskörű és valóban földmíveléssel foglalkozó rétegek életlehetőségét szolgálja. A párt ezt a javasatot sen) tekinti másnak, mint bár egészen részleges, de mégis földbirtokpolitikai javaslatnak és éppen ezért nyomatékosan kifejezi abbeli kö vetélését, hogy minden darab magyar föld. amelynek tulajdoni vagy bérleti viszonyaiban változás történik, maradéktalanul földmívelő kisemberek kezébe jusson.« Igen t. Ház! Ez a független kisgazdapárt álláspontja ebben a kérdésben. A fajvédelmi részre vonatkozólag leszögeztem álláspontunkat beszédem elején. Kívánatosnak tartjuk. hogy minden olyan idegen fajzat vagy náció