Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.
Ülésnapok - 1939-262
Az országgyűlés képviselőházának 262. van; nyugodtan vehetjük, hogy az ilyen vállalatban és részvénytársaságban a zsidó tőkeérdekeltség egész biztosan túlsúlyban van, nem huszonöt százalékban, hanem ötven százalékban és azon felül is. T. Ház! A javaslat 2. §-a általábanvéve kimondja, hogy a zsidó nem szerezhet mezőgazdasági és erdőgazdasági ingatlant, kis- és nagyközségben egyéb ingatlant sem. Hát ha már egyszer kimondtuk, hogy kis- és nagyközségben egyéb ingatlant sem szerezhet, akkor egészen nyugodtan hozzátehettük volna és hozzátelhetnők, hogy városokban sem, Budapesten sem és az ország többi területén sem. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ha már a városi ingatlanokra ebben a törvényjavaslatban nem kerül sor, legalább a további birtokszerzás lehetőségét kellene egyszersmindenkorra megszüntetni, mert annak kell lennie az elvi célkitűzésnek, amelyet beszédem bevezető részében hangsúlyoztam, — s ezzel a törvényjavaslat minden pontjának arányban kellene lennie — hogy a zsidóság kitelepítése a végső cél. (Úgy van! a szélsőbaloldalon.) Ezzel csak az egyezik meg, hogy ma már újabb birtokhoz nem engedjük hozzájutni sem falun, sem városon. (Taps a szélsőbaloldalon.) T. Ház! A törvényjavaslat harmadik szakasza kötelezi a zsidót az ötszáz hold feletti mezőgazdasági ingatlan felszerelésének átadására, A képviselőházban már többen rámutattak arra, a magam részéről csak csatlakozom hozzá és hangsúlyozni szeretném, hogy a 400— 300—100—80--10 hold gazdasági felszerelése ebből a szempontból épp oly fontos, mint az ötszáz hold felszerelése. Tessék generálisan kimondani, hogy a zsidóbirtok felszerelését pedig a zsidóbirtokkal együtt át kell adni a vevő részére, annak a keresztény magyar szakembernek a részére, aki e törvény végrehajtása folyamán a birtokhoz magához hozzá fog jutni. Ugyanezt mondhatnám a szőlőgazdasági felszerelésre tíz hold alatt is, mert hiszen ha valaki ma hozzájut nyolc hold szőlőhöz, de nem jut hozzá pincefelszereléshez és hordóhoz, az a mai viszonyok között hogyan pótolja mindezt a felszerelést? Logikusan hozzátartoznék a végrehajtáshoz, hogy tíz holdon alul is minden szőlőbirtok és gyümölcsös teljes felszerelésével együtt jusson annak a magyar embernek a kezébe, aki magához a birtokhoz jut. T. Ház! Ugyancsak az egész magyar közéleti felfogással áll ellentétben ennek a javaslatnak 13. Va. Én csak egy-két főbb szempontra akarok itt rámutatni, hiszen pártunk vezérszónoka mindezeket a szempontokat részletesen kifejtette. Ká akarok mutatni azonban arra, hogy teljesen lehetetlen, hogy amikor arról van szó, hogy a zsidók gazdasági tévé; kenységét elválasztjuk a magyar gazdasági élettől, hogy a zsidóságot lefejtjük a magyar gazdasági életről, akkor még lehetővé tesszük, hogy újra bérletben, újra fakihasználási jogosultságban részesülhessen. Igaz, a javaslat hozzáteszi, hogy a földmívelésügyi miniszter úr engedélyével. Amikor ezt a rendelkezést a törvényjavaslatba felvette, a földmívelésügyi miniszter úrnak kétségtelenül az volt az elgondolása, hogy nincs elég keresztény vállalkozó. Az a meggyőződésem, hogy keresztény vállalkozó fog akadni. Ha helyesebben fogalmazom meg a kérdést, akkor talán azt kellene mondanom, hogy kevés a keresztény tőke. Ha pedig erről van szó, hogy keresztény vállalkozó akad, i ülése 1942 június 5-én, pénteken. 417 de kevés a keresztény tőke, akkor a tőkekérdést kell megoldani. (Ügy van! Ügy van! a szésőbaloldalon.) T. Ház! Tudjuk, hogy a javaslat végrehajtásával kapcsolatban igen jelentős összegek fognak zárolt számlára kerülni, hiszen a felszerelésekért fizetett összeget a zsidó tulajdonos nem fogja megkapni, hanem a pénzügyminiszternek a végrehajtási utasításban foglalt rendelkezése szerint majd zárolt számlára kell lefizetni. De ugyancsak a birtokok megvételével kapcsolatban is jelentős összegek fognak az államnak rendelkezésre állni készpénzben is. Az állam a maga részéről kötvénnyel fizet, viszont a vevőktől bizonyos összegű készpénzhez is jut. Az állam tehát éppen ennek a törvényjavaslatnak a végrehajtásával kapcsolatban igen jelentős pénzösszeghez fog jutni. Meg van tehát a lehetőség arra, hogy ezekből az öszegekből ugyanannak a felszerelésnek felhasználásával, amely ma megvan a birto kon, a keresztény tőkenélküli, vagy kevés pénz^ zel rendelkező vállalkozót egy külön pénzügyi alap teremtésével abba a helyzetbe hozzuk, hogy ezeket a zsidó bérleteket átvehesse. T. Ház! Ezen keresztül bizonyos fokig megoldottam azt a problémát is, hogy a keresztény magyar társadalomnak azok a rétegei, akik egyrészt birtokhoz nem tudnak jutni, másrészt azonban szakképzettségüknél fogva alkalmasak a mezőgazdaságba való bekapcsolódásra ÍPiukovich József: Nagyon helyes!) — gondolok a gazdatisztekre stb. — pótolják a keresztény tulajdonos bérlőjét. Ez is a hivatásuk és a feladatuk. (Helyeslés és laps a szélsőbaloldalon.) A tőke megszerzését pedig tessék részükre egy ilyen pénzügyi alap megteremtésével lehetővé tenni. T. Ház! Bátor leszek ezzel kapcsolatban egy határozati javaslatot előterjeszteni. Ebbe a határozati javaslatban egyrészt azt kérem, hogy a Ház ennek a pénzügyi alapnak a megteremtésére utasítsa a, kormányt, másrészt pedig utasítsa arra is, hogy mindazoknak nevét, akik 30 íoldnál nagyobb zsidó mezőgazdasági birtokban, vagy 50 holdnál nagyobb erdőbirtokban részesültek (Piukovich József: Helyes!), minden év december 31-ig hozza a Ház tudomására. (Piukovich József: Ez szép lesz!) Itt arról van szó, hogy ezek a zsidó birtokok minden politikai befolyástól >mentesen jutnak-e az arra érdemes keresztény magyar szakemberek kezébe. Nem akarjuk feltételezni sem, hogy ennek a törvénynek a végrehajtása során talán politikai szempontok lesznek irányadók. (Zaj a szélsőbaloldalon.), de kétségtelen, hogy a közvélemény hajlamos ilyen feltételezésre. Ha tehát ezeket a neveket idehozzuk a, Ház elé és ezzel a nyilvánosság ellenőrzése alá bocsátjuk, ez már önmagában kizárja minden feltételezésnek és esetleges gyanúsításnak az ódiumát. Határozati javaslatom, a következő (Oh vassá): »Utasítsa a képviselőház a kormányt arra, hogy 1. minden év végéig terjesszen a Ház elé kimutatást mindazokról, akik a zsidók mezőés erdőgazdasági ingatlanairól szóló törvény végrehajtásával kapcsolatban 5 kat. holdnál nagyobb szőlő-, vagy gyümölcsös, valamint 30 kat. holdat meghaladó mezőgazdasági ingatlan, továbbá 50 kat. holdat meghaladó erdőbirtok juttatásban részesültek; 2. gondoskodjék a kormány egy olyan pénzt