Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.
Ülésnapok - 1939-262
Az országgyűlés képviselőházának 262. gokkal szemben eredményesen képviselte a szövetkezet érdekeit. A szövetkezetnek 370 katasztrális hold ingatlana van a Zsély melletti Karikás-pusztán.. Az 1939. évi augusztus 15-én megtartott közgyűlésen a szövetkezet új elnököt és igazgatóságot választott. Elnök lett Somogyi Béla császári és királyi kamarás, Hont megy© nyugalmazott alispánja, társelnök pedig baráti Huszár Károly. (Ma r óthy Károly: Törzsökös!) Ök fogják ezentúl képviselni a magyar hatóságoknál a zsidó szövetkezetet. Az idők változásával tehát most már a szlovákok helyett jöttek a befolyásos keresztény földesurak, minden időben azok, akikre zsidó érdekből szükség van. Az 1941. évi június hó 17-én megtartott közgyűlésen érdekes határozatot hozott a közgyűlés. Elhatározta, hogy 85.77143 pengő összegű üzletrészét 60.040 pengő értékre leszállítja és üzletrészenként 8'57 pengőt a tulajdonosoknak visszafizet. Ez nem lenne meglepő, ha a 3002 darab üzletrészjegy, mondjuk, 1500 személy birtokában lenne, de amikor a 3002 darab üzletrészjegyből 2995 darab zsidó kézben van, aminek folytán a zsidók készpénzben üzletrészenként S'57 pengőt, vagyis összesen 25.667-15 pengőt vesznek fel, akkor gondolkodóba kell esni, hogy ismét miként játsszák ki a törvény intencióit a zsidók. Ezt az összeget a törvényjavaslatban foglaltak értelmében 3'5 százalékos zárolt kötvénnyel kellett volna megkapniuk. Addig, amíg a törvényjavaslatból törvény lesz, a meglévő üzletrészjegyeket átírják keresztény strómanokra, esetleg eladják^ keresztényeknek, átírják keresztények nevére és így megkerülik, kijátsszák a törvény szellemének intencióit. Somogyi Bélával, a szövetkezet elnökével kapcsolatban meg kell említenem a következőket. Bérel Kistúr határálban özv. Ruttkay Istvánnétól körülbelül 50 hold földet és bérli a gyerki plébánia földjeit is. A Rut'tkay-féle kisturi 50 holdat a kis- és középtári gazdák szerették volna bérbevenni. Ügy tudom, holdanként 50 kilogramm búzával több bért is Ígértek Ruttkaynénak. Ruttkayné csupán azért hagyta Somogyinak a földet bérben, mert nem akart Somogyiékkal rossz viszonyba kerülni, A bérleti szerződést a vármegye közigazgatási bizottsága gazdasági albizottságának is jóvá kell hagynia, de itt nincs akadály, mert hiszen Somogyi ennek a bizottságnak egyik tagja. Amikor Somogyi Béla megakadályozza azt, hogy a kisgazdák hozzájussanak a Ruttkay-féle és a gyerki plébánia tulajdonában lévő földek bérletéhez, ugyanakkor pedig Somogyi Béla a Hév magyarádi birtokát zsidónak adta bérbe és az ma is zsidó kezében van. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hallatlan.) A szövetkezet társelnökével, baráti Huszár Károllyal kapcsolatban meg kell említenem, hogy ő az Ipolyszakállos községhez tartozó Csárádpusztát a visszacsatolás után visszakapta, de a földekért semmit sem fizetett. A megállapított átvételi árat a Lehosz. az ingatlanra rátáblázta. Ezt a Csárádpusztát egy szorgalmas keresztény ember bérli, akinek most baráti Huszár Károly dr. Holló József nevű zsidó ügyvédje útján felmondott, úgyhogy a bérlőnek október l-re ki kell menni a birtok bérletéiből. Most a bérlő nem tudja, mit csináljon az élő és holt leltárral, miután októberre nehéz lesz neki másutt bérletet kapni. Ugyan miért is kellett a keresztény bérlőnek felmondani? Azért, mert ezt a Csárádpusztát dr. Holló József zsidó ügyvéd és. dr. Révész Mihály vámosmikolai kikeresztelkedett ülése 19 U2 június 5-én, pénteken. 411 zsidó ügyvéd parcellázni fogja. (Piukovitíh József: Micsoda fertő!) Miért kell ezt parcellázni? Azért, mert Holló József ipolysági zsidó ügyvédnek és leányának Ipolyszakálloson van 450 hold ingatlanuk és hogy erre az ingatlanra ne legyen majd igénylő,^ hát az ipolyszakállosi igényeket most a baráti Huszár Károly-féle ingatlanok parcellázása folytán kielégítik, hogy teljesen telítve legyenek az ipolyszakállosiak. Hogy ez sikerül-e vagy sem» az a jövő zenéje, de mégis elhúzzák vele a dolgot, számítva arra, hogy hátha nem győznek a tengelyhatalmak és akkor úgyis megmaradhat a birtok. (Gr. Festetics Domonkos: Remélhetőleg győznek!) T. Ház! Töibb ilyen eset fordul elő, többek között a Felvidéken, hogy ezek a zsidóbirtokok nem kisembereknek a kezébe kerültek, hanem olyanoknak a kezébe, akik azon a területen nem dolgoznak és nem végeznek mezőgazdasági munkát. Ezért igenis nagy aggályunk van ezen a, téren és az az álláspontunk, hogy elsősoriban azok a földművelők és hozzátartozóik kapják meg a zsidóbirtokokat, anik kint harcolnak az orosz fronton. T. Ház! Még egy fontos szempont van ennél a földbirtokjuttatásnál és ez a következő. Mivel itt a magyar történelem egyik legnagyobb eseményéről van szó. a kormány minden évben állítsa össze azoknak a névsorát, akik földhöz jutottak és azt terjessze a Ház színe elé. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Akinek nincs vaj a fején, az ne féljen, az jöjjön a nyilvánosság elé. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) A Ház nyilvánossága ezen a téren is egyik legfontosabb biztosítéka a közéleti tisztaságnak. De ezen túlmenően tessék azt a névsort a hivatalos lapban, a Budapesti Közlönyben is közzétenni. Nem azt kifogásoljuk ennél a, javaslatnál, hogy ez nem egy tökéletes, átfogó javaslat, hanem azt, hogy mint részletmegoldás sem tökéletes. Mint fajvédelmi megoldás egyrészt nem tökéletes azért, mert még birtokban hagyja, tulajdonban hagyja a zsidókat több kivétel^ útján, másrészt pedig azért, mert zsidó a törvényjavaslat szerint földet bérelhet. Kétségtelen, hogy a zsidóföldok kérdésének megoldása, mint földbirtokpolitikai megoldás Önmagában nem lehet tökéletes. Ne méltóztassanak azt hinni, hogy itt demagógiával élek és most mindjárt azt sürgetem, hogy a magyar keresztény nagyhirtokot is azonnal tessék kisajátítani. Nem erről van szó, de a birtokcsere gondolatát be kellett volna vinni ebbe a javaslatba. A zsidóbirtokok megoszlása nem egyenletes. Tudunk olyan vidékekről, ahol nagy az igénylők száma, és nincs zsidóbirtok, viszont más helyeken több zsidóbirtok van, de kevesebb az igénylő. Sokkal könnyebb volna a középbirtokokat áttelepíteni, mint. hatalmas nép tömegeket egyik helyről a másikra telepíteni. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbtüoldolon. — Gr. Festetics Domonkos: A keresztleveleket kell revideálni, mindjárt töb'b zsidó lesz! — Meskó Zoltán! De a bérlőknél is! — Gr. Festetics Domonkos: Nyugodtan! — Meskó Zoltán: Legalább csendben legyen a képviselő úr, az a legkevesebb!) Itt van például az erdőkérdés megoldása. Kerületemben a királyi uradalomnak több magyar község határában hatalmas erdősége van és ezeknek a magyar községeknek... Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Mester Miklós: Tisztelettel kerek tíz pere meghosszabbítást.
