Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.

Ülésnapok - 1939-262

Az országgyűlés képviselőházának 262. úgy tetszik, a zsidók választhatnak maguknak királyt is. Nemcsak az antiszemitáknak az a felfogása, hogy önálló zsidó államra,van szük­ség, hanem a zsidóságnak magának is. (Meskó Zoltán*. tTgy van! A fajvédő zsidóknak is!) Ha­talmas nemzetközi zsidó szervezet áll ennek a célnak szolgálatában, és ez a szervezet az egész világot behálózza. Az olyan megnyilatkozások tehát, amelyek a zsidóság, vagy akár a zsidó­barátok részéről megnyilvánulnak és barbár­ságnak minősítik ezt a felfogást, komolyan nem jöhetnek számításba. (Piukovich József: Zsidóbérencek!) Most az a kérdés merül fel, hogy mi tör­ténjék a zsidósággal itt az országban; addig, amíg ez a zsidó állam létrejön. Megítélésem szerint ebben az esetben is a józan észnek és a keresztény felfogásnak kell irányadónak len­nie. Keresztények vagyunk, de a keresztény­ség, t. Ház, nem jelent sem balekséget, sem együgyűséget, nem jelent kegyetlenséget sem. (Meskó Zoltán: Ez a helyes magyar álláspont! — Maróthy Károly: Igazságos!) Éppen azért nem tudom helyeselni azt, hogy a kis zsidót ütik, üldözik (Egy hang jobbfelől: Hol ütik? Ki üti?) és ugyanakkor a gazdag zsidó to­vábbra is gazdagszik, jobban, mint valaha. (Úgy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Éppen a keresztény felfogás alapján kijelentem azt, hogy minden zsidónak becsületes munkája alap­ján, amíg ebben az országban van, joga van arra, hogy szerényen megéljen, csak arra nincs joga, hogy vagyont gyűjtsön, és azt a vagyont majd a kitelepülés idején kivigye eb­ből az országból. (Bodor Márton: És hogy tob­zódjék!) Az álhumanisták és az álkeresztények lehetnek más állásponton, de én újból tényekre hivatkozom. Sajnos, azok a szegény magyarok, akiket a liberális világban éppen a zsidók szorítottak ki ebből az országból, akik kimen­tek Amerikába, azok sem rendelkeztek mással, mint útiköltséggel, és kétkezi nehéz munkával mégis tisztességes exisztenciát teremtettek ma guknak Amerikában. (Meskó Zoltán: Azokat nem siratták!) Csinálják majd ezt a zsidók is az önálló zsidó államban. A másik elvi álláspont itt Apponyi igen t. képviselőtársam részéről hangzott el. Ez az álláspont az, hogy ez a javaslat «érelmes a polgári jogegyenlőség elve szempontjából. (Ma­róthy Károly: Hát az mil) A polgári jogegyen­lőség' elve nagyon szép, csak sajnos, a gya­korlat, a valóság egészen mást mutat. (Horváth Géza: A pesti polgár!) Például a polgári jog­egyenlőség klasszikus hazája, Amerika ho­gyan viselkedik a négerekkel szem'benl Gva korolja a polgári jogegyenlőség elvéti (Ma­róthy Károly: Hogyne, egy kis Un cselessel!) Vagy nem is olyan régen hogyan bánt az írekkel a polgári jogegyenlőség elvének másik klasszi­kus hazája, Anglia vagy a franciák hogyan gya­korolták a polgári jogegyenlőség elvét az elzászi németekkel szembeni Itt nem is aka­rok arról beszélni, hogy ugyanez az elv ho­gyan érvényesül az angolok részéről a színes fajtákkal szemben. (Maróthy Károly: Es ho­gyan érvényesítette a kisantant a magyarok­kal szembeni! — Meskó Zoltán: És hogyan kell érvényesíteni a magyarországi színesekkel szembeni!) A polgári jogegyenlőség aranykorában vándorolt ki Magyarországról többszázezer magyar és vándorolt be ugyanakkor töbhszáz­ezer zsidó. (Ügy van! Úgy van! a szélsőbal­oldalon.) Nekem az ilyen polgári jogegyenlő­ülése 19U2 június 5-én, pénteken. 409 ség nem kell! (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Máskülöniben is disztingválnunk kell. Amikor a liberalizmus klasszikus magyar képviselői — és úgy látom, legalább szavaiból úgy vettem ki, Szeder Ferenc képviselőtársam is ezen a vonalon halad — Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Eötvös József, Szemere Bertalan és, maga Szé­chenyi is, amikor a polgári jogegyenlőség el­vének érvényesüléséért harcoltak, ezt a ma­gyarság érdekében tették és nem a zsidóság érdekében. (Meskó Zoltán: Ügy van!) Nagyon sokan közülük jóhiszeműen azt hitték, hogy ha megadják a polgári jogegyenlőséget a zsidó­ságnak, ezáltal a zsidóság tökéletesen ma­gyarrá válik. Azóta majdnem száz esztendő telt el és sajnos, bebizonyosodott nemcsak ná­lunk, hanem a világon mindenütt, — és ezt a zsidóság is elismeri — hogy a zsidóság nem asszimilálható. A polgári jogegyenlőség elvé­nek érvényesülése tehát a zsidókérdés megol­dása szempontjából teljesen megbukott. Más­különben is itt újból különbséget kell tenni, mert annak a liberalizmusnak, amelyet később Vázsonyi Vilmosok, Teleszky Jánosok, Szteré­nyi Józsefek és Jászi Oszkárok képviseltek Magyarországon, a magyarsághoz semmi köze sincs, ez teljesen különbözik a régi klasszikus magyar liberalizmustól. T. Ház Ugyanezzel a javaslattal kapcso­latban a magántulajdon elvének szempontjá­ból emeltetett kifogás. Én itt csak azt mon­dom, hogy az elvek vannak a magyarságért és nem fordítva: a magyarság az elvekért. (Ifj. Tatár Imre: Ez az igaz!) Nem hiszem, t. Ház, hogy a magántulajdon eszméjének javát szol­gálná, ha fenntartatnék az a mai állapot, hogy néhány ezer zsidónak 700.000 hold tulajdona és 600.000 hold bérlete van, ugyanakkor pedig száz- meg százezer magyarnak egyetlenegy hold földtulajdona sincsen. Nem hiszem, hogy ennek az állapotnak fenntartása szolgálja a magán­tulajdon elvének propagálását és tiszteletét. A magántulajdon elvének sérelme szem­pontjából a törvény végrehajtóit a jövő magyar történelem nem fogja elitélni, de a végrehai­tókat elítéli a magyar jövő és a magyar törté­nelem akkor, ha ez a végrehajtás nem a népi Magyarország megteremtésének érdekéhen tör­ténik, hanem osztálv-, klikk- és, családi érdekek fognak dönteni. (Üay van! Úgy van! Élénk taps a szélsőbaloldalon.) Nagy kérdés a zsidókérdés és itt igenis lelkiismereti vizsgálatot kell tartani. A zsidó­kérdés radikális megoldása csak akkor erköl­csös, ha ennek a kérdésnek megoldásából a magyarság széles rétegeinek felemelkedése következik be. (Úay van! Ügy van! a szélső­baloldalon.) Ellenkedő esetben erköles+eleneég minden cselekedet (Ügy van! a szélsőbalolda­lon.) és ez a szempont a zsidó földbirtok kér­désének a megoldására is vonatkozik. A következő elvi szempont, t. Ház, amely itt felvetődött, újból szóba került, a nagybir­tok és kisbirtok kérdése. Én kisgazda fia va­gyok, de nem csak mint kisgazda fia, hanem mint magyar ember is kiielentem, hogy az egészséges magvar kisbirtokrendszer hive va­gyok. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Termé­szetes! Ez a helyes! — Maróthy Károly: Nem is lehet más!) T. Ház! A középbirtokos és a nagybirtokos réteget nemzetvezető rétegnek szokták tartani. A kisbirtokos réteg pedig szerintem a nemzet fenntartója, (Ügy van! Ügy van! — Taps a

Next

/
Oldalképek
Tartalom