Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.
Ülésnapok - 1939-261
Az országgyűlés képviselőházának 261 Elnök: A Ház az interpellációt kiadja a pénzügyminiszter urának.. Következik Szöllősi Jenő képviselő úr második interpellációja, amelyet a földmívelésügyi miniszter úrhoz jegyzett be. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Haala Kóbert jegyző (olvassa): Interpelláció a magyar királyi földmívelésügyi miniszter úrhoz a mezőgazdasági munkabéreik és árak közötti szerves összhang tárgyában. Van-e tudomása a földmívelésügyi miniszter úrnak arról, hogy a hivatalosan megállapított mezőgazdasági munkabérek, de főként a napszámtbérek nincsenek arányban a nehéz megélhetési viszonyokkal! Mi iaz oka annak, hogy ennek ellenére a földmívelésügyi miniszter úr nem tartja szükségesnek a munkabérek gyökeres rendezését? Hajlandó-e a földmívelésügyi miniszter úr élni azokkal a jogokkal, amelyeket számára a mezőgazdaság érdekében a 8610/1942. M. E. rendelet biztosít! Szöllősi Jenő 6. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő úr kíván szólani. Szöllősi Jenő: T. Ház! Kérem az engedélyt interpellációm elhalasztására. Elnök: Méltóztatnak a halasztáshoz hozzájárulni 1 ? (Igen!) A Ház a kért halasztást megadta. Következik Budinszky László képviselő úr interpellációja a földmívelésügyi miniszter úrhoz. Kéreim a jegyző urat, hogy az interpelláció szövegét felolvasni szíveskedjék. Haala Róbert jegyző (olvassa): Interpelláció a m. kir. földmívelésügyi miniszter úrhoz a közellátás az állattenyésztés érdekében az összes erdőterületek legeltetési tilalmának felfüggesztése tárgyában. Hajiandó-e a földimívelésügyi miniszter úr a termelés, a közellátás, a honvédelem érdekében olyan irányú intézkedéseket tenni, hogy az ország összes erdeiben a szénagyüjtés rendeltessék el és a fennálló legeltetési tilalom függesztessék fel? Budinszky László s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Budinszky László: T. Ház! (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Halassá el, nem érdemes egy eínbernek beszélni!) Elmondom interpellációmat hat képviselő úr előtt is. A felelősség # azokat terheli, akik a Parlamentär izmust teljesen lejáratják azzal, hogy teljesen közönyösen viseltetnek az ország dolgai iránt. (Zaj. — Elnök csenget) Állandó propagandával azt hirdetik, hogy mindén talpalatnyi földet be kell vetni az országiban, hogy a termelés fokozása érdekéiben mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a hátsó fronton is a termelési csatát is megnyerjük. Nagtyon. helyes, ha 'arra intjük a közvéleményt és a közönséget, hogy legyen önmegtartóztató, mérséklete«, igyekezzék takarékoskodni, ne csüggedjen, mert erre oka nincsen, ezzel szemben azonban az államháztartásnak, a felelős tényezőknek is mindent meg kell tenni, hogy rendkívüli időkben, a nagy háború kellős közepén a termelés a legnagyobb mértékben folytattassék. A paraszt kisgazdák és általában a gazdatársadalom választókerületemben és az ország más részében is a nagy takarmányhiányra való tekintettel azt a kérelmet terjesztették 395 elő a földmívelésügyi miniszter úrhoz, hogy engedje meg állatállományuk szaporítása ér. dekében az erdőkben való legeltetést. Évrőlévre tízezer és tízezer kilogrammszámra pusztul, rohad el a szálastakarmány az erdőkben. A válasz a földmívelésügyi miniszter úr részéről az volt, hogy az erdőtörvény, vagyis az 1935: IV. te. H. §-a értelmében a kérelem nem teljesíthető. Én végtelenül becsülöm az erdőt védő törvényeket^ szeretem, nagyon tisztelem az erdészeti szakembereket, nagyszerű, derék emberek, s mérhetetlen fontossággal bírnak a nemzetgazdaságban. Ma azonban nem az a kérdés, hogy 60 év múlva az üzemtervnek esetleg hiányai keletkeznek abból, hogy az erdőbe legelő, annak esetleg tilos részébe bemenő vagy elbitangaló jószág esetleg kárt tesz ebben az erdőrészben, hanem az a kérdés, hogy a termelési csatát is ma, nyerjük meg és nem 60 év múlva, az üzemterv sikerül-e vagy sem. (Igaz! Ugy van a szélsőbaloldalon.) Koppant súlyos probléma ez. Tízezer és tízezer kilogramm vaj, vagyis zsiradék, tízezer és tízezer liter tej, tízezer és tízezer kilogramm hús vesz el nap mint nap az erdei tisztásokon és erdőkben elrohadó szénában. Elhiszem, hogy az 1935. évi erdőtörvény nagyon helyesen az erdőket tökéletes védelmébe vette ós megtiltotta a fenti törvény 11. szakasza, hogy a húsz évnél fiatalabb erdőben legeltetés legyen. Elhiszem, hogy megtiltotta, hogy a tíz évnél fiatalabb akácerdőben legeltessenek és hogy csak a saját tulajdonos és alkalmazottai vehessék igénybe. Ez azonban 1935-ben volt, amikor mi erdőben szegény ország voltunk. Ma pedig 1942-őt írunk, amikor erdőállományunk megváltozott, gyarapodott és egy világháború kellős közepén állunk, amelyet meg kell a hátországban is nyernünk. T. Ház! Nincs semmi akadálya annak, sőt honvédelmi szempontból mérhetetlenül fontos az, hogy az erdőkben pénzért a bérlegeltetés folytatható legyen. Nemcsak ezt kell megengedni, hanem kötelezővé kell tenni, hogy igenis az erdőben necsak az erdőtulajdonos legeltethessen, ihanem bérért azok is, akik az állatállományukkal a közgazdaság, a termelés érdekeit elő akarják mozdítani. Nem szabad lett volna ilyen határozatot hozni, amilyet Kósd község volt úrbéresi elnökének kérésére az erdőigazgatóság a minisztérium határozata alapján hozott. Ott terül el Kósd község körül a váci püspökség nagykiterjedésű erdeje. Nem érdekes, hogy hány ezer hold. A kósdi derék igyekvő gazdáknak az volt a kérése, hogy itt, Budapest közelében tejet, vajat termeljen, szállíthasson a városnak, dolgozhasson, termelhessen, megfizették volna az erdei legelőhasználatot. Minden évben elrohad itt is és másutt is az országban az erdőben levő széna. Tessék megengedni, hogy bér fizetése ellenében bemehessenek oda az állatok. A válasz az volt rá, hogy az erdőtörvény érteknében nem lehet, nem lehet, mert csak a tulajdonos maga legeltethet ott legfeljebb. (Rapcsányi László: Meg kell változtatni a törvényt!) Tekintettel arra, hogy háborúban vagyunk és tekintettel arra, hogy az 1939. évi II. te. 122. §-a imperative rendelkezik, hogy igénybe kell venni az olyan r termelési ágat, amely a háborús érdek, a közérdek szolgálatában áll, tehát ennek a szakasznak következtében ezt az elutasító határozatot sem Kósd község állattenyésztő gazdái rés sere, sem pedig az ország számtalan állatot tenyészteni és fo65* . ülése 19k2 június 3-án, szerdán.
