Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.
Ülésnapok - 1939-240
Az országgyűlés képviselőházának 2^0. községekben köznapon reggel hat óra előtt kinyitni és este hét órán túl, szombaton este nyolc órán túl nyitvatartani nem szabad«. Ezzel a megállapítással szemben aggályomat fejezem ki annál is inkább, mert a jelenlegi helyzetben órászándtásunk egy órával előbbre van tolva. Nyáron, ha normálisan történik is az óraszámítás, nyolc órakor megy le a nap. Kérdezem az igen t. Háztól, vájjon az a mezőgazdasági munkás, aki nyolc órakor kapja meg szombaton este a fizetését, hogyan végezheti el a következő hétre és vasárnapra szükséges bevásárlásait, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nagyon sok esetben a mezőgazdasági munkás lakóhelyétől 6—8—15 kilométerre végzi munkáját. Ennek a tételnek tudomásulvétele után kérem tehát a miniszter urat, hogy ezt a kérdést tényleg olyan rugalmasan méltóztassék kezelni és ezt a javaslatát olyanformán méltóztassék helyesbíteni, hogy faluhelyen, ahol a lakosság nagyrésze tényleg mezőgazdaságból és azzal foglalkozik, eizt a határidőt, amely szerint szombaton este 8 órán túl nyitvatartani nem szabad, legalább másfél órával meghosszabbítani méltóztassék olyanformán, hogy a déli időben hossaabb pihenőidőt engednének az üzleteknek, vagy pedig úgy, hogy a reggeli nyitás annyival később történnék. Azonkívül javasolnám, még az igen i miniszter úrnak, ha ez nem volna lehetséges, azt, hogy a gazdasági munkabérek fizetésénél kötelezzék a gazdasági munkaadókat, hogy a munkabérfizetés ne szombaton, hanem a hétnek valamelyik más napján történjék. (Malasits Géza: Megcsinálták a gyárak is, miért ne lehetne itt megcsinálni?) Ha ezt sem lehetséges így megoldani, volna még egy harmadik javaslatom is, még pedig az, hogy ha szükséges népegészségügyi szempontból az, hogy a gyógyszertárak váltakozó sorrendben éjjel szolgálatot tartsanak, éppúgy megengedhetőnek tartom, hogy a fontos népélelmezési cikkek árusításával foglalkozó üzleteket vasárnaponként ilyen váltakozó sorrendben, mondjuk reggel 6 órától 8 óráig, vagy esetleg 9-ig nyitvatarthassák, annál is inkább, mert ez a nyitvatartás nem veszélyezteti a különféle egyházaknak a vallásgyakorlat érdekében támasztott követelményeit. T. Képviselőház! Ezzel kapcsolatban meg kell még említenem a zsidók üzleti szokásait. Egészen különleges a helyzet itt Magyarországon. Szombaton a zsidók teljes munkaszünetet tartanak, vasárnap azonban nyitva szabad tartani nekik üzleteiket. Arra kérném tehát az igen t. miniszter urat, hogy ezzel a kérdéssel is méltóztassék foglalkozni a javaslatban, hogy ha az a zsidó szombaton becsuk a maga akarataiból, akkor vasárnap ne engedjék meg neki azt, hogy ő üzletében árusíthasson. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ezzel a javaslattal kapcsolatban még azt is meg kell említenem, hogy ha a szükség úgy hozza, a magyar mezőgazdasági munkásoknak megengedik a vasárnapi munkát is; természetes, hogy ilyenkor munkabérpótlékot köteles fizetni a munkaadó. Ha tehát történetesen az következnék he, hogy vasárnap nyitva r tartanák ezeket a váltakozó sorrendben árusító üzleteket, akkor ezekben az üzletekben a jelzett időben működő alkalmazottaknak ugyanilyen magas százalékkal felemelt munkaibérpótlékot legyen köteles fizetni a munkaadó. T. Képviselőház! Mint említettem, erre a javaslatra pártom szerint és a magam anegülése 1942 február 6-án, pénteken. 23 győződése szerint is szükség volt, de ennek a törvényjavaslatnak gyakorlati értékét a magyar falu szempontjából csak akkor látom, ha ez törvényerőre emelkedve, rugalmasan fog működni és kimondottan a magyar falusi nép kívánalmait elégíti ki, de mindezeken túl általános közérdeket is képvisel. Remélem, hogy mindezeket a kívánalmakat az igen t. miniszter úr figyelembe fogja venni és ennek tudatában ezt a törvényjavaslatot elfogadom. Elnök: Szólásra következik 1 ? Nagy Ferenc jegyző: Meskó Zoltán! Elnök: Meskó Zoltán képviselő úr nincs jelen, jelentkezése töröltetik. Szólásra következik 1 ? Nagy Ferenc jegyző: Börcs János! Elnök: Börcs János képviselő urat illeti a szó! Börcs János: Igen t. Ház! Előttem felszólalt igen t. képviselőtársaim teljes elismeréssel adóztak ennek a benyújtott törvényjavaslatnak, de ha nem így jártak volna el, én akkor is mind a magam, mind a pártszövetség részéről örömmel fogadtam volna. Kívánom azonban, hogy a falu népe érdekében a javaslat egyes részeit egészítsék ki. Itt arra hivatkozom, hogy a falu élete teljesen ellentétes a városi életformákkal. Csak egy dologra .szeretném felhívni a miniszter úr figyelmét a nyári Időszaki aratással kapcsolatban. T. Ház! Aki ismeri a falu életét és a nyári aratási idő körülményeit és látja ennek a törvényjavaslatnak azt a rendelkezését, amely 6—7 órában állapítja meg az üzletek záróráját, bizonyára kétségbeesetten gondol arra, hogy mi lesz azokkal a szegény aratómunkásokkal, akik napkeltekor már kint vannak a határban és napnyugtakor még rá sem mernek arra gondolni, hogy hazamén jenek. A kultuszminiszter úr napközi othonokat állított fel az arató- és egyéb mezőgazdasági munkások gyermekeinek nyáron való gondozására. Igazán mondhatom, hogy ez nagyon szociális intézmény, s ennek áldásos hasznát a falu dolgozó munkásai élvezik is. Ennek az intézkedésnek következtében egészen természetes, hogy nyáron nemcsak a férfiak, hanem a családanyák is résztvesznek az aratási munkában, mert tudják azt, hogy az ő gyermekük gondos, szorgos és vigyázó kezekben van ezekben az otthonokiban. Már most kérdezem, mélyen t. Ház, hogyha ezek a családtagok napkeltétől napnyugtáig kint vannak, kint dolgoznak a határban, mikor szerezzék be az élelmiszerszükségletüket ? Nagyon jól tudjuk azt, hogy a mostani nehéz viszonyok még nehezebbé teszik azt, hogy az ilyen munkáscsaládok tartalékokkal dolgozzanak, hogy az aratómunkásnak meg legyenek odahaza az éléskamrájában a legszükségesebb élelmicikkei, zsír, hús, szalonna, d© kérdezem, mélyen t. Ház, hogy amikor ezt még mások sem tudják tartalékolni, mikor szerezzék be ezek a szerencsétlen szegény emberek? Ezért tisztelettel kérem a miniszter urat, hogy az aratási munkálatok idején, amelyek rendszerint hat héten keresztül tartanak, faluhelyen, a községekben máskép szabályozzák a zárórákat; javasolnám, hogy inkább a déli időszakban tovább tartsák zárva az üzleteket, de este kilenc óráig^ legyenek nyitva az élelmiszerüzletek. így hozzájuthatnának azok a szegény asszonyok ahhoz, hogy amikor a tarlóról hazamennek, legalább a kö vetkező napra szükséges élelmiszerüket beszerezhessék. Továbbá azt is kérem a miniszter úrtól a mezőgazdasággal foglalkozó sommásmunkások
