Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.
Ülésnapok - 1939-259
Az országgyűlés képviselőházának 259. az a kitétele, amelyben azt mondotta, hogy: »Amidőn győzelemre megy a játék, nem lehetnek olyan szerzett jogok, amelyek annak elérésében akadályok, mégha száz paragrafus biztosítja azokat«. (Ugy van! Ugy van! jobbfelől.) Mi most olyan időket élünk, amikor új felfogást kell megvalósítanunk, esetleg az elavult és a nemzet érdekeit nem eléggé szolgáló törvényeinkkel szemben. (Ugy van! jobbfelől.) Ezirányú egyik ilyen alkotás az előttünk fekvő, amely most tárgyalás alá kerül. A törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául magam részéről elfogadom, a miniszterelnök úrnak, a miniszter úrnak és munkatársainak ebben való munkálkodását köszönöm, a végrehajtást pedig, mely a haza boldogulását szolgálja, hiszem. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Megköszöni a név.) A nép is megfogja köszönni. (Börcs János: Majd meglátjuk! — Elnök csenget. Hosszantartó élénk éljenzés és taps jobbfelől és középen. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik a vezérszónokok közül? Porubszky Géza jegyző: Ifj. Tatár Imre. Elnök: Ifj. Tatár Imre képviselő urat illeti a szó. Ifj. Tatár Imre: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk! a ssélsőbáloldalon. — Zaj a jobboldalon. — Az elnök csenget.) Ez a javaslat, ha haladást jelent is a nagy magyar életben, mégsem jelenti annak a nagy veszélynek felszámolását és eltüntetését, amelye/E a zsidóság működése a magyar népre egy évszázadon keresztül jelentett, mert nem hozza minden vonatkozásban a zsidókérdés most már elodázhatatlan megoldását. Hogy milyen nagy veszélyt jelentett és jelent még ma is következményeiben a magyarságra az 1867:XVII. te, az azzal bizonyítható, hogy ennek a törvénynek keretében lehetőség és mód adódott a zsidóságua 1 arra, hogy az ő nagy anyagi felkészültségével ebben a magyar életben mindig veszélvt jelentsen és a magyarságot kizsarolhassa. Ezt bizonyítja az elmúlt században kivándorolt, a hozzátartozókkal együtt ma már körülbelül 3 milliót kitevő magyarok sorsa. Hogy Trianon bekövetkezett, ennek egyik okát ebben az 1867-es törvényben látom, mert lehetővé tette a falusi parasztságnak és a kisnemeseknek a kizsákmányolását a zsidóság által és kivándorlásra kényszerítette a falu népét. Állítom, t. Képviselőház, hogy ha ez nem történt volna meg, akkor nem következett volna be Trianon sem ilyen súlyos formában, mint ahogyan bekövetkezett. Tudnunk kell. hogy egy nemzet határai nem addig rögzítődnek, ameddig az illető nemzet ideig-óráig fegyverrel kiterjeszti vagy biztosítani tudja azokat, hanem mindig addig a (határig ter jednek.^ amely határig a nemzet parasztságának módi a van az ekevassal a földet hasítani és verejtékével öntözni. Ha nem is állanak rendelkezésünkre az elmúlt liberális század adatai arról, hoffy száz évvel ezelőtt milyen nagy mező-, erdő- és szőlőgazdasági terület volt a zsidóság tulajdonában, azt sajnos, tudjuk, hogy ma már 800.000 kat. hold mezőgazdasági ingatlan van a zsidóság tulajdonában. Ha ehhez hozzáadjuk a zsidóság által bérelt több, mint másfélmillió kat. holdat és hozzá adtiuk^ a zsidó tulajdonban lévő több, mint félmillió kat. hold erdőingatlan-területet, akkor megállapíthatjuk, hogy a zsidóság az utolsó időkben több mint 2,800.000 kat. holdon végzett mező-, erdő- és szőlőgazdasági munkákKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ XIII. ülése 19&2 május 29-en, pénteken, 295 nál szipolyozta ki a magyarságot és több mint 2,800.000 kat. hold, az ő tulajdonában és bérletében lévő mező-, erdő- és szőlőterületről élvezte a magyar verejték által termelt hasznot. Nem győzöm eléggé elítélni a Habsburg-uralkodóiháznak a magyarsággal szemben folytatott mindenkori politikáját, de mert ez nem volt magyar, nem is várhattunk tőle mást Ma azonban független Magyarországbán élünk, elvárjuk tehát és a falu, többmillió magyar parasztjának érdekében követeljük, hogy ezt a javaslatot olyan törvénnyé alkossa a törvényhozás Háza, amely minden vonatkozásban biztosítja a falusi magyar parasztság számára a magyar földet (Ügy van! a szélsöbaloldalon) és lehetetlenné teszi a zsidóságnak a magyar földdel bármilyen formában való kapcsolatát. Hosy ez a javaslat a magyar paraszt sorsát építő és biztosító törvénnyé váljék, ahhoz szükséges szerintem a javaslatban foglalt egyes bekezdések törlése és át javítása, amire majd később' leszek bátor rávilágítani. Engedje meg a t. Képviselőház, hogy a statisztikai adatok taglalásába ne bocsátkozzam, mert hiszen az előadó úr tegnap elég precízen és világosan ismertette azokat. Én mint gyakorlati gazda, abból a szemszögből nézem a javaslatot, hogy mit várhat attól a magyar falu népe, a parasztság. Elöljáróban megmondhatom ugyanis, hogy a javaslat ebben a formájában súlyos csalódást fog okozni a falu parasztságának. (Börcs János: Az biztos!) Éppen ezért szeretnék egypár gyakorlati felvilágosítással szolgálni. T. Képviselőház! Tekintettel arra, Ihogy a zsidóságnak egyénileg, személy szerint való földbirtoklása káros a nemzetre, ugyanolyan káros a kereskedelmi társaságiokban, különféle egyesülésekben, egyéb alkalmi társulásokban vagy részvénytársaságokban birtokló vagy szereplő zsidók működésé is a nemzetre amiatt; hogy a magyar föld hasznából nem a magyar, hanem a zsidó részesül. Ezért mondja ki a javaslat az 1. ^. (2) bekezdésében, hogy minden alakulatnál, társaságnál vagy részvénytársaságnál kisajátításra, illetve átengedésre kötelezi a mező_, erdő. vagy szőlőbirtok arányos részét. — tekintet nélkül arra a részre, amely a zsidófajú részvényesre esnék, — a pénzét más ilyen közületekbe befektetni akaró magyarság számára. Ha ilyen nem akadna, akkor a már bennlevő nemzsidóra kell a birtokot átruházni, hogy a zsidó semmi ilyen haszonhoz ne juthasson, vagyis a társulatban vagy részvénytársaságban működő zsidó se kerüljön előnyösebb 1 helyzetbe, mint a mező-, erdő- vagv szőlőbirtokot egyénileg birtokló zsidó, akiket a törvényjavaslat maradéktalanul kötelezi a birtok átengedésére. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Több helyen azt veszem ki a javaslatból, hogy az a magyarságnak nemcsak anyagi védelme akar lenni, hanem faji védelme is. ebben, az esetben pedig a zsidóságot ki kell szorítani az egyesülésekből, társulásokból és részvénytársaságokból. A34 (4.) bekezdésében foglaltak s'erin f em a. legsérelmesebbek a magyarságra. Ennek a javaslatnak olyan törvénnyé kell válnia, hogy bizonyos idő múlva ne legyen szükség .' még egy másik törvényre. A zsidóságot tehát ki kell szorítani minden mező-, érdiő- és szőlőbir tokából s azokat maradék nélkül a falu pa. rasztságának kell juttatni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) * Teljesen aláírom az előadó úrnak azt a 52
